Budapest Régiségei 38. (2004) – Tanulmányok dr. Gerő Győző tiszteletére

Bertalan Vilmosné: Török, illetve törökkori kerámia Óbudáról 51-67

BUDAPEST RÉGISÉGEI XXXVIII. 2004. BERTALAN VILMOSNÉ TÖRÖK, ILLETVE TÖRÖKKORI KERÁMIA ÓBUDÁRÓL BEVEZETÉS Óbuda 1541-ben Budával együtt harc nélkül kerül török kézre. A hódoltság idején Óbuda török részről kincstári birtok volt, a budai pasa hász birtoka. Buda az Oszmán birodalom határvára és egyik tartományi központja lett, melyet a a budai pasa irányított. Óbuda magyar részről is kincstári birtok, a komáromi váruradalom tartozéka. 1659-ben került a Zichy grófi család birtokába (Zichy birtok 1659-1766-ig) 1740 körül a Zichy birtok központja Zsámbékról Óbudára helyeződött át, ahol egy kastélyuk is felépült, (ma Fő tér l.)

1 Az Óbudán végzett ásatások és leletmentések anyaga azt mutatja, hogy a török hódoltság idején is Óbuda belterületén folyamatos volt az élet a többszöri át és kitelepítések ellenére is.

2 (1. kép) Óbuda Csak 1596 és 1606 között volt lakatlan. Az 1600-ban megjelent „Vngarische Chronica" Wilhelm Dilich rézkarcán bár erősen sérültek, de még állnak a legmonumentálisabbb középkori épületek.

3 (2. kép) A metszet É-i részén a Mária templom (1), melynek romjai 1738-ban is még állnak,

4 a középkori vár (2) és a D-i részen a Klarissza kolostor (3), a királynéi vár és a Klarissza kolostor között a Dunáig lefutó fal a késő római erőd D-i fala lehet (4). (3. kép) Az 1778 körül készült térképen, Kneidinger András térképén Óbuda belterületén a középkori objektumok már nincsenek jelölve.

5 (4. kép) A középkori város pusztulását elsősorban a Buda visszafoglalására indított harcok (1542, 1548, 1602, 1603, 1683.) és az 1686 utáni planírozások és újjépítés okozták. 1683-ban a hadjárat 1 Óbuda törökkori és az óbudai Zichy uradalom történetét L. Gál Éva részletesen feldolgozta: GÁL 1990.; GÁL 1979, valamint GÁL É.: Buda és környéke a töröktől való visszafoglalás idején TMB 23. (1991), p.; GÁL É.: AZ óbudai uradalom a Zichyek földesurasága alatt 1659-1766. Bp., 1988. 2 A közölt anyag nem a teljes óbudai 16-17. sz-i kerámiát jelenti, hanem csak az én ásatásaimból és leletmentéseimből származó leleteket, melyek esetében a török kerámia a 16-17. századi helyi anyaggal került eló. 3 RÓZSA 1963. 67. XVII. tábla 161. 4 GÁL 1979.127. 95. jegyzet 5 GÁL 1979. 108-109., 2. ábra 398. ábrák jegyzéke 395. idején a császáriak rombolták le Óbudát. Óbuda elmenekült lakossága csak 1688 közepén tért vissza.

6 Az újjépülő városban a visszatérő magyar lakosok mellett 1698-tól nagyobb csoportokban német települők érkeztek.

7 A magyar lakosság elsősorban a középkori város központi részére telepedett vissza (Laktanya u. Fő tér, Vöröskereszt u., Korvin Ottó tér, Kálvin u. Dugovics Titusz tér, Lajos u.) A német telepesek, akik katolikus hitűek voltak a középkori Margit kápolna, illetve a középkori plébánia templom (a Templom u. a mai Plébánia templom alatt) környékén, illetve attól D-re foglalták el a romosán hagyott lakatlan házakat. LELETANYAG Az óbudai ásatás

8 török leletanyagának jelentős része az itt élő törökség használati tárgyai: kályhaszemek, korsók, kancsók, talpastálak, pipák, fazekak, fedők. (5-13. kép) Ezek azonosak a Budavári palotában,

9 a Tabánban

10 és Pesten előkerült török, illetve balkáni eredetű kerámiával. Az anyag kisebb csoportját: tálak és kávéscsészék a törökországi import áru jelentette. (14. kép) Ezekkel együtt azonos rétegekben más 16-17. sz-i kerámia is előkerült, a helyi magyar mesterek munkája. (15., 16., 17. kép) Későközépkori anyaggal több helyen nagyszámban találtunk 17. sz-i kerámiát: festett, mázas tálakat, fazekakat, a helyi mesterek munkáit. (18-26. kép) 1980-ban a Mókus u. 20-as számú épület udvarán a ház helyreállítása előtt végzett ásatáson az egyik gödörben (80/3. árok 2-es gödör) nagyszámban kerültek elő tál, korsó, szűrőedény és kályhacsem6 GÁL1979. 117. 7 GÁL 1979.118. 8 Az ásatások és leletmentések felmérése a Műszaki Egyetem Geodéziai Tanszék munkatársainak Noéh Ferencnek, Szesztai Attilánénak, Simonyi Gyulának és Vándor Andrásnénak munkája. A metszetrajzokat Illés Anna, Arnóti Zsuzsa, a kiviteli rajzokat Kuczogi Zsuzsa, a fotókat Bakos Margit és Tihanyi Bencze készítették. A kerámia rajzok Major János munkái. Az 1980-as ásatásnál Nagy Ildikó volt a régész-munkatárs. 9 GERELYES 1991 21-76. 10 GARÁDY 1944. 51