Budapest Régiségei 38. (2004) – Tanulmányok dr. Gerő Győző tiszteletére

Zádor Judit: Régészeti adatok a török kori Pestről 217-229

BUDAPEST RÉGISÉGEI XXXVIII. 2004. ZÁDOR JUDIT RÉGÉSZETI ADATOK A TÖRÖK KORI PESTRŐL Pest, a virágzó középkori kereskedő város élete 1541-1686 között, a török elnyomás közel 150 éve alatt teljesen átalakult. A gazdag európai keresztény város fokozatosan mohamedán településsé vált. Megváltozott a helység külső arculata. Eltűntek a gótikus és reneszánsz lakóházak, paloták, és a keresztény templomok égbenyúló tornyai. A 16-17. században készült metszeteken Pestet karcsú tornyos mecsetekkel, kupolás épületekkel, tipikus keleti városként ábrázolták. (1 kép) A középkori utcarendszer a török uralom első évtizedeiben nem változott. Az 1547-ből származó összeírás még magyar utcanevekkel megnevezett lakóterületeket (mahallékat) sorolt fel. Később az utcák és terek új neveket kaptak, amelyekből ma még nagyon keveset azonosíthatunk. Ismeretlen az Ulama pasa mahalle, a Defterdár és a Gazanfer aga mahalle elhelyezkedése. Ugyanakkor azonosítható - a szűkebb kutatási területünkhöz tartozó - Hatvani utca mahalle, amely a Hatvani kapuhoz vezető - mai Kossuth Lajos - utcát, a Szolnoki utca mahalle a Szolnoki vagy Kecskeméti kaput, tehát a mai Kecskeméti utcát, a Szent Miklós utca mahalle pedig a jelenlegi Egyetem tér környékét jelölhette.

1 Az 1547-es összeírás szerint a városban lakó polgárcsaládok száma nem érte el még a kétszázat sem, ugyanakkor a 17. századra a polgárság létszáma jelentősen megnőtt.

2 Ekkor Pest lakosságának nagy részét mintegy 500-600 mohamedán és 200 rác katona család alkotta. Rajtuk kívül néhány mohamedán és zsidó kereskedő, továbbá keresztény magyar élt itt. Ezzel szemben a török helyőrség létszáma a 16. század közepére emelkedett meg jelentősen (1400-1700 fő), ugyanakkor a békésebb 17. század első felére pedig a harmadára csökkent.

3 A bevándorló lakosság a városban talált elhagyott lakóházakba, palotákba egyszerűen beköltözött. 1 FEKETE-NAGY 1975. 359. 2 FEKETE 1944.104. 3 HEGYI 1995. 91; KÁROLYI-WELLMANN 1936.142. Az épületeket saját keleti szokásaik, ízlés világuk szerint átalakították, az ablakokat sárral betapasztották. Az utcákat árusító bódékkal leszűkítették, a házakhoz műhelyeket ragasztottak amint, ezt Gerlach István 1573-ban Pestről feljegyezte „ez egykor hatalmas kereskedőváros lehetett, mert számtalan benne az egyébként sötét és kellemetlen kalmársikátor"

4 Amíg a város központjában a házak jelentős része kőből épült, addig a város szélén sárból tapasztott, vesszőfalú egyszerűbb lakóházak álltak. (2. kép)

5 A város középső részén, - az egykori Szent Péter mahalle környékén - Budapest, V kerület Reáltanoda utca 5. számú épület pincéjében, fával bélelt, hamus betöltésű gödör került elő. A kétszer kétméteres tárolóból poháralakú kályhaszemek és edény töredékek - fogazott szélű talpastál, kis méretű fazék - jöttek napvilágra. (3., 4., 5. kép) A gödör közvetlen közelében kőépület maradványait, és egy kör alakú építmény részletét tártuk fel. A kerámia anyag alapján a lelőhely a 16. század második felére datálható.

6 A Reáltanoda utca közelében, az egykori Szent Miklós utca (mahalle) környékén törökkori pince és egy élelmiszertároló maradványai láttak napvilágot/ (6., 7., 8. kép) A Károlyi-palota udvarának nyugati oldalán az újkori kőburkolat alatt pince felmenő falai kerültek elő. A helyiség építőanyaga közepes nagyságú mészkő. A kötőanyaga török szokás szerint agyag és föld, a falvastagsága 40-50 cm. Az oldalfalakról igen rossz állagú festett vakolat töredékek kerültek elő. Az épület alsó járószintje - a gyakori árvíz 4 VÖRÖS 1966. 35. 5 NAGY 19611. felmérési rajz. 6 A Budapest, V kerület Reáltanoda utca 5. számú épület pincéjében 2003. május-júniusában végzett szondázó kutatás régészeti anyaga jelenleg feldolgozás alatt van. 7 A Budapest, Y kerület Károlyi utca 16. számú épület - Károlyi Palota - udvarán 1997. októbere és decembere között szondázó kutatást, 1998. júliustól októberig pedig régészeti feltárást végeztünk. ZÁDOR 2002. 351-355. 217