Budapest Régiségei 38. (2004) – Tanulmányok dr. Gerő Győző tiszteletére
Végh András: Matrakcsi Nászuh Buda ábrázolása 207-215
MATRAKCSI NÁSZUH BUDA ÁBRÁZOLÁSA A látképnek van egy különlegesen hangsúlyos eleme, amelynél érdemes végül még egy kicsit hosszabban elidőznünk. A királyi palota alatt a folyó mindkét partján önállóan álló hatalmas tornyok emelkednek, amelyeket lánc köt össze egymással a folyón keresztül. A hajók mozgását megakadályozó zárólánc a Dunán feltűnik a már említett, közel egykorú Vico-féle metszeten is, de itt a láncot a királyi palota völgyzárófalainak déli tornyához, illetve a Pestet körülölelő várfal északi bástyájához erősítve ábrázolták. A lánc léte úgy tűnik tehát, hogy bizonyosnak vehető a 16. század derekán a két látkép tanúsága szerint, kérdéses azonban a lánc eredete és felállításának helye is. Nagyon kevés történeti forrás emlékezik meg ugyanis a záróláncról. 16 Bertrandon de la Broquiére ír arról először, hogy 1433-ban Pesten jártában francia kőfaragókkal találkozott, akik egy nagy tornyot építettek a királyi várral szemben a Duna partján Zsigmond király megbízásából, hogy lánccal zárják el a folyót. A torony félig elkészültén, befejezetlenül állt és Bertrandon lovag a tervet a folyó szélessége miatt kivitelezhetetlennek tartotta. Antonio Bonfini is megemlékezett Zsigmond pesti építkezéseiről, ám szerinte állandó kőhidat akart a király és császár készíttetni (és Mátyás is foglalkozott a tervvel), a láncról nem tudott semmit, csak az erődítésekről írt. Ezután az 1542-es ostrom kapcsán hallunk először a már létező záróláncról (feltűnő, hogy 1541-ben még nem tettek említést a láncról!) Ábrázolásaink is ebben az időben készültek. A lánc leírását Daniel Speckle hadmérnöknek köszönhetjük, még a tizenötéves háború előtti időből. A pontos helyszín ennek ellenére máig teljesen bizonytalan: 18. századi térképek Pesttől északra ugyan egy romot jeleznek „Zsigmond hídjának romjai" felirattal. Ez természetesen lehet, hogy már a történeti irodalmat jól ismerő, de helyrajzi hagyományokkal már nem rendelkező utókor utólagos belemagyarázása, de lehet, hogy hiteles információ. További írott források hiányában megoldást talán a régészettől remélhetnénk, egyelőre ezeken a helyszíneken még nem folyt ásatás. Ezért is értékes különösen a török miniatúra, amely a Vico-féle metszettől teljesen eltérő módon, és helyszínen mutatja be a lánc rögzítését. 17 Azt hiszem a fenti sorokban olvasható hosszas felsorolás meggyőzhetett bárkit arról, hogy a kezünkben tartott török miniatúra mind az általános topográfiai helyzet, mind pedig a fontosabb épületeket bemutató sok apró részlet egyezése által a középkor végi Buda és Pest képét tárja elénk. A négy eddig ismert képet, tehát kiegészíthetjük egy ötödikkel, nem is akármilyennel, az előző négytől gyökeresen különböző török ábrázolással, amely a hódítók szemével mutatja be a legyőzött magyar királyok székvárosát. 16 KRORF 1907. 860-861.; BALOGH 1966. 94-95.; ZOLNAY 1983. 52-56. 17 Ma több európai hadtörténeti múzeum gyűjteményében (Heeresgeschichtliches Museum, Wien; Hadtörténeti Múzeum, Budapest; Musée de l'Armée, Paris).találhatók vasláncok, amelyeket a budai zárólánc részének tartanak. Eredetük tisztázása és összetartozásuk további vizsgálatot kívánna. 211
