Budapest Régiségei 38. (2004) – Tanulmányok dr. Gerő Győző tiszteletére

Végh András: Matrakcsi Nászuh Buda ábrázolása 207-215

BUDAPEST RÉGISÉGEI XXXVIII. 2004. VÉGH ANDRÁS MATRAKCSI NÁSZUH BUDA ÁBRÁZOLÁSA Ha a történelem iránt érdeklődő olvasó, vagy a kutató szakember a törökkori Buda látképét szeretné maga elé idézni szerencsés helyzetben van, hiszen rengeteg ábrázolás között válogathat, csupán a képek leíró katalógusai is vastag köteteket töltenek meg. A bőség magyarázata egyszerű: sajnos nem a város fekvésének szépségei keltették fel a rajzolók érdeklődését, hanem az egymást követő háborús események, amelyekben nyugatról és keletről egyaránt távoli országok fiai vettek részt és amelyekről hírt adni fontos volt nemcsak írásban, hanem képeken is. A sok látkép mégsem tévesztheti meg a múltat megidézni vágyó kutatót és érdeklődőt, hiteles ábrázolást ugyanis igen keveset találhatunk a szorgalmasan összegyűjtött rajzok között. A törökkori Budára csak az ostromló seregekkel jutottak el rajzolni tudó emberek (többnyire hadmérnökök), és alkotásaik sorsa bizonyosan vegyes volt. Egyesek elvesztek, mások a korabeli sokszorosító ipar révén megőrződtek, ám számos esetben sorozatos új kiadások, átrajzolások miatt a felismerhetlenségig eltorzultak. A kevés hiteles látkép tehát nagy kincs. Különösen abban az esetben, ha a törökkor elejéről származik, abból az időszakból, amikor a város képén még nem hagyott maradandó nyomott az ostromok pusztítása, illetve a törökök építő tevékenysége, amely karcsú minarettekkel, kupolás dzsámikkal és fürdőkkel alakította át a település látványát. Ezeken a képeken még megpillanthatjuk a végnapjait élő középkori királyi székvárost végzetes átalakulásának kezdetén. Budapest régi látképeit bemutató katalógus négy ilyen ábrázolást ismer. Az első, a legrégebbi, még a törökkor előtt keletkezett, a Schedel-féle Világkrónikában megjelent fametszet (kiadási éve: 1493).

1 (2. kép) A török Buda születésének idején készült a másik három, Erhard Schön fametszete, amely az 1541-es ostromot ábrá1 RÓZSA 1963. Kat. 86.; RÓZSA 1995. 5-6.kép.; RÓZSA 1999. Kat. 118., ló.kép. Megjegyzendő, hogy míg a Schedel-féle látképen a királyi palota ábrázolása hitelesnek bizonyult, a város képét mai napig nem sikerült megnyugtatóan értelmezni. zolja,

2 Virgil Solis 1542-ben készült fametszetének részlete,

3 végül Enea Vico részleteiben meglehetősen pontatlan, de topográfiai információi miatt jelentős, ugyancsak 1542-ben keletkezett metszete.

4 (3. kép) Három német (mind nürnbergi) és egy olasz nyomtatvány És a törökök? Nem állt rendelkezésükre Üngürüsz királyának elfoglalt székvárosáról hiteles ábrázolás? A magyar történelem oszmán-török történeti ábrázolásait összegyűjtő Fehér Géza könyveibe tekintve találhatunk ugyan Budát bemutató illusztrációkat, ám ezek csupán sematikus várábrázolások a hitelesség minden igénye nélkül.

5 Vagy mégsem egészen? Amikor Fehér Géza kandidátusi értekezését a fenti témában vitára bocsátotta, egyik opponense jeles köszöntöttünk, Gerő Győző volt.

6 A disszertációval szemben tulajdonképpen egyetlen kritikai észrevételt fogalmazott meg: szerinte a munkában összegyűjtött rengeteg ábrázolás közül egyet tévesen határozott meg a szerző. Ez a felirat nélküli kép Matrakcsi Nászuh Szülejmánnáme című történeti munkájának Isztambulban őrzött kéziratában található. Fehér Géza szerint Esztergom és Párkány ábrázolása, vele ellentétben Gerő Győző Budát és Pestet ismerte fel a képen.

7 Részletes érvelése, amely a jellegzetes topográfiai elemek egyezését 2 RÓZSA 1963. Kat. 1; RÓZSA 1995. l-2.kép.; RÓZSA 1999. Kat. 1, 18.kép. 3 RÓZSA 1963. Kat. 236.; RÓZSA 1999. Kat. 378. 4 RÓZSA 1963. Kat. 72.; RÓZSA 1995. 3. kép; RÓZSA 1999. Kat. 100., 19.kép. 5 FEHÉR 1975a. 29., 7.kép; FEHÉR 1975b. 29., Fig. 7.; FEHÉR 1976. 29., Abb. 7.; FEHÉR 1978. 29., Fig. 7.; FEHÉR 1980. 29., Fig.; FEHÉR 1982. 51-54, 92., 234.J., 50. kép. 6 Fehér Géza: A magyar történelem XVI. századi török ábrázolásai című kandidátusi értekezéséről. Művészettörténeti Értesítő 28 (1979) Gerő Győző opponensi véleménye. 67-69. Fehér Géza válasza. 69-72. 7 Gerő Győző véleménye szerint az 50.kép nem Esztergom és Párkány, hanem Buda és Pest ábrázolása. Az 1546-ban készült és 1543-as eseményeket bemutató árázolások még a középkori állapotot tüntetik fel. Jól felismerhető a Gellérthegy, a Margitsziget, a Várhegy és a királyi palota épületcsoportja, ettől északra a Várnegyed alatta a Víziváros szemléletes képe. Pest 207