Budapest Régiségei 38. (2004) – Tanulmányok dr. Gerő Győző tiszteletére

Altmann Júlia - Lővei Pál: Leletegyüttesek a budavári ferences templomból 11-34

ALTMANN JÚLIA - LŐVEI PÁL merülhet az Újhelyi (Wyhel) név valamilyen furcsa alakja, de a leginkább m-re vagy n-re utaló, vonal alakú rövidítésjel az I kezdőbetű fölött ezt nem támasztja alá. 11. Ismeretlen sírkövének töredéke (17. kép) (S 11) A) A középkori ferences templom hajójában, vegyes feltöltésből került elő 1972-ben. Ltsz.: 72.2.16., újra leltározva 85.251.5. sz. alatt. BTM raktár, Úri u. 29. B) Sírkő (?) saroktöredéke C) Mészkő; 26x26,5x19 cm D) A 10 cm széles, lemezből, lapított negyedpálcából és kis lemezből álló kereten belül a mélyített mező megmaradt része üres. F) 16. sz. első fele 12. Ismeretlen zólyomi főesperes sírkövének töredéke (17. kép) (S 12) A) A középkori ferences templomból került elő 1972-ben. Ltsz.: 85.251.1. BTM raktár, Úri u. 29. B) Sírkő alsó része a jobb hosszoldal keretének belső darabjával és a belső mező jobb alsó sarkával. Felülete kopott. C) Vörös márvány; 67,5 x71,5 xT2,5 cm D) 21 cm széles keretét kívül egy, belül két vésett vonal határolja, amelyek közül a legbelső a mező alján 32 cm magas, fekvő téglalap alakú mezőt határol. A keretben vésett, belülről olvasható körirat. A keret síkját folytató mezőben az említett fekvő téglalap alakú tükörben vésett vonalraj zú, álló, csücskös talpú, reneszánsz címerpajzs. A pajzstalpban kivehetetlen ábra, a fölötte lévő, hasított pajzsrészben jobbra kopott, szembeforduló figura, jobbjával botot (pásztorbot?) tart, baljával kerek tárgyat emel; a bal mezőben pólya. A pajzs felett főpapi kalap részletei, a pajzs jobb oldalán a kalapról lelógó 1+2+3 bojt. E) 1. Reneszánsz kapitális; 6,5 m 2. ONVS • ZOLIÉ, utána egy töredékes betű; a jobb hosszoldalon értelmezhetetlen betűmaradványok. 3. A szóelválasztó jel kis háromszög. 4. [archidiacjonus Zoliefnsis] F) 16. sz. első fele 13. Ismeretlen sírkövének töredéke (17. kép) (S 13) A) A középkori ferences templomból került elő 1972-ben. Leltározatlan. BTM raktár, Úri u. 29. B) Kisebb töredék, minden oldalán törésfelülettel C) Vörös márvány; 32 x20 xll cm D) Sima alapból kidomborodó címerpajzs széle, a pajzsban ugyancsak domborművű, értelmezhetetlen motívum kis részlete. E)F) 14-15. sz. 14. Ismeretlen sírkövének töredéke (17. kép) (S 14) A) A középkori ferences templomból került elő 1972-ben. Leltározatlan. BTM raktár, Úri u. 29. B) Erősen kopott felületű töredék, minden oldalán törésfelülettel C) Vörös márvány; 34 x 38x7 cm D) A simára csiszolt felületen két, egymással kb. 45°-os szöget bezáró, vésett vonal. E)F) Középkori 15. Ismeretlen sírkövének töredéke (S 15) A) A Színház utca 5-7., a volt pasapalota területén, az egykori karmelita kolostorban, illetve környékén került elő 1966-ban, másodlagos befalazásból (Gerő Győző lelete); 1985-1988 között a BTM raktáraiban nem sikerült azonosítani. B) Sírkőtöredék C) Vörös márvány F) Gótikus G) GERŐ Gy: Budapest L, Színház u. 5-7. Régészeti Füzetek 20. (1967), p. 75. 16. Ismeretlen sírkövének töredéke (S 16) A) A Színház utca 5-7., az egykori karmelita kolostor keleti szárnyának földszintén, a 18. századi feltöltésből került elő az épület helyreállítása során, 1968-ban. A BTM-ben beleltározták (Ltsz.: 68.66.1.), de a leltárkönyv szerint a helyszínen, az épület udvarán maradt. 1985-1988 között sem a Várszínház területén, sem a BTM raktáraiban nem volt azonosítható. B) Sírkő saroktöredéke C) Vörös márvány; 39 xl5 x44 C

m D) Körirat részletét mutatta. E) 1. Gótikus majuszkula 2. Latin nyelvű volt. F) 14-15. sz. 17. Ismeretlen sírkövének töredéke (S 17) A) 1943-ban a középkori Evangélista Szent János-templom romjai között találták; 1946-ban Gerevich László kérte a főváros polgármeste18