Budapest Régiségei 38. (2004) – Tanulmányok dr. Gerő Győző tiszteletére

Altmann Júlia - Lővei Pál: Leletegyüttesek a budavári ferences templomból 11-34

ALTMANN JÚLIA - LŐVEI PÁL színházzá való átalakításakor megsemmisültek. A színház süllyesztőjét ide építették és mélyebben kibontották, mint amilyen mélységben a középkori maradványok voltak. Tömbjét, méretét tekintve a ferences és a karmelita templom megegyezik. A karmelita templom kissé északabbra húzódik, ezért az É-i oldalon csak a barokk pillérek épülnek a középkori falra, míg a déli oldalon az újkori fal minden bizonnyal ráépül a középkori falra. Amikor lehetőségünk nyílt a kutatásra, a templom szentélyét már kibontották, a barokk falba pedig nem bonthattunk be. A barokk templom hajójában 100-150 cm vastagságban egy egységes, bolygatott törmelékes réteg húzódott. A planírozási rétegben nagyon sok csontváz töredékét találtuk. Miután mind a ferences, mind a karmelita periódusban a templom temetkezési helyként is szolgált, a bolygatott sírok, csontváztöredékek szétválasztása nem volt lehetséges. Ebből a törmelékes rétegből került ki a leletanyag, mely emiatt eredeti helyhez nem volt köthető. Középkori sírhelyként csak két épített sírt bontottunk ki a hajó É-i részén. Az egyik téglasír volt, a másik törtkőből falazott. A sírhelyekben eredeti helyén lévő csontváztöredékeket nem találtunk, ugyanaz a törmelékréteg töltötte be azokat, mint amilyen a fölöttük lévő planírozási réteg volt. 1994-ben nyílt lehetőségünk arra, hogy a Színház utcán és a Színház közben végzett ásatásokkal próbáljunk a ferences templomról további információkat kapni. A mai Színház utcában, a Várszínház Ny-i homlokzata előtt ma is egy lépcsősor vezet a színház bejáratához. Mivel a Ny-i zárófalon az É-i hajófaltól 3 m-re Ny-i irányban egy kis falsarok került elő, ezért nem kizárt, hogy itt esetleg egy előreugró kapu állhatott. Ezért megpróbáltunk a bejárati lépcsősor alá ásni. Sajnos kutatásunk eredménytelen volt, mert lehetőségeink statikai okok miatt korlátozottak voltak. A Színház közben, a templom D-Ny-i sarkánál a karmelita templom pillérét, illetve alapozását találtuk meg kb. 1,5 méteres tömbben. A ferences templom Ny-i zárófalának folytatása került feltárásra, amely így a Sándor palota falában, a kolostor Ny-i zárófalaként folytatódik tovább. Sajnos a kolostor É-i szárnyának egy részét, amely a ferences templomhoz csatlakozott, a Színház közben az 1960-as végén a távfűtő vezeték építésével megsemmisítették.

5 5 Amikor a BTM véletlen tudomást szerzett az építésről, a távfűtő vezeték betonelemeit a kiásott gödrökben már elhelyezték, így nem láthattuk, hogy milyen objektumokat pusztítottak el. Az ásatást a Várszínház D-i falának D-i oldala mentén végeztük. A Ny-i zárófaltól 9,5 méterre egy pillér került elő. (4. kép) A pillér mérete (1,5 m) megegyezik a templom belsejében az É-i falon feltárt belső pillérrel. Helyzetét tekintve pedig egy vonalba esik a templom belsejében az É-i falon feltárt pillérrel. Ezért - minden valószínűség szerint - itt egy belső pillérnek is kellett állnia. Meg kell jegyezni, hogy ez a pillér a kolostor Ny-i kerengőfolyosó falának vonalába esik. Az É-i kerengő téglapadlója a pillér lábazatához illeszkedett. A pillér mellett kis sávban próbáltuk a Várszínház falában a középkori falat megkeresni, de pregnáns falelválást nem észleltünk. Ennél sikeresebbek voltunk a pillértől 12 méterre keletre, ahol valóban elértük a középkori hajófal D-i oldalát. így meghatározhatóvá vált, hogy a templom hajójának É-i és D-i fala azonos szélességű volt (1,20 m). A Ny-i zárófal ennél valamivel szélesebb, 1,6 m. A Várszínház, illetve a karmelita templom hajójának DK-i sarkánál az újkori falsarkot megbontottuk és mögötte középkori falat találtunk. (5. kép) Ezt a falat talán az újkori templom építéséhez bontották meg. A megmaradt fal délebbre húzódik, mint a hajófal. A barokk váll K-i oldalán továbbá egy nagyobb méretű alapozás visszabontott felületét is megtaláltuk. Bár a középkori templom falai pont ezen a helyen nem kerültek elő, talán nem elképzelhetetlen, hogy a torony alapozását találtuk meg. Tettünk arra is kísérletet, hogy az újkori szentélyfalban megkeressük a középkori szentély falát, de ez nem volt sikeres. Nagyobb átvágásra pedig statikai okokból nem kaptunk engedélyt. A barokk szentély DK-i sarkánál feltártunk egy pillért, amely méretét és jellegét tekintve megegyezik a hajófalnál feltárt pillérekkel. (6. kép) Ez a pillér minden valószínűség szerint a szentély mellett feltárt középpilléres helyiséghez tartozott. A feltárások alapján nagyjából körvonalazódik a budavári ferenceseknek a 13. sz. második felében felépült, Evangélista Szent Jánosnak szentelt templomának alaprajza. A templom egyhajós, valószínűleg nyújtott szentélye poligonális záródású. Marosi Ernő szerint

6 talán itt jelent meg legkorábban ez a később általánossá váló szentélyzáródás. A templombelső teljes hossza 50 m volt, hajójának szélessége 13 m. Szentélyének méreteit nem ismerjük. A hajó falát pillérek tagolták, É-i oldalán kváderes támpillérek álltak. A templom D-i oldalához csatlakozott a kolostor É-i kerengője. A szentély melletti K-i 6 MAROSI 1994. 39-62., 48. 12