Budapest Régiségei 37. (2003)

Hanny Erzsébet - Reményi László: A budai Várhegy bronzkori településtörténete 237-276

HANNY ERZSÉBET - REMÉNYI LÁSZLÓ Ugyancsak megvannak a Harangedény-Csepel-csoport lelőhelyeinek anyagában a XII. gödör kihajló peremű, ívelt S-profilú, tömzsi, füles táljának (7. kép 2) párhuzamai.

47 A kihajló peremű, ívelt, rövid nyakú, fordított kónikus testű fületlen, vagy füles tálak a nagyrévi kultúra késői fázisának elterjedt táltípusa. (7. kép 1) A típus már a Harangedény-Csepel-csoport, a korai nagyrévi kultúrában és a Maros-kultúra Óbéba-Pitvaros fázisában megjelenik, majd egyre szélesebb körben elterjed, használata a középső bronzkorban még szélesebb körűvé válik.

48 Fazekak A lelőhely anyagában a kora bronzkorban igen széles körben elterjedt kihajló peremű, S-profilú, tojástestű fazekak képviselik a tárgytípust. Az edényeket felületét általános szokás szerint durvítják, a 74/23. gödörben talált fazekat (4. kép 9) az ugyancsak széles körben elterjedt módon a perem alatt elhelyezett sekély bütyök díszíti.

49 A palota északi előudvarában talált csücskös peremű fazék (14. kép 8) párhuzamait ugyancsak kora bronzkori leletegyüttesekből ismerjük. A Szent Zsigmond templom közelében lévő gödörben talált miniatűr edény ugyancsak fazék alakú (12. kép 2). Agancskapa A bemutatott agancseszközhöz (20. kép 1) hasonló eszközök a kora bronzkor időszakától

50 középső bronzkor teljes időszakából ismertek.

51 KÖZÉPSŐ BRONZKORI OBJEKTUMOK ÉS LELETEK (13. kép) I. gödör: Kb. 140 cm átmérőjű kerek gödör az északi kortina fala alatt,

52 kevés középső bronzkori leletanyaggal. (82.1.59-64.) XV gödör: a „régi várfal" nyugati oldalán talált középkori objektum anyagába keveredett középső bronzkori kerámiatöredékek. (82.1.75-76.) 74/4. gödör: középkori objektum által vágott őskori réteg. (82.1.106-107.) 74/6. középkori helyiségben talált középső bronzkori kerámiatöredékek.

53 (82.1.108-109.) 74/8. árok által vágott őskori gödör. A gödör betöltéséből középső bronzkori kerámiatöredé47 pl.: Szigetszentmiklós-Üdülősor: ENDRÓDI 1992b. 26. kép 7,65. kép 6, 71. kép 5; Budapest-Békásmegyer KALICZ-SCHREIBERKALICZ 1998-2000.10. kép 5. 48 KALICZ-SCHREIBER 1995. 39. 49 KALICZ-SCHREIBER 1995. 38. 50 pl.: ENDRÓDI 1992b. 82. kép 4-7. 51 PL: BRONZEZEIT IN UNGARN Kat. 215, 219-220, 224. 52 Ásatási napló: BTM Adattár, Ád-46-75. II. 31. 53 Ásatási napló: BTM Adattár, Ád-133-75, 54. kek, köztük két táltöredék (14. kép 11) mellett késő bronzkori töredékek is előkerültek. (82.1.110-114.) 74/9: középkori fal mellett talált középső bronzkori kerámiatöredékek. (82.1.115.) 74/21: középkori objektumok által bolygatott őskori gödör, vagy réteg, középső bronzkori kerámiatöredékekkel. (82.1.128.) 74/39. gödör: középkori épület pincéjében feltárt nagyobb méretű őskori gödör. A gödör bontása során középső bronzkori kerámiatöredékek, köztük egy kihajló peremű, tagolt testű, karcolt díszű tál töredékei kerültek elő (14. kép 13). (82.1.142-144.) 75/9: középkori falak által vágott őskori réteg, amelyből középső bronzkori cserepek mellett két ansa lunata fül töredék került elő. (82.1.163.) 75/18. gödör: 1 méter átmérő kerek gödör, betöltéséből középső bronzkori cserepek kerültek elő, köztük a 14. kép 12. számon bemutatott kihajló peremű tál töredékeivel. (82.1.170-172.) 76/1: középkori objektum által vágott középső bronzkori gödör, vagy réteg. (82.1.173.) 76/3: középkori épület által bolygatott őskori réteg, amelyből középső- és késő bronzkori töredékek mellett kihajló peremű, bikónikus tál töredéke került elő (14. kép 10); (82.1.175.) 79/1: középkori objektum által vágott középső bronzkori gödör, vagy réteg. (82.1.189.) A Várszínház bejárata alatt 1-1,5 m mélységben a vatyai kultúra cserepei mellett tengeri csigák kerültek elő

54

. Ugyaninnen az 1972-es ásatások naplójának tanúsága szerint „pár éve" két hamvasztásos vatyai urnasír került elő.

55 Ugyancsak a környékről (Szent György tér 3) van adatunk egy kőpakolásos középső bronzkori urnasírról.

56 A KÖZÉPSŐ BRONZKORI LELETANYAG ÉRTÉKELÉSE Tálak A várhegy középső bronzkorra datálható táljai a korszakban általánosan elterjedt, kihajló peremű, tagolt éles (14. kép 10, 12, 14), vagy kevésbé éles hasi törésű (14. kép 11, 13) tálak közé sorolhatók. A várhegyről egyetlen füles példány ismert (17. kép 9), azonban több tálnak is lehetett egy vagy két füle, amelyek azonban az anyag töredékessége miatt elvesztek. Az előkerült tálak egy kivétellel díszítetlenek: a tál (14. kép 13) alsó részét durván bekarcolt minta díszíti. A tárgytípus párhuzamai szinte minden vatyai lelőhely 54 Ásatási napló: BTM Adattár, Ád-133-75, 48. 55 Ásatási napló: BTM Adattár, Ád-46-75. II. 58. 56 A sír anyaga leltározatlan (BTM őskori gyűjtemény). 57 Bőséges példákkal: BONA 1975; JUNGBERT 1986; TARI 1992; KALICZ-SCHREIBER 1995a; REMÉNYI 2002. 242