Budapest Régiségei 37. (2003)

Hanny Erzsébet - Reményi László: A budai Várhegy bronzkori településtörténete 237-276

HANNY ERZSÉBET - REMÉNYI LÁSZLÓ ján."

7 A kihajló peremű, ívelten kettős csonkakúpos testű egyfülű, (a fül alsó része szögletesen kiszélesedik) karcolt díszű korsó (5. kép 1) a nagyrévi kultúra késői fázisának hagyatéka, hasonlóan a mellőle előkerült kihajló peremű, durvított külső felületű korsó, vagy fazék peremtöredékéhez (6. kép 4), valamint a kihajló peremű, bikónikus testű, hasvonalán beszurkált pontsorral díszített tálhoz (7. kép 1). Az urnasír mellől egy másik, ugyancsak kihajló peremű, ívelt testű, karcsú, vállán bekarcolással díszített egyfülű korsó töredéke is előkerült (4. kép 1), amelyről ugyancsak feltételezhető, hogy egy, a későbbi építkezések során bolygatott urnasírhoz tartozhatott.

8 (82.1.117-120.) 74/20. objektum: Kb. 180 cm átmérőjű kerek gödör, kevés korabronzkori töredékkel és állatcsonttal. (82.1.127.) 74/22. objektum: Középkori ciszterna által bolygatott, kb. 140 cm átmérőjű, kerek, kora bronzkori gödör, kevés kerámiatöredékkel.

9 (82.1.130.) 74/23. objektum: Az objektumról az ásatási naplóban nincs leírás. A rajzok alapján egy későbbi, őskori rétegeket vágó szögletes beásás lehetett. Az objektumból a bemutatott kora bronzkori, pereme alatt apró bütyökkel díszített fazékperemen (4. kép 9) és a ferdén levágott peremű, gömbös testű táltöredéken (7. kép 4) kívül késő bronzkori töredékek is előkerültek. (82.1.131-136.) 74/38. objektum: Az objektumról az ásatási naplóban sem leírást, sem rajzot nem találtam, az őskori gyűjteménybe került kerámia anyag kora bronzkori. (82.1.140-141.) 74/46. objektum: Kb. 120 cm átmérőjű, kerek, a sziklába mélyülő gödör. A gödör bontása során -20 cm-es mélységből egy ép kis kora bronzkori korsó került elő (5. kép 2).

m A világosbarna, finoman iszapolt, fényes felületű, kihajló peremű, ívelt nyakú, bikónikus edény súlypontja az alsó harmadában van. A peremből induló, vállra támaszkodó szalagfülének alsó része - hasonlóan a feltételezhetően sírhoz tartozó fent bemutatott korsóhoz - szögletesen kiszélesedik. Az edény vállán a füllel szemben, illetve az edény oldalán átlósan apró bütyökdíszeket helyeztek el, amelyeket a vállon körbefutó bekarcolt vonaldísz köt össze. A fül alól, illetve a füllel szemközti bütyökdíszből három, a két másik bütyökdíszből két párhuzamos vonalból álló bekarcolt dísz fut lefelé. Az ép korsón kívül 7 Ásatási napló: BTM Adattár, Ád 133-75, 63. 8 A két karcolt díszű korsót Marosi-Soós Ágnes is bemutatta, azonban anélkül, hogy utalt volna a napló hamvasztásos sírra vonatkozó megfigyeléseire: MAROSI-SOÓS 1991 2. tábla 2-3. 9 Ásatási napló: BTM Adattár, Ád-16-133-75, 57. 10 Ásatási napló: BTM Adattár, Ád 133-75, 68. több edénytöredék is előkerült a gödörből: egy kisméretű, kihajló peremű, karcsú füles korsó peremtöredéke (4. kép 5), egy további korsó oldaltöredéke, amelyen a vállon körbefutó bekarcolt vonaldísz és ebből lefelé induló három vonalból álló bekarcolt vonalköteg látszik (4, kép 7), egy barna, kihajló peremű, ívelt nyakú karcsú korsó töredéke (4. kép 3) valamint egy edény aljtöredéke, ék alakú beszurkált dísszel (4. kép 6). Ugyancsak a gödör anyagához tartozik két durva kidolgozású kihajló peremű, tojástestű fazék töredéke (6. kép 6), valamint két (egy edényhez tartozó) sűrű bekarcolással díszített oldaltöredék (6. kép 7). (82.1.147-153.) 75/1. objektum: egy szögletes középkori beásással bolygatott kora bronzkori objektum, vagy réteg. (82.1158-159.) 75/4. objektum: Kb. 3,5 m átmérőjű ovális gödör, amelyből egy nagyobb füles korsó töredéke, és egy ép, világosbarna, vastag falú, enyhén kihajló peremű gömbös testű füles bögre került elő, a bögre kerek átmetszetű füle a perem alól indul és a vállra támaszkodik (7. kép 7). (82.1.160-161.) 80/2. objektum: középkori pince alján talált kora bronzkori kerámiatöredékek.

11 (82.1.192.) 80/9. objektum: középkori beásás által bolygatott kora bronzkori objektum, vagy réteg. (82.1.194.) 81/12. objektum: középkori beásás által bolygatott kora bronzkori objektum, vagy réteg. (82.1.202.) 81/14. szelvény: Az ásatási napló tanúsága szerint: „A humusz elbontása után sárga őskori agyagpadló nagyobb egybefüggő felületére tisztítottunk rá. Ennek északi végét részben már korábban átvágták, a szelvény déli végén pedig a sziklafelszín emelkedik a padló szintje felé. A padló felszínén cölöplyuk szerű gödrök és egy átégett tüzelőhely maradványaira bukkantunk, délnyugati oldalán egy nagyobb szögletes beásás látszott. A padló északi végénél, ahol korábban már belevágtak, átvágtuk a sárga agyagot, illetve az alatta levő sötétebb réteget. A padló vastagsága eléggé változó, megfelelően az alatta levő hepe-hupás felszínének, amelynek az nyílván az elplanírozását szolgálta. Mind a sárga padlóból, mind az alatta lévő sötétebb rétegből sok csont, kő, átégett agyagkolonc, és kevesebb kerámiatöredék került napvilágra. A csontok közül több még összefüggően megvolt, tehát amikor eltemették őket az inak még összetartották azokat. Az agyagpadló alatt, már a márgás sziklafenékre tapadva, emberi koponya darabjaira bukkantunk, hozzájuk tartozó egyéb emberi csontokat azonban mellettük nem találtunk."

12 (3. kép) Sajnos az őskori 11 Ásatási napló: BTM Adattár, 1396-83,1. n Ásatási napló: BTM Adattár, 1396-83, 2-3. 238