Budapest Régiségei 37. (2003)

Végh András: A Magyar Tudományos Akadémia budavári épületegyüttesének története a város alapításától 1686-ig 209-235

VÉGH ANDRÁS A KÖZÉPKORI SZOMBATHELY UTCA ÉS KÖRNYÉKÉNEK HÁZTULA]DONAI a) veszprémi püspök „Mindszent utca" A veszprémi püspök budai rezidenciája csak a 15. század második felétől tűnik fel a forrásokban, de ennél már jóval korábban meg lehetett, hiszen a budai határ nagy részének szőlő dézsmája a püspöknek járt, a dézsmabort pedig tárolni kellett. A budai szállás ellátására az Esztergom megyei Gyermely jövedelme szolgált, jelezve hogy a püspök jelentős időt töltött budai rezidenciáján. Gyermely, mint a budai szállás ellátására rendelt település először Gatalóci Mátyás veszprémi püspök, valamint Bodó Miklós és Bodó Gergely egyezségében szerepelt 1443-ban, a későbbiekben megemlítette a veszprémi püspökség 1524. évi urbáriuma is.

43 1495-ben két ízben is megemlítették a szállást, mint közjegyzői oklevél kiállítási helyét. Mindkét esetben püspöki palotának nevezték az épületet a Mindszent utcában.

44 További oklevelek a püspöki palota szomszédairól tájékoztatnak. Keszi Benedek országbírói jegyző 1457-ben vásárolt háza a Szombatpiacon állt, amelynek a Mindszent utca felőli szomszédja volt a veszprémi püspök háza.

45 Ugyanezt a házat 1500-ban a Szombathelyen állónak mondták, amelyet délről határolt a püspöki épület.

46 Vetési Albert veszprémi püspök a püspökség házával szemközt fekvő másik házat adományozott el testvérének, Miklósnak a Mindszent utcában.

47 Megállapíthatjuk tehát, hogy a 43 1443. június 1 Veszprém, (r.) Mátyás veszprémi püspök (v.) Bodo Miklós bácsi préposttal és Bodo Gergellyel kötött egyezségében szerepel többek között a püspök birtoka az esztergom megyei Gyermely amely a veszprémi püspök budai szállásának az ellátását biztosítja („...pro sustentatione mense et residentie suarum Budensis..."). (Veszp. Érs. lt. Litt, adiunctae 12 - OL Df 200452). Az 1524. évi urbárium adatát ld Kredics-Solymosi 1993. 866. 44 1495. június 13. Buda. Közjegyzői oklevél kiállításának helye a veszprémi püspök budai palotája a Mindszent utcában („...in palacio episcopali Wesprimiensi Bude, in vico Omnium sanctorum existente..."). (Gyulafehérvári k. lt. / Történelmi Tár 188L 384385).; 1495. június 30. Buda. Közjegyzői oklevél kiállításának helye a veszprémi püspök budai palotája a Mindszent utcában („...in pallacio episcopali wesprimiensi Bude, in vico Omnium sanctorum..."). (OL Dl 32522.) 45 ld. 49. jegyzet 46 ld. 56. jegyzet 47 1471. (olvashatatlan) Buda. Buda város tanácsa előtt (r.) Albert veszprémi püspök elmondja, hogy házát a Mindszent utcában a püspökség házával szemben („...quandam domum suam in nostri medio in piatea omniumsanctorum (!) ex obposito (!) alterius [kiszakadt] Wesprimiensis in vicinitatibus domorum providorum Mathie lapicide ab una parte verő ab altera Emerici dokatoris [kiszakadt] ..."), amelyet Máté ablakgyártó budai esküdttől vett 100 Ft-ért és némi borért, testvérének (e.) Wethes-i Miklósnak, valamint az ő fiainak Máténak, Jakabnak, Benedeknek és Gergelynek adományozta. (OL Dl 45484.) veszprémi püspökség palotája a Mindszent utca keleti házsorában emelkedett, és ennek északi szomszédja már a Szombatpiacon álló - mint majd látni fogjuk - sarokház volt. Érdekes építési szabályzásra utaló irat maradt fenn 1496-ból. A város tanácsa előtt ifjabb Vitéz János veszprémi püspök elpanaszolta, hogy házának udvarán a tetőkről leömlő esővíz összegyűlik és kérte a várost, találja meg módját az esővíz elvezetésének. A tanács azt javasolta, hogy a telek hátához kapcsolódó Olasz utcai telken keresztül oldják meg a víz elvezetését. Ezért a püspök egyezséget kötött Klára özveggyel, a szomszédos telek tulajdonosával, amely szerint a püspök 20 Ft-ot fizetett az özvegynek, aki cserébe hozzájárult az esővíz átvezetéséhez. A püspöknek saját költségén kellett nyílást vágatni a telkek közötti falon, erre rostélyt kellett helyeztetni, az özvegy udvarának közepét pedig egészen az utcáig ki kellett köveztetni. Kikötötték továbbá azt a feltételt is, hogy a nyíláson nem öntenek át semmilyen konyhahulladékot, vagy másmilyen elviselhetetlen szemetet, hanem kizárólag vizet.

48 b) Kopácsi Dénes - Keszi/Berki/Sárkány „Szombatpiac, Szombathely, Mária Magdolna egyházzal szemben" 1457-ben Buda első magyar bírájának, Kopácsi Dénesnek özvegye, Erzsébet eladta házát Keszi Benedek országbírói ítélőmesternek, pilis megyei nemesnek 160 Ft-ért.

49 1496. november 16. (f. IV p. Martini) Buda. Buda város tanácsa tanúsítja, hogy (r.) János veszprémi püspök elpanaszolta, miszerint a püspökség házának a Mindszent utcában („...domus eiusdem episcopatus, hic nostri in medio, in piatea Omniumsanctorum (!)...") az udvarán a tetőkről az esővíz összegyűlik, ezért a város tanácsát kikérték, akik nem láttak más megoldást a víz elvezetésére, mint a telek hátához kapcsolódó telken keresztül, amely (h.) Klára özvegy tulajdona („..fundi curie honeste domine Clare relicte condam p[ [gather concivis nostri, domui sciliczet do[mui] [epijscopatus a retro immediate annexa..."); ezért János püspök egyezséget kötött Klárával, miszerint a püspök 20 Ft-ot fizet az özvegynek, aki cserébe hozzájárul a víz átvezetéséhez, majd a püspök a saját költségén nyílást készíttet a közöttük lévő falon, erre rostélyt helyeztet, valamint az özvegy udvarának közepét végig az Olasz utcáig padlógyártó mesterséggel lekövezteti („...quern idem dominus episcopus propriis suis impensis et laboribus, primitus per mumm lapideum ibidem [..Jntum foramen [ [ crattcula, deindeque incipiendo per medium curie per artem pavimentariam cum lapidibus competentibus [....] pro [ ] usque ad plateam Italicorum continuando (?) comparari facere debeat et teneatur perfundum curie sue..."), azokkal a feltételekkel, hogy a püspök telkéről, csak vizet és semmilyen konyhahulladékot, vagy másmilyen elviselhetetlen szemetet („...sordes coquine ac quascumque alias intollerabiles [....]...") nem öntenek át az özvegyhez, az özvegy pedig nem fogja lezárni a nyílást. (Veszp. Érs. It. Dec. Bud. 25. - OL Df 283138) 216