Budapest Régiségei 37. (2003)

Siklósi Gyula: Zwei Kirchen mit zentralem Grundriss aus dem Komitat Fejér = Két centrális alaprajzú templom Fejér megyéből 167-184

ZWEI KIRCHEN MIT ZENTRALEM GRUNDRISS AUS DEM KOMITAT FEJÉR KET CENTRALIS ALAPRAJZÚ TEMPLOM FEJÉR MEGYÉBŐL Hollné Gyürky Katalin 1963-ban vetette papírra örökbecsű tanulmányát „Die St. Georg Kapelle in der Burg von Veszprém" címmel. Szeretett emlékének ezért kívánok két centrális elrendezésű templom történeti-régészeti ismertetésével adózni. Ilyen alaprajzú templom volt a székesfehérvári négykaréjos Szent Péter kápolna, mely a korai királyi vár középpontjában épült fel. A kápolna későbbi adatok szerint Géza fejedelem és felesége, Adelheid nyughelye volt. Brodarics István szerint itt állott Szent István egykori trónja. A Szent Péter utcában álló templomra egy 1081-ben íródott oklevél utal először. A négykaréjos templomot IV Béla király átépíttette, majd 1235-ben ebben a templomban tették fejére a koronát. Ekkor a már lebontott négykaréjos kápolna helyén egy valószínűleg egyhajós, keleti toronypáros templom állott. Ennek tornyai a 14. század közepén csúcsíves, mérműves ablakokat kaptak, feltehetőleg ekkor bővítették háromhajóssá. Északi oldalához Hensel János fehérvári polgár 1478-ban gótikus kápolnát építtetett, ugyanekkor készült el sekrestyéje, mely a szentélye és északi tornya mellett állott, az 1543-as ostromot követően a törökök dzsámivá alakították, ekkor Szulejmán szultán dzsámi a neve. 1613-ban újabb átépítésen esett át, ám megőrizve középkori-törökkori formáját túlélte az 1688-as ostromot, majd többszöri átépítést követően végső barokk külsejét Rieder Jakab 1805-1815 között végzett építkezéseivel nyerte el. A templom régészeti-építési kutatásait Polgár Iván, Károly János, Lux Géza, Kralovánszky Alán, Dobrovits Dorottya és Siklósi Gyula végezték. A Szent Péter templom déli oldalán állt a plébánia ház, a templomhoz tartozott a város neves iskoláinak egyike. 1471-1856 között gyakran említik templom körüli temetőjét, melyben törökkori mausoleum állott. Zámoly területén, a mai Szőlőhegy alatt, kb. 150 x 120 méteres területen találtuk meg a középkori Kerekszenttamás falu helyét. Nevét kör alaprajzú templomáról és annak védőszentjéről kapta. Magát a falut ezen a néven 1231-ben említi először oklevél. Valószínűleg a török hódoltság idején elnéptelenedett, 1662-ben lakatlannak nevezik. A település nevét 17-18. századi helynevek őrizték meg az utókornak. A Zámoly határában álló templomromra már Rómer Flóris felfigyelt, de Fényes Elek, Károly János, Gerecze Péter és Genthon István is leírta e becses műemléket. H. Gyürky Katalin a kerekszenttamási mellett több olyan helységet is felsorol, ahol koraközépkori körtemplom állott és ez a helynévadásban is tükröződhetett. 1962-ben Molnár Vera tárta fel a templomromot. Terepbejárásaink során, 1994-ben a falu és a templomrom területét Fülöp Gyulával beazonosítottuk, Egyed Endrével felmértük. 179