Budapest Régiségei 37. (2003)

Gyürky Katalin, H.: A budapesti I. Fortuna u. 18. számú lakóház régészeti kutatásából származó üvegleletek 13-28

A BUDAPEST I. FORTUNA U. 18. SZÁMÚ LAKÓHÁZ RÉGÉSZETI KUTATÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ ÜVEGLELETEK Ebből ilyen korúnak ítéljük az 1992. 11. 14-es leltár­számú darabot (5. kép 9). Magyarországon a kicsi, hordóformájú és alacsony peremszegélyű forma kerül elő. Más országokban ettől eltérő formák is vannak. Ezért talán máshol lehetséges több gyártási helyet feltételezni. A magyarországi 14. századi üvegleletek között gyakran szerepel egy típus, ami külföldön nincs, itt viszont nagyon kedvelt. Ezek a „kannelurás" poharak, amelyek nálunk alacsony és magas változatban is vannak. Ebben a leletanyagban 3 pohárra való töre­dék van és kettő kiegészíthető 24 (6. kép 1). Mindegyik a magas (vizespohár) változat. A kannelurák kifut­nak a peremig, ezért a perem hullámos. A perem alatt 1,5 cm-rel mélyebben a kannelurák vonala azonban megtörik, ezzel érzékeltetvén a test és a perem elválását. Ennek a típusnak nincs a fenekén talpszegély ellenben a kannelurák finoman áthajla­nak a talpra és a központban futnak össze. Ezeknek a poharaknak magassága: 7,4 - 7,8 cm. Ez a magyar­országi leletekre igen jellemző forma számomra azt bizonyítja, hogy egy műhely szállíthatta termékeit a magyarországi területre. Mivel nagyon sok velencei üveg kerül elő, - úgy látszik - ez a piac egy műhely teljes kapacitását lefoglalta. Ezért található itt csep­pes pohárkában is a máshol ritkábban előforduló, itt viszont egységesen egyedüli formaváltozat. Az optikai díszítésű pohárka itt sem hiányzik a szokásos együttesből. Két pohár töredékei kerültek elő. Az egyiknek 25 húsz töredéke van (6. kép 2), mégsem egészíthető ki. Felmerül a gyanú, hogy azért nem, mert két teljesen egyforma pohárhoz tartoznak. Ezek a töredékek a típusra jellemzően igen vékonyfalúak és apró kerek hólyagocskák borítják egyenletes sorokban a felületét, kivéve a perem melletti sávot. A peremet igen vékony kék fonál szegi be. A pohár alacsony, kónikus forma. Ezzel teljesen egyező darab már előkerült a köz­épkori Buda területén, a Ferences bástyánál. 26 Ez a darab mindenképpen 14. századi, a velencei üveg­művesség fénykorából való. A másik pohárból csak egy kicsi töredék van. 27 Ezen a töredéken a foltocskák nagyobb mére­tűek, mint az előző darabon, ezért ez egy második pohár. Ebből a típusból már található külföldön is több példány. Baselban és Lübeckben is előkerült egy-egy példány sőt a baseli darabot még korábbra, 1280 körüli időre határozták meg pontos lelőhelye 24 Ltsz. BTM. 1992. 11. 9.; 1992. 11. 20-21. 25 Ltsz. BTM. 1992.1118. 26 Magyar Károly lelete. Közölve: GYÜRKY 1991 133. 50. kép 4. 27 A forma, a díszítés és az üveg finomsága mit sem változott a görögországi (Korinthos) lelet óta. DAVIDSON WEINBERG 1975. Fig. 26. alapján. 28 Több példánya került elő Tarquiniában, a Palazzo Vitelleschi ásatásánál. 29 Ezeknél a poha­raknál soha sincs talpszegély. Ez a típus ugyan mindenhol előfordul, de sohasem nagy példány­számban. Ugyanez mondható el a csészékről is. Ez olyan forma, amelyet fémből, fából, cserépből is készítet­tek. 30 Ebben a leletegyüttesben egyetlen példány van belőle 31 (3. kép 4.; 6. kép 3). Üvegből ezen kívül csak Visegrádon találtak hasonlót, 32 illetve a budai királyi palotából előkerült egy formára hasonló, de teljesen sima, díszítés nélküli példány 33 Legtöbb példánya Németországban került elő. Korhatározása 13-14. század eleje. A mi példányunkat a talpszegély kiképzése alapján a 15. század elejére határoznám meg. Nagyon jó minőségű, szép üveg. A külföldi példányoktól mégis különbözik: a gömbölyű testet nem plasztikus bordák osztják gerezdekre, hanem kannelurák. A kannelurás díszítés nálunk sokkal népszerűbb volt, mint a bordás. Mint említettem, poharak díszítésében is sokkal gyakoribb, mint a bordás, ellentétben a külföldi leletekkel. Mikor utá­nozni kezdték az itáliai formákat, a kannelurák a magyarországi üvegművességben is helyet kaptak poháron, serlegen egyaránt. Előkerült ebben a leletanyagban egy nagyon kicsi csésze töredéke is. 34 A kis töredéket csészé­nek mutatja a nyak alatt hirtelen kiszélesedő, majd gyorsan begörbülő, tehát alacsony test. Ez is szép, tiszta, velencei üveg. A kanneluráés testű csésze megerősít abban a meggyőződésemben, hogy Magyarországra egyet­len - és a németországi és svájci darabokéval nem azonos - műhely szállított, amely alkalmazkodott ennek a vevőkörnek ízléséhez és az itt népszerű típusokat szállította. Az alkalmazkodást mutatja az is, hogy az itt jobban kedvelt kettős-kónikus palac­kok készítésére állt rá és csak kevesebbet szállított az Itáliában népszerűbb szűknyakú „inghistere" típusból. A palack az egyetlen forma, amelyből a Németföldön elterjedtebb típust fogadtuk be. Egy­ébként azonban az itáliai típusok honosodtak meg, például a kisméretű pohárkák. A poharak nagyobb népszerűsége a bor és gyümölcsborok fogyasztá­sával állhatott kapcsolatban. Ezek a magyarországi üveggyártásban is nagy helyet foglaltak el, ellentét­ben a tőlünk északra fekvő csehországi és németor­28 BAUMGARTNER-KRUEGER 1988. 228-230. 29 BAUMGARTNER-KRUEGER 1988. 45. 30 BAUMGARTNER-KRUEGER 1988. 231-236. Német Scheuer forma 31 Ltsz. BTM 1992.11 8. 32 GYÜRKY 1991140. 57. kép 2. 33 GYÜRKY 1986. II.2.típus, I. tábla, 3. kép. 31 Ltsz. BTM 1992.11 3. 17

Next

/
Thumbnails
Contents