Budapest Régiségei 37. (2003)
Benda Judit: Előzetes jelentés a budai középkori karmelita kolostor feltárásáról 137-149
BENDA JUDIT A Kapás utca 8. számú telek nagy részén a Metro szellőzőjének építménye és a körülötte lévő modern bolygatás miatt fölöslegessé vált a kutatás. Az ásatás feltárandó területe tovább szűkült, mert a Csalogány utca 35. - Kapás utca 6. számú saroktelken 1936-ban Garády Sándor 7 már végzett építkezést megelőző leletmentést. Munkája során 8 mintegy két méter mélyen középkori szemétgödröt, valamint meghatározatlan korú kemencét és falakat talált. A párhuzamos falak a mellékelt vázlatrajz szerint a Kapás utca vonala felé futnak északkelet-délnyugati irányban. A falak szélessége 30 cm, mélységüket és egymástól való távolságukat nem ismerjük. A háztömb túlsó sarkán, a Csalogány utca 41. számú telken is lehetősége nyílt Garádynak az építkezést megelőző gyors leletmentésre. Az alapok ásásakor egy feliratos, vörösmárvány sírkő kis töredéke és „két darab gótikus boltozati bordatöredék került elő". Ezek a leletek és az itt talált szemétgödrök egy része viszont már joggal köthetők a kolostor életéhez. A telken talált sírokat ezzel szemben nem tartjuk középkorinak, mivel kibontásukkor - a napló tanúsága szerint 9 - II. Lipót és I. Ferenc által veretett pénzeket, valamint egy 18. századi kegyérmet tártak fel. OKLEVELES EMLÉKEK A Magyarországon alapított négy karmelita kolostor (Buda, Pécs, Eperjes, Privigye), melyek közül a budai épült fel legkorábban a felnémet rendtartományhoz tartozott, amit Bécsből irányítottak. A kolostorról több okleveles emlék maradt fenn, köztük a rendház alapítólevele is, amelyből megtudhatjuk, hogy I. Lajos király és édesanyja, Erzsébet királyné telket adományozott a városban a betelepülő karmelita atyáknak, amely adomány alapján 1372-ben 10 XI. Gergely pápa engedélyezte „.. .e hely megtartását, s azon egyház, vagy kápolna, illetve imaház alapítását, emelését és építését temetővel, haranglábbal, haranggal, házakkal és más szükséges műhelyekkel együtt a plébániaegyház és más egyházak jogának sérelme nélkül..."." A királyi alapítású kolostor temploma 1375-ben búcsúengedélyt 12 kapott, szintén XI. Gergely pápától. Ekkor 7 GARÁDY 1943 438. A cikkben pár szóval megemlékezik az itt talált középkori edényekről. Garády Sándor ezen leletmentő munkáiról készült B. Sárosi Edit szakdolgozata is. SÁROSI 2000. 8 Garády ásatási naplójában feljegyezve az 1942. 04. 21 napnál (G/X 64a). Itt található ezenkívül két vázlatrajz az objektumok elhelyezkedéséről. 9 Garády naplója 194103.24.-i bejegyzése (G/IX 41a) BTM Adattár 10 MREV II. CCXLIV 208.p. 11 Spekner Enikő fordítása 12 MREV II. No. CCLXXXI. 240.p. már az „építkezésnél segítőkről" is szólnak, tehát az alapítás után három évvel már bizonyos falai álltak az egyháznak. A templom szakrális bevételein túl (búcsúpénz, temetkezési díj, adományok, végrendeletek hagyományozásai) nem tudunk a szerzetesközösségnek sem földbirtokáról, sem szőlőjéről, sem ezekből származó jövedelméről. A fennmaradt oklevelekből azonban kiderül, hogy többfajta adományt is kaptak. 1380-ban Erzsébet királyné végrendeletében 100 aranyforintot hagy rájuk, 13 1494-ben Septhei Péter kancelláriai nótárius hagyta felhévízi házát az atyákra, 14 1502-ben 200 forintos misealapítványt tett Barbara asszony. 15 1431-ben újabb búcsút 16 engedélyezett a templom és a hozzá tartozó kápolna részére IV Jenő pápa, a ház romos voltára való tekintettel. Az engedély a következőkről tudósít: „...Mivel a budaváraljai karmelita rendház egyháza a hozzá kapcsolódó épületekkel együtt bizonyos részeiben romos, s mert a lehetőségek a legkevésbé sem elegendőek ezen egyháznak és a hozzátartozó épületeknek a kijavítására, és az egyházi felszereléseknek, melyekben - mint ismeretes - maga az egyház szükséget szenved, a megszerzésére, valamint a nevezett rendházban szolgáló szerzeteseknek ellátásában." 17 aki a számára adakozik és az egyházat látogatja, bizonyos bűnbocsánatot nyer. Kubinyi András kutatásaiból 18 kiderül, hogy a szerzetesek és a priorok nagy része német volt, ezt alátámasztja a Regényi 19 által közölt táblázat is a budai rendház vicariatusi tisztségviselőinek neveivel. Ismerjük a konvent egyik pecsétjét 20 , amely a 15. század első harmadában készült 21 . A kör alakú pecsét középmezejében gótikus tabernákulum látható. Ezen belül Szent László koronás, köpenyes alakja áll, kezében bárdot tartva. A perjeli pecsét 22 , melyet Kubinyi András is publikált, 23 mandorla alakú keretbe foglalva Szűz Máriát ábrázolja. Ez alatt egy térdeplő, imádkozó karmelita atya (Berthold lovag?) alakja látszik íves keretben. A négy magyarországi karmelita kolostor 24 közül háromnak a helyét sikerült lokalizálni. A most ismertetett budai rendházzal közel egy időben, 13 OL. Dl. 6692. 14 OL. Dl. 93640. 15 OL. Dl. 46582. 16 BTOE III/2. 1009. 17 Spekner Enikő fordítása. 18 KUBINYI 1974. 161p. 19 REGÉNYI 1998. 79 .p. 20 TAKÁCS 1992. 49-50.p II. tábla., 7.1 fotó 21 OL. Dl. 93640., BTM 65.1627., MKCS 852 22 OL. Dl. 93640., 23 KUBINYI 1974. 26. kép, 159.p 24 A négy kolostorról ír Regényi Miklós Kund és Mátéffy János Brúnó atya. REGÉNYI 1998., 2001 és MÁTÉFFY 1996. 138
