Budapest Régiségei 37. (2003)

Bencze Zoltán: Előzetes jelentés a volt Állami Nyomda épületeinek területén folytatott régészeti kutatásokról 113-135

ELŐZETES JELENTÉS A VOLT ÁLLAMI NYOMDA ÉPÜLETEINEK TERÜLETÉN FOLYTATOTT RÉGÉSZETI KUTATÁSOKRÓL félkörívesek, patkó alakúak vagy pedig négyzetesek és párhuzamosan egy időben éltek egymás mellett.

23 A budai Vár északi részén előkerült három torony esetén viszont valamivel kevesebb, mint 40 méter az egymás közötti távolság. További érdekességet figyeltünk meg az Országház utca 33. épületszárnyának alsó udvarán, ahova eredetileg négyzetes tornyot építettek, (14-15. kép) melyet megépülte után nem sokkal megszüntettek és helyére egy félköríves tornyot emeltek. Az első városfal külső oldalán, az Országház utca 33. alatt feltárt félköríves toronytól keletre egy vastagabb, majd egy vékonyabb észak-déli irányú falat építettek másodlagosan a várfalhoz hozzá (8. kép). A kettős fal és a torony keleti zárófala közötti részen a várfaltól északi irányba boltozatindítás figyelhető meg. Elképzelhető, hogy az Árpád-kori és a tőle kissé északabbra feltárt Anjou-kori városfal között egy kelet-nyugati irányú pincetér húzódott valamikor. ANJOU-KORI (II.) VÁROSFAL A IV Béla kori városfaltól mintegy 8 méterrel északabbra előkerült az átlagosan 2 m vastagságú második budai városfal, amely a Villamos Teherelosztó nyugati zárófala és a Kapisztrán tér 2. számú épület keleti zárófala között egy-egy kis hiánytól eltekintve végig megvolt.

24 A tört kövekből készült meszes habarcsú Anjou-kori városfal már a hegy lejtőjére került, ezért helyenként a külső oldala három méterrel is mélyebben található, mint a belső (16-17. kép). Valószínűleg éppen ezért volt szükség a külső támpillérekre. Az Országház utca 33. alatt három darab külső támpillér nyoma került elő, melyek átlag hét méter távolságra voltak egymástól. Marsigli török térképén (1 kép) a Bécsi kaputól nyugatra ábrázolja e támpilléres várfal egy szakaszát. Az Országház utca 33. Árpád-kori félköríves tornyától északra található külső támpillér nyugati oldalánál a támpillér melletti városfalat nem függőlegesen, hanem északi irányba lejtve 23 Vö.: GYÜRKY 1972. 35. 2. kép; GYÜRKY 1978; MAGYAR 1992. 160-162. VÉGH 1997. 295-296. és 307. 1. kép. 24 A H. Gyürky Katalin által korábban feltárt szakasz folytatását a megépült Villamos Teherelosztó külső homlokzati falánál már megtaláltuk. építették meg (16. és 18. kép). Az ettől nyugatabbra található külső támpillér mindkét oldalán a városfal külső oldala függőlegesen épült (17. és 19. kép). A II. városfal Országház utcai és Országház utca 34. alatt szakaszainál külső támpilléreket nem találtunk, az Országház utca északi végében ugyanakkor a városfal a mellvéd magasságáig megmaradt (6. kép). Az Anjou-kori városfal belső oldalán több helyen két zokli (alapozási padka) is megfigyelhető, egyes helyeken a fal kialakításából pedig az egykori külső szintre lehet következtetni (17. kép). TÖRÖK KORI GERENDAVÁZAS SZERKEZETŰ VÁROSFAL Az Anjou-kori második városfal belső oldalán az Országház utca északi végétől az Országház utca 34. alatt feltárt Árpád-kori patkótoronyig mintegy 34 méter hosszan egy harmadik, a török korban épült gerendavázas szerkezetű városfal húzódik. Ezen a szakaszon valamelyik ostrom folyamán az Anjou-kori városfal annyira megsérült, hogy kijavítása helyett annak belső oldalán egy új városfalat építettek. Az Országház utca 34. alatt, a II. városfal külső oldalán ásott kutatószonda metszetén jól látható, hogy az eredeti falsík csak az alsó 2 méteren maradt meg (20. kép). A török-kori városfal alapozásának építésekor - a terület nagyobb részén, de nem mindenütt - a belső és külső falsíkot egy-egy gerenda alkotta, amelyre mintegy T betű formájában (22. kép) felépült azután a kőből rakott fal. A gerendavázas szerkezetű városfalat általában nem alapozták le a szikláig - az Országház utca északi végének egy szakaszán például nagyobbrészt egy gödörre építették rá (22. kép) -, az Országház utca 34. alatt pedig az Árpád-kori patkótorony külső lábazati szintjére ültették rá (23-24. kép). E török kori városfalat átlag 4 méterenként kisebb pillérekkel merevítették hozzá az Anjou-kori városfalhoz (22. kép) Az Országház utca északi végénél feltárt szakaszába másodlagosan sok vörös márvány töredéket falaztak be. 115