Budapest Régiségei 37. (2003)

Spekner Enikő: A budavári Boldogasszony-egyház alapítástörténete 91-112

SPEKNER ENIKŐ den kolostor részletes bemutatására. Ezért csak felsorolásszerűen jelezzük, hogy az első kategóriába soroljuk még az 1231 előtt már létező és Alexandriai Szent Katalinnak szentelt esztergomi, az 1230-1238 között a Sárospatakon, a szőlőhegyen alakult Szent Vince, a Pesten 1233 előtt magánalapításból létrejött Szent Antal, a Pécsett az 1238 előtt említett, először feltehetően Szent Vince, majd valószínűleg egy átépítés során Becket Szent Tamás védelme alá helyezett, a szlavóniai Körös megyében, Csázmán 1232 és 1241 között Szent Mária Magdolnának alapított, s végül az 1303 előtti nagyszombati Keresztelő Szent János kolostort, illetve templomaikat.

61 A 13. század második felében sorra alakultak a Magyarországon legnagyobb kultusznak örvendő Szűz-Mária tiszteletére szentelt templomokat megnevező kolostorok. Ezek száma összesen hat, Alvincon 1303 előtt, Gölnicbányán 1266 előtt, Gyulafehérváron 1289-ben, Kassán 1303 előtt, Pozsegaváron 1303 előtt, Segesváron 1298-ban létesült.

62 A rendalapító Domonkost 1234-ben avatták szentté, ami után számos rendházat az ő tiszteletére szenteltek fel. Szent Domonkos nevéhez, illetve a domonkos szellemiséghez és hagyományokhoz kapcsolható szerzetesházak száma szintén hat, a Szent nevét viselő Krassó megyei érsomlyói 1237 és 1241 között, az ereklyéit őrző győri 1239 után, a Szent Keresztnek szentelt besztercei a 13. század második felében, a nagyszebeni 1241 előtt, a vasvári 1230 és 1241 között, a Szent Megváltónak szentelt verőcei pedig 1242-ben jött létre.

63 Érdekes módon, a Magyarországon szintén nagyon elterjedt Szent Miklós tiszteletére a korai szerzetesházak közül mindössze hármat jelöltek. Holott az ő nevét viselte a bolognai anyakolostor is, s azt gondolná az ember, hogy dedikációját a • FERRARI 1637. 506-540; PFEIFFER 1913. 29-31. 33. 39. 43-44. 152-156. 196; PFEIFFER 1917. 36-39. 51-58. 65-66; PFEIFFER 1916. 183-216; HARSÁNYI 1938. 80-82; FÜGEDI 1981. 66-76. 470^77; ROMHÁNYI 2000. 19. 24. 46. 50-51. 56. 60-61. ZÁGORHIDI 2001. 86-89; Sárospatakon Mező András szerint nem Szent Vincéről nevezték a domonkosok kolostorát. MEZŐ 2000. 378. Ám RUTP. II. 309-313; CSÁNKI I. 338; HARSÁNYI 1926. 18. az ellenkezőt állírja. Nagyszombatra legújabban ld. TAKÁCS 1997. 68-79. 62 A Szűz Mária patrocínium elterjedtségére: BÁLINT 1977. 172190. 263-270; KOVÁCS 1989-1990. 406-421; MEZŐ 1996. 206-215; MEZŐ 2003. 397-480; Kolostorokra: FERRARI 1637. 506-540; PFEIFFER 1917. 31-32-39. 41-46. 51-52. 58-62; PFEIFFER 1916. 183-216; HARSÁNYI 1938. 80-82; FÜGEDI 1981. 66-76. 470^77; ROMHÁNYI 2000. 8-9. 28-29. 35. 52-53. 57. 63 FERRARI 1637. 506-540; CSÁNKI V 438; RUPP. I. 439-440. III. 199; PFEIFFER 1913. 32-35. 38; PFEIFFER 1917. 33. 40. 50-52. 69-70; PFEIFFER 1916.12-78.183-216; HARSÁNYI 1938. 80-81; FEHÉR 1942. 6-13; BORBÍRÓ-VALLÓ 1956. 75; LENGYEL 1971 86^87; FÜGEDI 1981. 66-76. 470^77; IVÁNYI 1992. 31-35; ROMHÁNYI 2000. 13. 23. 28. 45- 46. 71-72. ZÁGORHIDI 2001. 86-89. domonkos hagyományok gyarapították, de ez nem így történt.

64 Közülük a legkorábbi, a zágrábi 1235 és 1242 között keletkezhetett. Szent Miklós a távolsági kereskedők, az utak, a hidak, a hajósok halászok védőszentje volt, ezért előszeretettel választottak őt a nagy forgalmú utak, vagy folyók mentén létesült települések egyházi intézményei védelmezőjüknek. Zágrábban is volt egy vallon és olasz telepeseket befogadó kereskedőtelep, melynek emlékét a vicus Latinorum őrizte meg, s melynek végében állt a Szent Miklós domonkos kolostor, ami feltehetően az ottani korábbi Szent Miklós templomhoz épült.

65 A budai kolostor volt a második alapítás (9. kép). A harmadik kolostor felállításánál pedig már biztosan tudjuk, hogy Selmecbányán a domonkosok a régebbi Szent Miklós plébániatemplomot kapták meg 1275-ben.

66 Volt még két későbbi rendház, melyek szintén e védőszent oltalmát élvezték. Szegeden 1318-ban létesült, s korábban azt gondolták a kutatók, hogy egy 1225-ben említett, később elenyészett Szent Miklós bencés apátság helyén állt, de újabban kétségbe vonták, hogy az 1225. évi adat Szegedre vonatkozik. A Tisza és a Maros összefolyása mellett, fontos utak csomópontjában épült város, amely a marosi só szállítás fontos kikötője és országos só lerakodóhely volt, valószínűleg már az Árpád-korban hódolt Szent Miklós kultuszának, s a domonkos templom dedikácíója ezt a hagyományt őrizte meg.

67 Az utolsó példánk 15. századi. A Somogy megyei Mesztegnyőn, 1476-ban Szentéi György az itteni Szent Miklós plébániatemplom kegyura a templomot és jövedelmét a domonkos barátoknak átadva részükre kolostort alapított.

68 Befejezésül pár szót még a budai kolostorról. H. Gyürky Katalin feltételezése szerint templomát valamikor 1248 és 1252 között szentelhették fel Szent Miklós tiszteletére. Előbb azért nem, mert véleménye szerint azt 1247 és 1248-ban még Szűz Máriának címezték, később pedig azért nem, mert M BÁLINT 1977. 27-50; KOVÁCS 1989-1990. 410^13; MEZŐ 1996. 169-178; MEZŐ 2003. 308-338. 65 Szent Miklós kultuszára: BÁLINT 1977. 27-51; KOVÁCS 19891990. 412; MEZŐ 2003. 308-338; Szent Miklós településekre: BLASCHKE 1967. 272-337; PALOVICS 1980. 93-121; Kolostorokra: FERRARI 1637. 511-512. 525-526. 535; PFEIFFER 1913. 31. 35; PFEIFFER 1917. 34-36. 62. 70-71; PFEIFFER 1916.184-186. 202-203. 208; HARSÁNYI 1938. 80-81; FÜCEDI 1981. 66-76. 470-477; ROMHÁNYI 2000. 16. 57. 73; Zágrábra és a vicus Latinorum kérdéskörére: FÜGEDI 1967. 31^5; GROTHUSEN 1967. 182-184; GYÖRFFY I. 366; GYÖRFFY II. 252-256; 66 RA 2668; FEJÉR V/2. 245. 251; MES II. 54; RUPP I. 182-184; GYÖRFFY III. 243-247; JANKOVIC 1965.127-132. 67 NAGY-PAPP I960. 47; GYÖRFFY I. 900. 902; BÁLINT 1975. 8-9; KUBINYI 1990.115; PETROVICS 1981. 37^3; SZEGED 1983. 319. 329. 68 MREV III. 246. No. 382; PFEIFFER 1916. 196; PFEIFFER 1917. 49. HARSÁNYI 1938. 86; ROMHÁNYI 2000. 43. 100