Budapest Régiségei 36. (2002) – In memoriam Rózsa Kalicz-Schreiber (1929-2001)
Raczky Pál: Evidence of contacts between the Lengyel and Tisza-Herpály Cultures at the late neolithic site of Polgár-Csőszhalom : relationships between Central European and Balkan ritual practice and sacral thought in the Upper Tisza Region = A lengyeli és tisza-herpályi kulturális érintkezés régészeti emlékei Polgár-Csőszhalom késő neolitikus lelőhelyén : a rituális gyakorlat és a szakrális gondolkodás közép-európai, illetve balkáni eredetű elemeinek összefüggései a Felső-Tisza-vidéken 79-92
PÁL RACZKY A LENGYELI ÉS A TISZAI-HERPÁLYI KULTURÁLIS ÉRINTKEZÉS RÉGÉSZETI EMLÉKEI POLGÁR-CSŐSZHALOM KÉSŐ NEOLITIKUS LELŐHELYÉN (A rituális gyakorlat és a szakrális gondolkodás közép-európai, illetve balkáni eredetű elemeinek összefüggései a Felső-Tisza-vidéken) Polgár-Csőszhalom lelőhelyén az 1957-es első próbaásatás után, 1989-ben kezdődtek el azok a komplex régészeti kutatások, amelyeknek minőségileg új szakaszát jelentik az 1995 óta folyó, M3-as autópálya leletmentések keretében megvalósult nagy volumenű feltárások. Mindezek eredményeként, illetve a különböző interdiszciplináris vizsgálatok nyomán világossá vált, hogy a szakirodalomban régóta jól ismert, telitelepülésnek tartott részt egy közel 28 ha nagyságú egyrétegű település vesz körül, melyek közösen alkottak egy egységes és egyidőben létező struktúrát. Ezt az átfogó és korábban már általános régészeti-topográfiai érvekkel alátámasztott képet szeretnénk még árnyaltabbá tenni és újabb adatok közzétételével még jobban megalapozni. Ettől az elhatározástól vezényelve jelen közlésünkben azokat a régészeti jelenségeket, illetve emlékeket - főleg antropomorf ábrázolások töredékeit (1. kép: teli település - Svodín-i típusú antropomorf edény töredékei; 2. kép 1: Irorizontális település - tiszai típusú antropomorf ábrázolás; 2. kép 2: horizontális település kökénydombi típusú antropomorf edény töredékei; 2, kép 3: teli település - kökénydombi típusú antropomorf edény töredékei; 3. kép: antropomorf ábrázolások töredékei -1, 3-4: horizontális település; 3. kép 2, 5-7: teli település; 4. kép: antropomorf ábrázolások fejtöredékei -1: teli település, 2-3: Aszód, 4: horizontális település) - tekintjük át Polgár-Csőszhalomról, amelyek egyrészt az egykori rituális cselekményekben játszottak szerepet, másrészt a Lengyel, illetve Tisza-Herpály eltérő típusú szakrális megjelenési ormait, illetve azok összefüggéseit reprezentálják. Polgár-Csőszhalom lelőhelyen, a körárkokon belüli részen és a külső telepen egyaránt előkerültek olyan figurális emlékek, amelyek szakrális jelentősége feltételezhető. A figurális plasztikák eloszlásában lényeges különbség, vagy bizonyos tendenciózus koncentráció jelenleg nem mutatható ki a település egészén belül, azaz a két területi egység egyaránt színtere volt a nem hétköznapi tevékenységeknek. A körárkokkal elválasztott két területi egység mindegyik részén egymás mellett, egymással keveredve kerültek elő a Lengyel és Tisza típusú antropomorf ábrázolások, illetve az illető nem hétköznapi tevékenységekre utaló nyomok. Másrészt a külső település házainak egysége önmagában határoz meg egy-egy szociális csoportot, azaz a családot, amelynek keretében a közösségi-szakrális cselekmények szerveződtek, ezzel szemben a körárkokkal határolt terület egy magasabb integrációs szinten megvalósult események színtere volt. Talán a körárkokkal körülvett teli részén nem is csupán a helyi település nagyobb közössége találkozott, de a szélesebb régió népességének is gyülekezőhelyül szolgálhatott. A Lengyel, illetve a Tisza-Herpály típusú antropomorf plasztikák együttes előfordulása Polgár-Csőszhalom teljes területén azt is jelenti, hogy az általuk hordozott ideológiai tartalom összefonódása szintén feltételezhető. Mindez az anyagi kultúra szintjén bizonyított „szimbiózist" meghaladva, mélyebb szociális, vallástörténeti összefonódást támaszt alá a lelőhelyen egykor élt újkőkori népességgel kapcsolatban. 88
