Budapest Régiségei 36. (2002) – In memoriam Rózsa Kalicz-Schreiber (1929-2001)
Gyulai Ferenc: Die Pflanzenreste eines spätbronzezeitlichen Röhrenbrunnens = Egy késő bronzkori kút növénymaradványai 305-311
FERENC GYULAI EGY KESO BRONZKORI KUT NÖVENYMARADVANYAI A magyarországi nedves régészeti lelőhelyek különösen gazdagok növényi makromaradványokban. Általában magas az egykori természeti környezetből bekerült növényfajok száma, ezért a környezetre és klímára vonatkozó kérdések megválaszolását elsősorban ilyen lelőhelyek feldolgozásától remélhetjük. A most bemutatásra került archaeobotanikai eredmények metodikai előzményének számít Kalicz-Schreiber Rózsa 1973. évi Csepel-Hollandi úti ásatása. A Harangedény- Csepel csoport idejéből származó telep földmintáit kiiszapolva 16 növényfaj 318 db magját találtuk meg. A nedves környezet kiváló állapotban őrizte meg a magvakat és terméseket. Segítségükkel nem csak a növénytermesztés színvonalára, de az egykori természeti környezetre is következtetni tudtunk. Dunakeszi-Székes dűlőn, az Auchan bevásárlóközpont leendő helyén öt bronzkori, sövényfonásos, deszkabéléses és bodontechnikával készült kút került elő 2000. év nyarán. A kutak iszapjában rendkívül sok szerves maradvány halmozódott fel. Ezek közül a 315. számú kút volt növényleletekben a leggazdagabb. Ez egyben az egyik legkorábbi növénytanilag is feldolgozott hazai kútlelet. A kút nedves, oxigéntől mentes környezete a betöltésben lévő szerves maradványokat igen jó állapotban őrizte meg. A gabonafélék szenült maradványaiból letelepült, növénytermesztéssel foglalkozó népességre következtetünk. A maradványok számából következően a köles fontos terményük lehetett. Csupasz búzákat nem, csak pelyvásakat (tönké és alakor) termesztettek. Az árpa is előfordul. Valamennyien tisztított, azaz felhasználásra készletezett állapotban voltak. Ételmaradvány apró szenült töredéke mutatja, hogy a gabonákat megőrölték és belőlük kását készítettek. A növényfajok döntően az egykori természeti környezetből származtak. A gondos gyűjtőmunkának és az iszapolásnak köszönhetően e lelőhelyet, mint a Kárpát-medence flóraalkotó fajokban egyik leggazdagabbat (46 faj!) kell nyilvántartanunk. A lelőhelyen talált, az egykori természeti környezetből bekerült, és un. szubfosszilis állapotban megőrződött növényfajok maradványainak segítségével felvázolhattuk az egykori életteret. A telephez egészen közel, nagy kiterjedésű víz, mocsár és vízjárta terület volt. A kútból vett összesen 44 kg iszapminta öt különböző mélységből származott. A bennük talált növényleletek segítségével bizonyos stratigráf iai következtetéseket is levonhatunk. A -240 cm-ről vett mintában még alig néhány növényfajt találni, ami a kút használati idejére utal. Benne elsősorban gabonafélék és gyűjtögetett növények maradványai fordultak elő. A következő, -200 cm-ről vett mintánál is hasonló volt a helyzet, azzal a különbséggel, hogy itt már magasabb a termesztett és a vad haszonnövények száma és azok magkoncentrációja. Következésképp a kút ebben az időben továbbra is használatban maradt, sőt a telepen tovább élénkült a gazdasági élet (telep bővülése?). A -160 cm-ről származó mintában ugyan magas volt a haszonnövények száma, de már feltűntek bizonyos mocsári növények is, talán egy nedvesebb periódus következményeképp. A -120 cm-ről származó mintában már alig találni kultúrnövény maradványt. Megjelentek viszont a nyílt vízi fajok magjai/termései. Valószínű, hogy ebben az időben a kutat elöntötte a közeli - az ásatás idején még meglévő mélyedésben lévő tavacska. A -100 cm-ről vett mintában már csak alig néhány faj magja/termése fordul elő. A feliszapolódó kút betöltötte szerepét: megőrizte számunkra a múlt magvakba rejtett üzenetét. 308
