Budapest Régiségei 36. (2002) – In memoriam Rózsa Kalicz-Schreiber (1929-2001)

Szilas Gábor: Die Freilegung eines bronzezeitlichen Brunnens speziellen Typs in Dunakeszi = Egy egyedi típusú bronzkori kút feltárása Dunakeszin 291-303

GÁBOR SZILAS EGY EGYEDI TIPUSU BRONZKORI KUT FELTÁRÁSA DUNAKESZIN 2000 nyarán Dunakeszi-Székesdűlőn a BTM Ös-és Népvándorláskori Osztálya egy csaknem 6,5 ha-os területen több egyéb korszak emlékei mellett a bronzkori halomsíros kultúra települését, azon belül 5 faszerkezetes kutat tárt fel. Közülük kettő deszkákból ácsolt (568., 2399. obj.), kettő fonott kas szerkezetű (312., 2110. obj.), egy pedig - melyről a cikkben írni szándékozom - egy fatörzsből kivájt, un. bodonkút (315. obj.) volt. A telep központi része egy - a Duna által létrehozott - EEK-DDNY irányú zátonyszigeten található, azonban az azt kelet felől határoló alacsonyabb térszín is részét képezte. A bronzkor időszakában e korábbi - de akkorra már feltöltődött - patakmedrekkel átszőtt mocsaras terület kedvező feltételeket biztosított a vízszerzésre. A szóban forgó objektum bontása során -65 cm mélyen jelentkeztek az első famaradványok, -95 cm-es mélységben a kút egész, 63 * 76 cm átmérőjű, 20 cm falvastagságú, szilfából készült gyűrűje kibontakozott. A fatörzset mintegy 150 cm-es mélységig tudtuk körbebontani, felszedése során sajnos egy kb. 30 cm hosszúságú rész az agyagos talajban maradt. Jelen tudásunk szerint e kúttípus legkorábbi példányai Európa területén a bronzkorból ismertek (későbronzkor: St. Moritz (Svájc), Berlin-Lichterfeld (Németország), Senftenberg (Németország), Budsene (Dánia), Cottbus-Kahren, koravaskor: Groß-Düben (Németország)). Ezt követően ismert néhány példány a vaskorból, a római korból és a középkorból egyaránt. A kútaknából és a felette lévő gödörbetöltésből származó kerámiaanyag (tölcséres nyakú, szélesszájú és hengeres nyakú ívelt hasú edénytöredékek, kettőskónikus füles csészék) a halomsíros kultúra utolsó időszakának anyagához köthető. Külön kiemelendő egy valószínűleg a víz merítésére szolgáló kiöntőcsöves bögre, valamint egy vállán és hasán gazdag, mészbetéttel kitöltött bekarcolt ornamentikával díszített edény töredékei. Mindent egybevetve a kút a Reinecke BC-D átmeneti időszakban Közép-Európa-szerte homogenizálódó emlékanyaggal jellemezhető későhalomsíros időszakból származik, amikor a telep Dunához való közelsége folytán az átlagosnál kiterjedtebb kapcsolatrendszerrel rendelkezett. 298