Budapest Régiségei 36. (2002) – In memoriam Rózsa Kalicz-Schreiber (1929-2001)

Moucha, Václav: Beitrag zum Erkenntnisstand der altbronzezeitlichen Dolche = Adatok a korabronzkori tőrök ismeretéhez 275-279

VÁCLAV MOUCHA ADATOK A KORABRONZKORI TÖRÖK ISMERETÉHEZ Václav Moucha publikációjában a korabronzkor egy eddig ismeretlen tőrtípusát mutatja be, amely még nem került leírására. Egy megnyújtott, szögletes markolatnyúlványú tőrről van szó, mely a kora bronzkori tőrök szokásos sémájától eltér. Származási helye a Slany melletti „Slánská hóra" hegy (Közép-Csehország, Kladnói járás). A megnyújtott, szögletes markolatnyúlványú bronz tőrt legvalószínűbben kétrészes öntőmintában önthettek. A tőr pengéjén egy hosszúkás domború háromszöget jelöltek, mely csúcsával a penge hegye felé mutat. A mára letört pengeélet kikalapálták és ugyanezt a technikát alkalmazták a penge felületén található háromszög esetében is. Az 55 mm hosszú markolatnyúlvány majdnem a felét teszi ki a tárgy teljes hosszának (ma 120 mm, eredetileg 130 mm), a legnagyobb szélessége 32 mm. Kémiai elemzés céljából nem sikerült mintát venni belőle, mert a tárgy teljesen korrodálódott és nem maradt meg fémmag. Őrzési helye: Slany, helytörténeti múzeum. (Abb. 1. 1). A tárgy lelőhelye, ti. „Slánská hóra". Bár a tőr lelőkörülményei ismeretlenek, azt biztosan a kora bronzkori aunjetitzi kultúrába sorolja a szerző. Emellett a keltezés mellett nemcsak a penge formája szól, hanem a trébelt háromszög is, ami az aunjetitzi tőrök pengéjének szokásos díszítése. E keltezés közvetett bizonyítékának tekinti a patina szerkezetét, ami más kora bronzkori tárgynál is megfigyelhető ezen a lelőhelyen. A szögletes markolatnyúlványra egy szerves anyagból készített fogót erősítettek. A fent leírt tőrtípus a nyéltüskés rövid tőröktől is különbözik. A szerző véleménye szerint ezek a tőrök ugyan hasonlítanak a Harangedény kultúra réz tőreihez, azonban semmi közük nincs hozzájuk. Hasonló bronz (?) tőr származik a Prága melletti, a kora bronzkor vége óta lakott „Zámka" településről (Abb. 1. 3). Formájában és korhatározásában különbözik az Ottomány kultúra bárcai (Kassa) telepén talált tőröktől (Abb. 1. 4-5). Kicsit emlékeztet egy bronzból készült, eredetileg csont markolatú gemeinlebarni eszközre. A Slánská hora-i tárgy V Moucha véleménye szerint biztosan tőrnek tartható, azonban a rövid markolatnyúlványú tárgyak esetében nehéz meghatározni azok funkcióját. A csehországi Aunjetitzkultúra környezetében ritkán fordulnak elő. 278