Budapest Régiségei 36. (2002) – In memoriam Rózsa Kalicz-Schreiber (1929-2001)

Kalicz Nándor: Eigenartige anthropomorphe Plastik der kupferzeitlichen Badener Kultur im Karpatenbecken = A rézkori Baden kultúra sajátságos ember alakú plasztikája a Kárpát-medencében 11-53

NÁNDOR KALICZ A REZKORI BADEN KULTÚRA SAJÁTSÁGOS EMBER ALAKÚ PLASZTIKÁJA A KARPAT-MEDENCEBEN Tököl község közelében, a Duna által pusztított magas part profilján őskori gödrök körvonalai mutatkoztak mintegy 150 m hoszúságban. A tisztázásukra indított leletmentés 6 gödör leleteit hozta felszínre, melyek közül 5 gödör tartalmazta a késő rézkori Baden kultúra leleteit, 1 pedig a Harangedény-Csepel csoport körébe tartozott. A legjelentősebb eredményt a késő rézkori objektumok feltárása hozta, melyek együttesen a V Nemejcová-Pavúková beosztása szerint a Ilb-III. fázis, vagyis korai klasszikus időszakra keltezhetők (1-7. kép). Ezek között is legjelentősebbnek bizonyult a nagy 1-2. gödör jelzésű objektum, melyből a jellegzetes cserépmaradványokon kívül 12 kis agyagszobrocska 13 töredéke került felszínre (8-1Î. kép). Az agyagszobrocskák jellegzetessége a fej nélküliség és az, hogy a fejük helyén egy vagy ritkábban két mély lyuk található. Ezeket a kutatás „fej néküli idoloknak" vagy „mozgatható fejű szobrocskáknak" nevezi. Sajnos nem állapítható meg, hogy a Duna a nagy gödör mennyi részét pusztította el és így az is ismeretlen marad, hogy összességében mennyi volt a szobortöredékek száma. További jellegzetesség a lapos test, a felső és alsó test hegedűre, vagy annak sarkosabb változatára emlékeztető megformálás. A leegyszerűsítés olyan mértékű, hogy a karok teljesen hiányoznak. Ugyancsak általánosan jellemző a mellek és a szeméremtájék hangsúlyozott ábrázolása. Ritka a far enyhe domborulatú jelzése és a lábak elkülönült megformázása. Gyakran ismétlődő jelleg a keresztszalag a felső testen. Különös a tököli egyik keresztszalagos töredék hátán bekarcolt jel, mely kísértetiesen emlékeztet a mezopotámiai piktogramokra. A mozgatható fejű szobrocskák eddig kizárólag a Baden kultúra köréből, pontosabban csak a kárpátmedencei területéről ismertek. Jelenleg 40 lelőhelyen 91 példányról van tudomásom (Magyarország, Szlovákia, Ny-Románia, K-Horvátország, É-Szerbia: 22-21, 22. 8, 23. 1-4. képek). A fő jellegzetességek mindenkori érvényesülése mellett természetesen kisebb eltérések is adódnak, amelyek bizonyos díszítésekben nyilvánulnak meg és abban, hogy ritkán ugyan, de a fej helyén 3 lyuk is található és néhány esetben megjelent az egyoldalas mellszalag. Hangsúlyozni kell, hogy a tárgyalt fő típuson kívül szórványosan más jellegű szobrocskák is előfordulnak a Baden kultúrában, de ezek elenyésző kisebbségben vannak. Feltűnő, hogy a nem csak szomszédos, de rokon Cotofeni kultúrában eddig egyetlen fej nélküli szobrocska sem ismeretes. Feltűnő, hogy az Al-Duna vidéki Cernavodá III kultúrában ugyanolyan formában megjelentek a fej nélküli szobrocskák, mint a Baden kultúrában (22. kép 1-6, 4 lelőhelyen 18 db). Különösen fontos a 90-es években talált felső test töredéke (22. kép 5a-b), mert ez az egyoldalas mellszalagon tőrt visel, miként a korábban talált csaknem ép szobor Cernavodáról, amelynek azonban kis nyúlvány jelzi a fejét (22. kép 7). A Baden és a Cernavodá III kultúra között egyelőre ismeretlen természetű erőteljes kapcsolatot kell feltételezni. A fej nélküli szobrocskák harmadik területi csoportja a Dél-Balkánon található (Albánia, Macedónia, Teszszáüa területén), a Maliq Ha, èuplevec-Bakarno Gumno I-II komplexumban (25. kép 1-14, 25. kép 3, 5) és a Rachmani kultúra középső és fiatalabb időszakában. Ezek a dél-balkáni kultúrák a Kr.e. 4. évezred első felére keltezhetők s a középső rézkori Hunyadihalom kultúrával és a tűzdelt barázdás díszű edények kultúrájával hozhatók kronológiai párhuzamba. Ez azt jelenti, hogy egy fázissal idősebbek, mint a Baden kultúra komplexuma, amely a Kr.e. 4. évezred második felét töltötte ki mégis a fej nélküli szobrocskák olyan erőteljes összefüggést sejtetnek, amelyek nem lehetnek véletlenek. Csak a kapcsolatok folyamata és ideje ismeretlen. H. Hansen szerint a szobrocskák mozgatható fejjel egy olyan átalakulás megnyilvánulásai, amely Tesszáliában a Dirnini korszakban kezdődött és jellemzője a plasztikában az áttérés a realisztikusról az erőteljes leegyszerűsítésre. A Kárpát-medencében ezzel egyidejűleg (a késő neolitikus teli-települések elhagyásával egyidőben) megszűnt a szobrocskák készítése. A Badent megelőző Hunyadihalom kultúra és a Tűzdelt barázdás kerámia idején, bár csekély számban, de újból megjelent a kis agyagszobrászat, amikor a Dél-Balkánon kialakult a fej nélküli szobrocskák köre. 26