Budapest Régiségei 35/2. (2002)

TANULMÁNYOK - Szebeni Andrea - Végh András: A budavári volt helyőrségi templom 427-457

SzEBENi ANDREA - VÉGH ANDRÁS téssel borította.

111 A szentély oldalfalaira neobarokk freskókat festett az új tábori püspök kívánságára eltakarva ezzel az 1922-ben készített falképeket. Az ő munkája lehetett a diadalív felirata is.

112 1928-ban Lisieuxi Szent Teréz oltárát és egy püspöki trónust helyeztek el, a következő évben az Ecce Homo és a Fájdalmas Anya kápolnákat alakították ki.

113 A felújítást a központi fűtés kiépítésével folytatták 1929-ben, amelynek során a fűtésvezetékek árkaiban a megelőző középkori templomok néhány maradványa látott napvilágot. Ekkor került elő a 13. századi templom eredeti helyén lévő déli bejárata, amelyet üveggel fedve bemutattak, valamint a korábbi torony csigalépcsőjének alsó fokai. Az akkori ásatási munkákat Möller István vezette - jelentése sajnos nem maradt fenn -, a leleteket Szőnyi Ottó közölte.™ 1930-ban Szt. Imre szobrát állították fel.

115 A felújítás befejeztével 1932-ben helyezték el Merész Gyula új főoltárképét, mely a Szűz Mária előtt hódoló magyar szenteket és fegyvernemeket ábrázolta. 1937-ben Szentneményi Béla oltárképét helyezték el a templom Hősi Kápolnájában, melynek témája egy „kereszt körül folyó csatajelenet" volt.

116 Az 1940-es évekből Jeges Ernő két egyszerű kivitelű oltárképét ismerjük: Szent Erzsébet elűzését és Szent Imre halálát.

117 A templomban elhelyezett emléktáblákról elsősorban a korabeli sajtóból értesülünk, mivel egytől egyig megsemmisültek, két tábla töredékét régészeti ásatás hozta felszínre. Jelenleg ismert számunkra Apponyi Albert emléktáblája,

118 Bárczy Károly emléktáblája, Buda visszafoglalásában részt vett spanyolok táblája,

119 8. huszárezred emléktáblája,

120 az 1. budapesti népfölkelő gyalogezred emléktáblája,

121 a budapesti 41. honvéd gyaloghadosztály hősi emlékműve,

122 a dési 32. honvéd 111 Schoen A. kéziratos jegyzetei, Lohr Ferenc szóbeli közlése alapján. n2

Delectare in Domino et dabit tibi petitioné misericordis tui. (Zs 36,4) 113 Schoen A. kéziratos jegyzetei, P Szabó Piusz közlése alapján m SzŐNYl Ottó: Leletek a budai helyőrségi templomban. História 2 (1929) 7-8 szám. 10.; Árpádkori templommaradványok Budán. A Műgyűjtő 3 (1929) 335. ; A Helyőrségi templom átalakításánál talált XIII.századi leletek feltárása. Képes Pesti Hírlap 1929. No 236.; A Helyőrségi templom ásatásának részletei. Magyarság Képes Melléklete 1929. No. 46. A csigalépcsőt a Hadtörténelmi Intézetbe szállították át, további sorsa ismeretlen. 115 Tolnai Világlapja 1930. No 47. "Nemzeti Újság 1937. május 29. 1.7 Magyar Építőművészet 1941 405. 1.8 Képes Pesti Hírlap 1935. No. 35. 2. 119 Magyar Nemzet 1939. április 28. 120 A 2000. évi ásatásból. (Bencze Zoltán ásatása) m

Horler Ferenc tudományos dokumentációja. Fővárosi Levéltár, Budapesti Műemlékfelügyelőség iratanyaga XXXII. 306. lM.doboz. '-Magyarság Képes melléklet 1930. 4. 1 gyalogezred hősi halottainak emléktáblája,

123 a nagyváradi Honvéd Hadapródiskola emléktáblája, a nyitrai 37. honvédtüzérek emléktáblája,

124 az újvidéki császári és királyi 6. gyalogezred emléktáblája,

125 a 37. és 139. gyalogezredek emléktáblája

126 és a 82. székely gyalogezred emléktáblája.

127 Az emléktáblák elsősorban az oldalkápolnákba és a karzat alatti üres falfelületekre kerültek. A templom belső berendezése a sok átalakítás, oltár- és emlékműbeszerzés következtében a végzetes pusztulás előtti időben már igencsak megváltozott a 19.század végi állapotához képest. A barokk és klaszszicista műalkotások lassanként háttérbe szorultak a korszak festészeti és szobrászati alkotásai mellett. MAGDOLNA TORONY Műemlék sors a közelmúltban (1945-2000) (5., 15., 16., 18., 20., 21., 22. kép) 1945-ben, Budapest ostrománál az épület komoly sérüléseket szenvedett. A hajó és a szentély boltozatai beszakadtak, a kápolnák közül különösen az északi sor sérült meg. A torony negyedik emeletét belövés lyukasztotta át. Az ostrom teljesen felkészületlenül érte a templomot. Úgy tűnik, a berendezés nagy része a helyszínen pusztult el a bombázások keltette tűzben és a leomló boltozatok alatt. Megsemmisültek a templomi padok, bútorok, az oltárépítmények, a déli első pillérre épült szószék és a gyóntatószékek. Nem ismerjük a hajó pilaszterein elhelyezett stáció-domborművek sorsát. Megmenekült azonban Caspar Sambach Assunta oltárképe, amely a déli első mellékkápolnából került elő.™ Három további oltárkép is fennmaradt: Nepomuki Szent János képe 1694-ből,

129 Loyolai Szent Ignácé,

130 és a Szentháromságé. A különböző oltárokról néhány 18. századi festett fa szobor is túlélte a rombolást: a főoltárhoz tartozott két térdelő szent és két lebegő angyal amelyek aranyozottak voltak.

131 Két térdelő, két ülő és egy álló angyal fehérre festett volt.

132 Eze' Képes Pesti Hírlap 1930. No. 187. 4. 1 Magyarság Képes melléklet 1929. No. 46. 5. 'Magyarság Képes melléklet 1929. No. 46. 5. ;

Magyarság Képes melléklet 1933. No. 19. 13. 'Képes Pesti Hírlap 1930. No. 83. 2. !

A karzatról még a háború előtti években, pontsabban nem ismét időpontban ide helyezték át, amit egy fényképfelvétel is tanúsít. ENTZ-CSEMEGI 1955. 379. szerint a Szépművészeti Múzeumba került restaurálásra. Ma ismeretlen helyen. 'ENTZ-CSEMEGI 1955. 379., Magyar Nemzeti Galéria ltsz: 54.1783. Felirata: Divo Joanni Nepomuceno Sacerdoti illibato Doctori eximio Jurato Christi Secretario Martyri ob inviolatum Confessionis Sigillum invicto, Patrono slbl speCIaLIter, VeneranDo obtVLIt perpetVo DeVotVs CUens, Antonius NICoLaVs Ioannes HantsChl. 'ENTZ-CSEMEGI 1955. 379., Magyar Nemzeti Galéria ltsz: 54.1784. Magyar Nemzeti Galéria ltsz.: 54.1954., 54.1955., 54.1956., 54.1957 Magyar Nemzeti Galéria ltsz.: 54.1951,54.1952., 54.1950., 54.1958., 54.1953. 440