Budapest Régiségei 35/2. (2002)

TANULMÁNYOK - Szebeni Andrea - Végh András: A budavári volt helyőrségi templom 427-457

A BUDAVÁRI VOLT HELYŐRSÉGI TEMPLOM szerelése gazdagította már a templomot.

105 A szentélyben Anton Ignaz Tober különleges rézoltárát állították (1760) fel. Caspar Sambach 1758-ban készített Mária mennybemenetelét ábrázoló főoltárképét feltehetően már ekkor a karzaton helyezték el. Mindkettő a plébániatemplom jezsuita korszakából származó színvonalas alkotás volt. Tudunk még hat további képről, egy keresztelőkútról, Xavéri Szent Ferenc, Szent Anna, Szent József oltáráról és egy lorettói oltárról, amelyek megőrzésre szintén ide kerültek.

106 Ezek azonosítását a fényképen látható oltárokkal már nem lehet elvégezni: a szentély és a hajó csatlakozásánál, mindkét oldalon egy-egy barokk oltárt állítottak fel, gazdag felépítményű barokk oltárokat láthatunk az északi első és második oldalkápolnákban is. Egy későbbi fényképfelvételről hasonló jellegű oltárépítmény ismert a déli első oldalkápolnából is. Schön Arnold a templom pusztulása előtt készített feljegyzéseiben megemlékezik barokk festményekről (Xavéri Szent Ferenc halála, Szentháromság), és olyan barokk keretű oltárról, amelyből már hiányoztak a képek.

107 Klasszicista (empire) stílusúnak tartott egy Szent Család oltárt, Szent Anna oltárát, amelyet a Szentháromság és két szent püspök szobra keretezett, illetve Nepomuki Szent János oltárát. Annyi mindenestre megállapítható, hogy a Nagyboldogasszony templomból áthozott barokk oltárok és egyéb templomi felszerelések (pl. csillárok) segítségével a 19.század végén a templom művészi összhatásában újraidézte a ferences korszak barokk pompáját. A Helyőrségi templom alkalmas menedéket nyújtott a Koronázó főtemplomból kiszoruló műalkotások egységes őrzése számára, sajnos csak rövid időszakra. A plébánia visszaköltözésével a katonaság maradt újra a templom kizárólagos használója. A most már meghatározóan barokk és részben klasszicista berendezés tematikája, ikonográfiái programja (oltártitulusok, oltárképek témaválasztásai) azonban az egykori jezsuiták irányította plébánia lelkiségét tükrözték, amely a katonaság számára sok esetben közömbös, érdektelen volt. Ez lehet a magyarázata annak a folyamatnak, amelynek során - különösen az önálló tábori püspökség felállítása után - a templom berendezését egyre inkább a katonaság igényelte új műalkotásokkal, emlékművekkel látták el, a barokk felszerelés rovására. Az 1922-ben a szentély oldalfalaira festett freskót Ungváry Sándor készítette. Az oltár mögötti falon neobarokk keretezésben Kapisztrán Szent János egészalakos képe volt látható, bal kezében keresztes ,5 Budapesti Látogatók Lapja 1892. No. 4.; Ország-Világ 1892. 372.; Ország-Világ 1893. 340. )6

Schoen A. kéziratos jegyzetei, P Szabó Piusz közlése alapján >7

Schoen A. kéziratos jegyzetei zászlót tartott, jobbját áldóan emelte az előtte térdelő Zadravetz István tábori püspökre, aki jobbjában a patronátusi bullát nyújtotta át. Kapisztrán mögött középkori vitézek és ferencesek, míg Zadravetz mögött a Nemzeti Hadsereg tisztjei álltak háttérben a Helyőrségi templom tornya emelkedett. Az oltár jobb oldalán lévő falra Hunyadi János oldalnézetű, lovasportréja került keresztes vitézektől körülvéve, míg az oltár bal oldalán lévő falon Horthy Miklós oldalnézetű lovasportréja volt látható tisztek lovas csoportjától és egy zászlóvivőtől körülvéve. A falképek alatti feliratok a Kapisztrán Szt. János patronátusi deklarációjának, a nándorfehérvári diadalnak és a Nemzeti Hadsereg szegedi megalakulásának állítottak emléket.

108 A freskó készítésével egyidőben két új harangot is öntöttek a templom számára: egyikük 866 kg,

109 másikuk 217 kg súlyú volt.™ A templom felújítása 1927-ben a szentély festésének felújításával kezdődött. A mennyezet barokk freskóját Lohr Ferenc tisztította meg, a hajó pilasztereit és az általuk tartott párkány fríz részét is márványos fesEz a falképsorozat a két világháború közti Magyarország ideológiájának messzemenően megfelelt. Az önreprezentációs gesztus szintén jellemző a korszak monumentális falképfestészetére. A református Horthy képi ábrázolása egy katolikus templom szentélyében azonban elfogadhatalan volt még ekkor sokak számára. Ez lehetett az oka a képek rövid létének. A feliratokat Schoen Arnold kéziratos jegyzeteiből ismerjük: MCMXIX.SZEGED. IN AEVUM AVE EXERCITUS NATIONALIS HUNGARICUS FORTITUDINE ENIM TUA INREGNO MARIANO BOLSEVISMI VENENUM SUPERASTI. MCMXXI. ROMA. QUO CATHOLICAE GENTIS HUNGÁRIÁÉ NÖVI EXERCITUS SENSUS VERAQUE HDEI RELIGIONIS SPIRITUS MAGIS MAGISQUE HRMETURET ADAUGETUR S. IOANNEM A CAPISTRANO PATRONUM PRINCIPALEM EXERCITUS HUNGARICI SUPREMA AUCTORITATE DECLARAMUS AC CONSTITUIMUS (BENEDICTUS XV) MCDLVI. (BELGRAD) NÁNDORFEHÉRVÁR ILLUSTRISSIMAE MEMORIAE PUGIL INVICTUS SANCTAE HDEI CATHOLICAE HOSTIBUS FORMIDABILIS DEFENSOR D IO

ANNES DE HUNIAD. Előoldal: Készült XI. Pius pápa, Horthy Miklós kormányzó, Belicska Sándor honvédelmi miniszter, P Zadravecz István Q Fr. M. tábori püspök, és Dr. P Szabó Pius Q Fr. M. titkár templomigazgató idejében, 1922. évben, amikor országunk kétharmad részét megszállva tartották. Öntötte és felszerelte Szlezák László harangöntő Budapesten. Hátoldal: Ágyú valék hajdan s öltem, imára s munkára hívlak mostan „Pro Regno Mariano" Előoldal: Szent Ilona könyörögj érettünk Hátoldal: Sirasd a múltat. Biztass a jövőre, csilingeld vissza Nagymagyarország fénykorát s akkor énekeld a megváltott magyar hon Te Deumát. Öntötte és felszerelte Szlezák László harangöntő Budapesten. 1922. 439