Budapest Régiségei 35/2. (2002)

TANULMÁNYOK - Szebeni Andrea - Végh András: A budavári volt helyőrségi templom 427-457

A BUDAVÁRI VOLT HELYŐRSÉGI TEMPLOM Az 1944^i5-ös ostromban elpusztult szentély freskójáról nem maradt fent képi forrásunk, tudjuk azonban, hogy a Hit megszemélyesített alakját a diadal trónusán ülve ábrázolta, kezében kehellyel, körülötte puttókkal. A kép alsó részén a pogányokat jelképező figurák csoportját egy angyal villámmal sújtotta.

56 A festmény az ellentétes dinamikájú csoportok jellemzését a felül uralkodó kék és az alul domináns vörös szín ellentételezésével hangsúlyozta. Alkotója, Falconer Xaveri Ferenc régi, budai festőcsaládból származott. Műveit a város és környékének szerzetesi- és plébániatemplomai számára készítette.

57 A szentély alatti kripta keleti záró-falán egy provinciális kivitelű al secco festmény volt látható: a Halál csontváz-alakja, kezében kaszával egy egyszerűen díszített sírépítmény előtt, a környezet jelzésszerű. E mellett egy leplen a következő felirata állt: „Vigilate (ergo) quia nescitis qua hóra Dominus vester venturus sit. Darum wachet; denn ihr wißt nicht, an welchem Tag euer Herr kommt'' (Mt 24, 42) A kriptában kialakított sírhelyek homlokzatára is a szentírásból vett idézetek kerültek, latin és német nyelven. A templom berendezéséről a rendház feloszlatása során készített összeírásból értesülünk.

58 A főoltárkép Evangélista Szent János száműzetését ábrázolta Patmosz szigetén, amelyet gazdag díszítésű aranyozott fa oltárépítmény két adoráló angyallal együtt vett körül. Az oltárasztal kétszintes volt, rajta tabernákulum állt és a három kánontábla. A lorettói kápolnában az Istenanya fekete szobrát (a lorettói kegykép másolatát) őrizték vörös selyemruhában, ötvösműves koronával. A hajó és a szentély találkozásánál kiképzett íves falazat adott helyet az északi oldalon az oszlopos 'NÉMETHY Lajos: Adatok a festés történetéhez Budapesten a XVII. és XVIII. században. ArchÉrt 1 (1883-84) 101. A freskóról nem rendelkezünk fényképfelvétellel Az 1920-as években a festményt restauráló Lohr Ferenc vázlatokat készített, amelyeket eddig nem sikerült feltalálnunk ' GARAS Klára: Magyarországi barokk festészet a XVIII.században. Bp. 1955.; Franz Xaver Falconer 1737-1792 ??, Georg Falconer skót származású budai festő unokája, a festőcsalád harmadik generációjának tagja, 1761-ben lett budai polgár. Ismert művei: 1765 - budai Szt.Flórián kápolna: Xaveri Szent Ferenc oltárkép, 1770 - tabáni Szent Katalin plébániatemplom: Szent József halála oltárkép, 1773 - Madonna gyermekkel (Magyar Nemzeti Galéria), 1775 szécsényi ferences kolostor: Portiunculai búcsú oltárkép, 1785 budai városi vendéglő cégére, budai karmelita rendház lépcsőházának mennyezete, budai ferences templom szentélyének menynyezete, budakeszi plébániatemplom szentélyének mennyezete. O.L. Helytartótanácsi levéltár C.103. 19.cs

. „Inventarien der in Hungarn aufgelassenen Klöster (Franziskaner-Klöster, OfenFestung). Hauptinventarium Aus den 22. July 1786 aufgehobenen Franziscaner Klosters in der Festung Ofen von der Marianischen Provinz" oltárépítményben az Istenszülő képének, alatta Szent Kelemen mártír maradványait helyezték el. A déli oldalon itt Júdás Tádé apostol oltárképe volt, alatta Szent Bonifác üvegkoporsóba helyezett teste. E két katakomba ereklye 1782-ban, a szomszédos klarissza kolostor felszámolása után került át a templomba.

59 A díszesen felöltöztetett csontvázat apácamunkák gazdagították, polionok, csokrocskák, hímzett és gyöngyökkel kivarrt viseleti elemek.

60 Az ereklyéket II. József rendeletére 1789-ben valószínűleg elégették.

61 A kápolnákban álló oltárok feltehető sorrendje: az északi oldal kápolnáiban sorrendben nyugat felé: Szent Kereszt-oltár, Szent Ferenc oltárkép, Szent József halála és végül Szentháromság oltárkép. A déli oldalon a szentélytől számított első kápolnában a Fájdalmas Szűz Anya tiszteletére emelt oltár, a másodikban Szent Antal, a harmadikban Szent Erzsébet, végül a tizennégy segítőszent oltárképe állhatott. Valamennyi oltárképet díszes, aranyozott korinthoszi oszlopokkal kialakított, vagy baldachinos oltárépítménybe helyezték. A kápolnákban ezen kívül gyertyatartók, kánon táblák voltak. Feltehetőleg itt kapott helyet az a nyolc darab, kettős gyóntatószék amelyről az összeírás megemlékezik. A torony alatti Nepomuki Szent János kápolnában a névadó oltára mellett állt Szent Tekla oltára, melynek oltárképét két angyal tartotta, s melyhez még négy aranyozott szobor tartozott. Az újonnan felújítottként említett Szent Anna kápolnában az oltárépítmény kőből és gipszből készült, benne Anna és leánya ovális keretű képével. A szószéket a déli oldal első pillérére építették. A zöld és arany színnel díszített alkotás tetején a Jó Pásztor alakja állt. A kórusban helyezkedett el az a tároló funkciót is ellátó oltár, amelyen Szeráfi Szent Ferenc képe volt (ez az északi oldalon) és egy püspöki trónus a déli oldalon. A sekrestyében a hatalmas, több rekeszes és fiókos sekrestyeszekrényeken kívül a Szent Család tiszteletére emelt, fehér oszlopos oltár állt kis tabernákulummal. A húsvéti liturgia része volt az a fából készített többszintes Szent Sír, melyben Krisztus teste fölött volt a szentostya helye. A művet koronázó kompozíción Isten báránya és a hét pecséttel lezárt könyv volt. Mind a négy oldalon állt egy-egy géniusz 'SZILÁRDFY Zoltán: Barokk szentképek Magyarországon. Bp. 1984. 28.; PATAKY Dénes: A magyar rézmetszés története. Bp. 1951. 85. 'TÜSKÉS Gábor - KNAPP Éva: Devoció és dekoráció: 18. és 19. századi kolostormunkák Magyarországon. Studia Agrensia 7. (1987) 38. Az ereklyékről korabeli metszetek maradtak fenn a budai Binderműhelyből. NÉMETHY Lajos: Adatok Árpádházi Boldog Margit ereklyéinek történetéhez. Bp. 1884. 239. Némethy szerint az ereklyék megsemmisítése idején a ferencesek egykori kolostora adott helyet a feloszlatott rendektől begyűjtött tárgyaknak, és az ominózus ereklyepusztítás is itt történt. 435