Budapest Régiségei 35/2. (2002)

KÖZLEMÉNYEK - Irásné Melis Katalin: Régészeti kutatások a 15. századi pesti városfal Károly kőrúti szakaszán : Budapest V. Károly körút 28-30. 549-585

RÉGÉSZETI KUTATÁSOK A 15. SZÁZADI PESTI VÁROSFAL KÁROLY KÖRÚTI SZAKASZÁN szagon, feltehetően személyesen látta is azokat az épületeket, amelyekről írt. A közölt fordítás részletben több olyan szófordulat van, amelyben megnevezi a pesti erődítés egy-egy részletét, technikai jellegzetességét, azonban a későbbi ostromképek és az ásatási megfigyelések szerint ezek máshol is fellelhetőek, felmerül, hogy a helymeghatározások talán nem egészen pontosak. A tömésfal palánkát a Duna folyó partján lévő bástyák némelyike között említi, ha azt vesszük Pest valóban a Duna parton fekszik. A Duna mellett azonban csak két rondella van, ezek között pedig következetesen kőfalat mutatnak a 17. századi grafikák. A Duna parton a Színházi rondellától délre folyamatosan faszerkezet látható, ezek különféle szerkezetűek lehetnek, eddig még nem kerültek elő a maradványai. Elgondolkoztató Cselebinek „bástyák némelyike között itt-ott tömésfal palánka is van" kifejezése, amely a városfal egészére és a városfal előtti, cölöpszerkezetes ágyúállásra is vonatkozhat. Ez azt mutatná, hogy az ágyúállás 1660 előtt épült. Evlia Cselebi másik figyelemreméltó mondata, „E várnak a szárazföld felőli oldala háromszögletű" Ez a háromszögletű rész kitűnik a 17. századi város alaprajzokból (38. kép). Már az 1542-es ostrommal kapcsolatban feljegyezték, hogy az elszántan védekező törökök a városfal belső oldalán árkokat ástak és sáncokat emeltek. A 17. századi rajzok szerint ez a belső védőmű a kisebbik, déli Duna-parti (Színházi) rondellától indult, átszelte a város ÉNy-i sarkát, a Váci kapu és a Deák téri külső torony között csatlakozott a városfalhoz. Középső szakaszán négyszögletes bástya volt. A Váci utca 16. és a Váci utca 18. telkek közös határán, az 1945-ben lebombázott házak bontása közben előkerült egy 10 m hosszú, 120-140 cm széles kváder borítású fal, amely a 16-17. századi járószint felett 6 m magas volt. Mindkét oldalán újkori pincék voltak, nem találtunk régészeti jelenségeket. (A falat a Fontana üzletház építése közben lebontották.) Átnéztük a terület újkori építéstörténeti adatait és nem találtunk olyan épületet, amelynek ez a fal része lehetett volna. A 17. század végi pesti telekkönyvek (1688 és 1696) szerint régi kövekből épült házak álltak ezen a környéken, de a szóban forgó fal semmi esetre sem két későközépkori polgárház kerítéseként épült.

38 Bizonytalan eredetű, 1686 előtti, kb. 160-180 cm széles, É-D-i irányú, a 18-20. sz-i házak alaprajzába nem illő falrészletek kerültek elő a Régiposta utca 6. és 8. sz. házak pincéjében is. A pincefelújítás közben nem volt lehetőségünk a régészeti kutatásra, de ezek a falak legalább még megmaradtak a pincepadló alatt.

39 A Váci utKorábban felmerült, hogy ez a fal talán a félbemaradt pesti várhoz tartozott. Ez nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy esetleg a 16-17. századi belső védőműben is felhasználták. IRÁSNÉ MEUS 1994. 68. Ezek a falak is túlélték a török háborús eseményeket, feltételezhető, hogy a megszemlélt falmaradványok több évszázadosak. Reméljük, hogy egyszer az itteni pincékben is sor kerülhet régészeti kutatásokra. ca 16-18 telekhatáron fennmaradt 6 m magas kőfalrészletről biztosan lehet tudni, hogy átvészelte a török háborús eseményeket és feltételezhető, hogy az ENy-i belső erődben is felhasználták. A belső erődfal előtti árkot a városfaltól 21 méterre a Károly körút 30. számú telken találtuk meg. A rendkívül kedvezőtlen ásatási körülmények között sikerült átvágni és a régészeti metszetből megismertük a méreteit és a kiásás idejét. Az árok a viszszatemetés idején 7 m széles és 4,5 m volt, és amint a történeti forrásokban elbeszélik, a 16. század közepén, 1542-ben ásták ki.

40 A bemutatott, Pestet madártávlatból feltüntető rajzon (40. kép) a belső erődítés és a városfal találkozásánál, egy alig látható kis részletben satírozás látszik, amely a Deák téri torony irányába halad. Ezzel a rajzoló a városfal belső oldalán futó árkot tüntette fel. A Károly körúti ásatási területen a városfal teljes hosszában megtaláltuk. Hasonló árok nyomaira bukkantunk a Magyar utca 48-50. sz. telken, hol a jelenkori pincefalak kihordása utána városfaltól 560 cm-re megjelent az árok belső széle, az árok oldala fokozatosan lejtett a városfal felé. Közvetlenül a városfal mellett kétszintes, jelenkori pince volt, ennek építésével megsemmisítették a belső árok városfal felőli részét. Az árok belső oldala alatt a városfal építésénél korábbi, 13. századi alapokon álló, kőház falai kerültek elő. A ház romjait kevert, homokos barna feltöltés fedte be, és ezt a réteget is elvágta a városfal mellett haladó belső árok.

41 A Károly körúti és a Magyar utcai árokszakaszok alapján feltételezzük, hogy a városfal belső oldalán végig árok húzódott. A bemutatott rajzon a Királyi Pál utca és a Bástya utca Ny-i végén látható az árkot jelölő satírozás, de régészeti kutatásból még nem kerültek elő ezen a szakaszon újabb árokrészletek. Korábban a régészeti eredmények ismertetésénél leírtuk, hogy a belső sáncárok partja a városfal külső oldalán lévő, szürke agyagréteg tetejével volt közel azonos szinten, amely az ágyúállás kazettáiba volt beledöngölve. Az ágyúállás fa anyagának kiszedése után a szürke agyag vastag rétegben a városfal mellett maradt. Az agyagréteg szétfolyva, szinte az ágyúállás előtt húzódó, 8 m széles, 6 m mély árok széléig ért. 1660-1664 között Evlia Cselebi a városfal előtti árkot szélesnek és sekélynek találta, és úgy tudta, hogy régebben a Dunából folyt bele a víz. Ennek a régi vízfolyásnak a nyomait is látta. Felvetődik a kérdés, hogy Evlia Cselebi valójában milyen árkot látott. A 17. századi grafikák mutatják az ágyúállás előtti széles árkot, és még a külső parton lévő magasítást is feltüntetik, amelyet a kidobált földből alakítottak ki. Az ágyúállás kiszedése és az általunk megismert, a városfalat kisérő árkok kiásása a török kor utolsó éveiben, az FEKETE-NAGY 1973. 337-343. IRASNÉ MELIS 1976. 324.; IRÁSNÉ MELIS 1984, 66. 567