Budapest Régiségei 35/2. (2002)

KÖZLEMÉNYEK - Irásné Melis Katalin: Régészeti kutatások a 15. századi pesti városfal Károly kőrúti szakaszán : Budapest V. Károly körút 28-30. 549-585

RÉGÉSZETI KUTATÁSOK A 15. SZÁZADI PESTI VÁROSFAL KÁROLY KÖRÚTI SZAKASZÁN szagon, feltehetően személyesen látta is azokat az épüle­teket, amelyekről írt. A közölt fordítás részletben több olyan szófordulat van, amelyben megnevezi a pesti erő­dítés egy-egy részletét, technikai jellegzetességét, azon­ban a későbbi ostromképek és az ásatási megfigyelések szerint ezek máshol is fellelhetőek, felmerül, hogy a hely­meghatározások talán nem egészen pontosak. A tömés­fal palánkát a Duna folyó partján lévő bástyák némelyi­ke között említi, ha azt vesszük Pest valóban a Duna par­ton fekszik. A Duna mellett azonban csak két rondella van, ezek között pedig következetesen kőfalat mutatnak a 17. századi grafikák. A Duna parton a Színházi rondel­lától délre folyamatosan faszerkezet látható, ezek külön­féle szerkezetűek lehetnek, eddig még nem kerültek elő a maradványai. Elgondolkoztató Cselebinek „bástyák né­melyike között itt-ott tömésfal palánka is van" kifejezése, amely a városfal egészére és a városfal előtti, cölöpszer­kezetes ágyúállásra is vonatkozhat. Ez azt mutatná, hogy az ágyúállás 1660 előtt épült. Evlia Cselebi másik figye­lemreméltó mondata, „E várnak a szárazföld felőli olda­la háromszögletű" Ez a háromszögletű rész kitűnik a 17. századi város alaprajzokból (38. kép). Már az 1542-es ost­rommal kapcsolatban feljegyezték, hogy az elszántan vé­dekező törökök a városfal belső oldalán árkokat ástak és sáncokat emeltek. A 17. századi rajzok szerint ez a bel­ső védőmű a kisebbik, déli Duna-parti (Színházi) rondel­lától indult, átszelte a város ÉNy-i sarkát, a Váci kapu és a Deák téri külső torony között csatlakozott a városfal­hoz. Középső szakaszán négyszögletes bástya volt. A Váci utca 16. és a Váci utca 18. telkek közös határán, az 1945-ben lebombázott házak bontása közben előkerült egy 10 m hosszú, 120-140 cm széles kváder borítású fal, amely a 16-17. századi járószint felett 6 m magas volt. Mindkét oldalán újkori pincék voltak, nem találtunk ré­gészeti jelenségeket. (A falat a Fontana üzletház építése közben lebontották.) Átnéztük a terület újkori építéstör­téneti adatait és nem találtunk olyan épületet, amelynek ez a fal része lehetett volna. A 17. század végi pesti te­lekkönyvek (1688 és 1696) szerint régi kövekből épült há­zak álltak ezen a környéken, de a szóban forgó fal sem­mi esetre sem két későközépkori polgárház kerítéseként épült. 38 Bizonytalan eredetű, 1686 előtti, kb. 160-180 cm széles, É-D-i irányú, a 18-20. sz-i házak alaprajzába nem illő falrészletek kerültek elő a Régiposta utca 6. és 8. sz. házak pincéjében is. A pincefelújítás közben nem volt le­hetőségünk a régészeti kutatásra, de ezek a falak leg­alább még megmaradtak a pincepadló alatt. 39 A Váci ut­Korábban felmerült, hogy ez a fal talán a félbemaradt pesti várhoz tartozott. Ez nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy esetleg a 16-17. századi belső védőműben is felhasználták. IRÁSNÉ MEUS 1994. 68. Ezek a falak is túlélték a török háborús eseményeket, feltételezhe­tő, hogy a megszemlélt falmaradványok több évszázadosak. Re­méljük, hogy egyszer az itteni pincékben is sor kerülhet régésze­ti kutatásokra. ca 16-18 telekhatáron fennmaradt 6 m magas kőfalrész­letről biztosan lehet tudni, hogy átvészelte a török hábo­rús eseményeket és feltételezhető, hogy az ENy-i belső erődben is felhasználták. A belső erődfal előtti árkot a városfaltól 21 méterre a Károly körút 30. számú telken ta­láltuk meg. A rendkívül kedvezőtlen ásatási körülmé­nyek között sikerült átvágni és a régészeti metszetből megismertük a méreteit és a kiásás idejét. Az árok a visz­szatemetés idején 7 m széles és 4,5 m volt, és amint a tör­téneti forrásokban elbeszélik, a 16. század közepén, 1542-ben ásták ki. 40 A bemutatott, Pestet madártávlatból feltüntető raj­zon (40. kép) a belső erődítés és a városfal találkozásá­nál, egy alig látható kis részletben satírozás látszik, amely a Deák téri torony irányába halad. Ezzel a raj­zoló a városfal belső oldalán futó árkot tüntette fel. A Károly körúti ásatási területen a városfal teljes hosszá­ban megtaláltuk. Hasonló árok nyomaira bukkantunk a Magyar utca 48-50. sz. telken, hol a jelenkori pince­falak kihordása utána városfaltól 560 cm-re megjelent az árok belső széle, az árok oldala fokozatosan lejtett a városfal felé. Közvetlenül a városfal mellett kétszin­tes, jelenkori pince volt, ennek építésével megsemmi­sítették a belső árok városfal felőli részét. Az árok bel­ső oldala alatt a városfal építésénél korábbi, 13. száza­di alapokon álló, kőház falai kerültek elő. A ház rom­jait kevert, homokos barna feltöltés fedte be, és ezt a réteget is elvágta a városfal mellett haladó belső árok. 41 A Károly körúti és a Magyar utcai árokszakaszok alapján feltételezzük, hogy a városfal belső oldalán vé­gig árok húzódott. A bemutatott rajzon a Királyi Pál utca és a Bástya utca Ny-i végén látható az árkot jelö­lő satírozás, de régészeti kutatásból még nem kerül­tek elő ezen a szakaszon újabb árokrészletek. Koráb­ban a régészeti eredmények ismertetésénél leírtuk, hogy a belső sáncárok partja a városfal külső oldalán lévő, szürke agyagréteg tetejével volt közel azonos szinten, amely az ágyúállás kazettáiba volt beledöngöl­ve. Az ágyúállás fa anyagának kiszedése után a szür­ke agyag vastag rétegben a városfal mellett maradt. Az agyagréteg szétfolyva, szinte az ágyúállás előtt hú­zódó, 8 m széles, 6 m mély árok széléig ért. 1660-1664 között Evlia Cselebi a városfal előtti árkot szélesnek és sekélynek találta, és úgy tudta, hogy régebben a Du­nából folyt bele a víz. Ennek a régi vízfolyásnak a nyomait is látta. Felvetődik a kérdés, hogy Evlia Cselebi valójában milyen árkot látott. A 17. századi grafikák mutatják az ágyúállás előtti széles árkot, és még a külső parton lévő magasítást is feltüntetik, amelyet a kidobált földből alakítottak ki. Az ágyúállás kiszedése és az általunk megismert, a városfalat kisérő árkok kiásása a török kor utolsó éveiben, az FEKETE-NAGY 1973. 337-343. IRASNÉ MELIS 1976. 324.; IRÁSNÉ MELIS 1984, 66. 567

Next

/
Thumbnails
Contents