Budapest Régiségei 35/2. (2002)
KÖZLEMÉNYEK - Benda Judit: A Szent György tér déli oldalán feltárt középkori kút leletanyaga 535-548
BENDA JUDIT edény testére. A másik a 15. század 2. felére jellemző: a rövidke fülek kerek ívűre hajlítottak. A két töredékből álló harmadik példány (6. és 11. kép) díszítése rendhagyó: oldalfalát vékonyan festett aranyozott sávok és apró pöttyök kettős sora díszíti. Oldalfala kissé bordázott, fülei nincsenek. Az ivóedények kategóriájába tartozik egy majolika csésze (6. és 11. kép) is. Félgömb alakú, fenekén kicsi perem fut körbe. A pereméhez egykor két félkör alakú, lapos fület illesztettek, sajnos a töredéken már csak az egyik fül ívindításának töredéke maradt meg. Hiányzik a csésze alja is. A fehér ónmázzal alapozott öblében kékkel festett kettős vonal fut körbe, a vonalak felett az edény pereméig érő gótikus koronákat festettek. Méretüknek kiszerkesztése alapján három korona díszítette egykor a csészét. A minta legközelebbi analógiáját 26 a spanyolországi Castell Formosból ismerjük. Készítési idejét a kutatók a 15. század első negyedére valószínűsítik, így feltételezhető, hogy Magyarországra Zsigmond király uralkodása alatt került. Az edénytípus azonban már ismert a budai leletanyagban, a szintén kobaltkékkel festett arabeszkes mintájú csésze 27 készítési idejét a kutató az 1430-as évekre teszi. Itáliából származik az egyszerű, fehér mázzal bevont, díszítőfestés nélküli kisméretű albarello peremes oldaltöredéke (11. kép). A halványkék sávos festésű, szíriai származású díszedény albarello apró töredéke (6. és 11. kép) sem ismeretlen a budai leletek között. Ugyanilyen szemcsés, fehér anyagú, vastag falú, töredező mázú darabok kerültek elő a királyi palota ásatása során. 28 Grafitos anyagú öntőtégelyekből két majdnem ép és több töredék darabja került a kútba (5. kép). Az egyik tégely nagyméretű, vastagfalú, fenekén tullni műhelybélyeg 29 látható. Két kisebb darab belsejében bronz olvadékszemcsék találhatók. Egy másik darabot grafit nélkül készítettek, anyaga vöröses színűre égetett. Valószínűleg mozsár funkciót tölthetett be. Meglepően kevés kályhacsempe került a kútba. Majdnem teljesen összeállítható volt egy Zsigmond-kori csempe előlapja: a váras díszítésű, zöldmázas csempetípust gyakran felhasználták a korabeli kályhákban. 30 Egy citromsárga mázzal bevont töredék rosszul kidolgozott plasztikus díszítése sasszárnyas sisakdíszes címer képet mintáz. Az ábrázoláson egy 26 Pascual és Xavier Marti közösen írt cikkében a vár ásatási anyagának ismertetése során egy ehhez a töredékhez igen hasonló darabról tesznek említést. A kerámiák tipologizálását ugyanők végezték el: PASCUAL-MARTI 1985. 7-17. 27 HOLL 1990a. 254-257. 28 HOLL 1990a 249-252. 29 HOLL 1955.168. 30 HOLL 1958. 234. A csempe a Zsigmond-kori kályhák II. csoportjának 3. típusába tartozik. koronás sisakot láthatunk, rajta a cseh címer sasszárnyával. 31 A 15. század legelejére datálható az Eberhard zágrábi püspök címerével díszített, világoszöld mázzal bevont kályhacsempe 32 töredéke. A címerábrázolásból már csak a lépő oroszlán egy részlete látható. A lánykafejet mintázó kályhaszemek 33 előlapját általában kör alakúra képezték ki. Ritkán, de előfordul, hogy a téglalap alakúra formázott csempe előlapját kétszer nyomták a negatívba, így két fej van a darabon. A leletegyüttesben is egy ilyen kályhaszemtöredék található, a fejet kétoldalt szegélyező loknis hajfürtöt láthatjuk rajta. Sötétzöld mázt kapott a dongáshátú, mérműves kályhacsempe, a töredéken a középső tartóoszlop és egy halhólyagos díszítésű ablaknyílás ívindítása látható. Narancssárga mázt kapott egy eddig közöletlen csempetípus 34 töredéke. Kör alakban hajló inda közepén egy szőlőlevél részletével. Több Mátyás-kori kályhacsempe töredék is került a kút betöltésébe. Sötétzöld mázzal vonták be a fát ölelő oroszlánt ábrázoló töredékeket. 35 Sokféle üvegedény töredéke került a réteg leletei közé. Velencében készültek az áttetsző anyagú kettős kónikus palackok, kerek ablakszemek ránk maradt darabjai. Szintén itáliai importként kerülhetett hazánkba egy hordós testű pohár, melynek peremét vékony kobaltkék üvegszállal 36 díszítették. Németországi műhelyekből 37 származhatnak azok a halványzöld színű un. Waldglas anyagtípusú töredékek. Nagyméretű ablakszemek, egy bordázott díszítésű kehely kúp alakú talp díszítése, egy kis palack nyaktöredéke, egy pohár alja és egy nagyméretű, gömbtestű palack („angster") hasának alsó fele. Lehetséges, hogy szintén német műhelyekben készültek a halványkék színű üvegek: egy egyenes falú pohár pereme és egy üvegrúd 6,8 cm hosszú töredéke. A szakirodalom 38 magyarországi készítésűnek tartja az átlátszatlan, romlott anyagúvá „korrodálódott" üvegtöredékeket. A leletanyagban találtható egy lámpás peremtöredéke az 31 HOLL 1971. 168. A csempe a Zsigmond-kori kályhák IV csoportjának 11. típusába tartozik. 32 HOLL 1971. 165. A csempe a Zsigmond-kori kályhák I. csoportjának 15. típusához tartozik. Lásd még HOLL Imre: Középkori kályhacsempék VIII. (A jelen kötetben.) 33 HOLL 1958. 236. A csempe a Zsigmond-kori kályhák II. csoportjának ló.típusába tartozik. 34 BTM Kisleletraktárában található más - a Királyi Palota ásatásán feltárt töredékek alapján - a teljes mintázata rekonstruálható: két szőlőlevelet egy nyolcas alakban hajló inda vesz körül. 35 HOLL 1958. 252. A lovagalakos kályha egyik kedvelt mintája az V László, vagy Mátyás-kori kályha I. csoportjának 2 típusának nagyobb méretű variációja. 36 A kék peremdíszítésekről ír: GYÜRKY 1984. 52. 37 GYÜRKY 1991.17. 38 GYÜRKY 1989. 538
