Budapest Régiségei 35/2. (2002)

KÖZLEMÉNYEK - Belényesyné Sárosi Edit: Régészeti kutatások a középkori Buda Szentpétermártír külvárosában : Garády Sándor kutatásai, 1940-42. 1. 469-533

RÉGÉSZETI KUTATÁSOK A KÖZÉPKORI BUDA SZENTPÉTERMÁRTÍR KÜLVÁROSÁBAN 1941. IV 12. Idő derült, reggel +1C. Fehért is behívták, így nem volt kint senki. (G/IX 50a) Az utolsó alapgödör még nincs annyira kiásva, hogy látni lehessen valamit. 1941. IV 17. (G/IX 53b) Felszínrajz: A telek északi határán épült K-Ny-i faltól nyugatra talált faldarab rajza. 0,80 m vastag és É-D-i irányú. Egy konzolszerű faragott kő került elő a széles falból. 1941. IV 19. Idő esős, Bagyura, Fehér. (G/IX 54a) 1941 IV 24. Idő derült. (G/IX 54b) A 20-24. alapgödörben talált középkori fal alapja 5,20 rare volt a járda szintje alatt. Az alapot 5,80 m-ig ásták ki. 1941. VIII. 4. (G/IX 93b) A lebontott ház északi tűzfalából előkerült egy faragott kő, nagyon megviselt állapotban. Alighanem ajtóbéllet darabja. A kő vázlatos rajza, a főbb méretekkel. CSALOGÁNY UTCA 3/C. 1941. XII. 9. Idő derült, később beborult. +4 C (Garády/ X 42b) Megkezdődtek a Csalogány utca 3c számú fővárosi telken a kutatóárok ásását. Munkások: Bagyura, Rummich, Námeth István, Lulai Márton, Magorovits Dániel, Stelly József, Plér. Felszínrajz: A telek vázlatos rajza, a főbb méretekkel (21,00 m hosszú, és 5,10 m széles). A kutatóárok É-D-i irányú, a telek K-i szélén ( szélessége?). Az „a"-val jelölt helyen 2,25 ra mélységben szemétgödörre akadtunk. Benne török és habán edénytöredékekkel (19. kép 3). 1941. XII. 10. Idő borult, erős, +6 C. (Garády/X 43a) Munkások ugyanazok és Ráday. 1941. XII. 11. Idő derült. +6C (Garády/X 43a) Munkások ugyanazok, és ifj. Droppán és Molnár. Összes létszám 10. Bagyurával együtt. Felszínrajz: A telek vázlatos képe, rajta a I., IIa., Il.b, IIc, és III. számú munkahelyekkel, a kutatóárokban. A kutatóárok méretei, benne falak (?) jelölésével. (VI.t./2) 1941. XII. 16. Idő derült, munkások ugyanazok. (Garády/X 46b, 47a) Felszínrajz: Az I. munkahelyen, a déli oldalon 0,75 m szélességben burkolatszerű, agyagba rakott kőlapok jelentkeztek. Metszetrajz: A kőburkolat 1,65 m mélységben jelentkezett. A II. szakasz egész hosszában 2,15 m-től lefelé mindenütt tegula töredékek kerültek elő nagyobb mennyiségben. A római úttest rekonstrukciója. 2,15 m-től 3,40 m-es mélységig. 1941. XII. 17. Idő borult, munkások ugyanazok. (Garády/X 48a) Felszínrajz: A telken előkerült kút rajza, a főbb méretekkel (21 kép 2.a). Metszetrajz: A kútról. Pereme 0,55 m mélyen jelentkezett. 2 drb fénykép a kútról (21. kép 2.b). 1941. XII. 18. Idő esős, 14 munkás. (Garády/X 50b, 51a, 50b, 52a) III. bői 1,70m mélységből római érem. Római mécses került elő az épületnek az utca felöli I: helységéből. A padlón feküdt. Egyúttal terra sigillata darabok is kerültek elő. Egy teljes edény (a mécses rajzával). Felszínrajz: A kutatóárok és a benne talált objektumok. K-Ny-i irányú középkori falszakaszt jelöl a IIa rész Ny-i végében, (szélessége-?) Ez közvetlenül egy szintén K-Ny-i irányú újkori fal mellett van - esetleg ez utóbbi a középkorira épült? Az Ib és a Ha számmal jelzett gödör határán van a római út széle. Külön rajz a római út felszínáről. 1, 80 m szélességben és 0,35 m vastagságban jelentkezett a burkolat. Metszetrajz: Római út keresztszelvény az I. bői. A talajszinttől 2,00 m-re 0,35 m vastag nagyobb kövekből álló réteg, alatta 0,15 m vastag kavicsréteg, egy 0,10, majd egy 0,05 m vastag apróbb köves réteg, ami alatt 0,50 m széles sóderréteget (dunakavics). Ezek alatt még egy 0,15 m vastag apróbb köves réteg, egy 0,20 m vastag zúzott kő és dunakavics réteg volt, legalul pedig 0,30 m vastag nagy, két emberfej nagyságú kövekből álló réteg volt. A legfelső réteg burkolatszerűen van kirakva. Az elsőként említett felszínről. Római út 2,35 m mélyen kezdődött. Ezen kívül több (3) falcsonkot is jelöl, melyek kötőanyaga habarcsos, illetve egy agyagba rakott (a középkorinak mondott valószínűleg ez utóbbi). Külön metszet a római útról: 0,15 m vastagságban nagy kövek, alatta 0,15 m vastagságban Dunakavics, majd legalul 0,05 m vastagon lapos kövek. A IIb burkolata,vagyis a római út szerkezete részletesebben. 0,02 m vastag kőlapok, 0,25 m vastagságban habarcs, 0,25 m vastagon kőlapok, 0,20 m vastagon habarcs, ez alatt pedig 0,15 m vastag kevert föld - ebből edénytöredékek kerültek ki, majd ez alatt az altalaj (sárga agyag) jelentkezett. 1941. XII. 19. Idő: borult, munkások ugyanazok. (G/X 52b, 53a, 53b, 54a, 54b) Az I. és Ha közötti újkori lebontott válaszfal alapja a mai talajszinttől 2,00 m-re van. Metszetrajz: Keresztszelvény Ilb-nél. Benne római falmaradványok rajzával Ennek teteje kb. 1,60-1,80 m mélyen jelentkezett, szélessége- ?. A római falmaradványok travertin mészkőből- téglatöredék csak az agyagba rakott falban van. 487