Budapest Régiségei 35/2. (2002)

TANULMÁNYOK - Holl Imre: Középkori kályhacsempék Magyarországon : 8. közlemény, A Zsigmond-kori I. csoport mintakincsének és kronológiájának kérdéséhez 357-380

HoLL IMRE zas töredékek, a 3.-ból sötét olívzöld darab került elő a keleti kváderes palota homlokzat („Pince" jelzés) előtt a kváderborítású fal alsó szintjénél húzódó legalsó Anjou-kori rétegének legfelső sávjában (a szinttől csak 7 cm mélyen)

16 (13. kép közepén). Attól függetlenül, hogy ezt a homlokzatot késő Anjou-korinak vagy kora Zsigmond-korinak

17 határozzuk meg, ez a vékony réteg itt mindenképpen megelőzi a máshol talált későbbi Zsigmond-kori szemétrétegeket. Egy másik jellemző lelőhely a Csonkatorony. Ennek ásatása szerint K-i fala belső oldalán a sziklát borító korábbi agyagos iszapolódott rétegbe beásva épült a fal. A beásás rétegében (Cs. T. I. h. b. jelzés) Anjou-kori csempetöredéken kívül a női fejes kerek kályhaszemek

18 két példányából került elő töredék. Ezeknél is feltűnő, hogy élesebb rajzúak, mint általában többi példányaik (22. kép). A beásásban Zsigmond dénár (C. II. 121. címer felett n) volt, verdejegye alapján 1390-1405 közé keltezhető.

19 Jellemzőnek tarthatjuk, hogy itt a 4. rétegben is az Anjou-kor III. csoportjába tartozó liliomos csempék töredékei hevertek (12. kép), jelezve, hogy a korábbi kályhákat ekkor már felszámolták. (A Zsigmond-kori 1. típusból is volt egy sötétzöldmázas töredék itt.) E két esetből is arra következtethetünk, hogy az első élesrajzú csempe-pédányok viszonylag korán készülhettek: a budai legkorábbi építkezést követve már összetörtek példányaik. A négerfej-sisakdíszes csempe egyik sötétzöldmázas töredéke is a 4. rétegben feküdt (12. kép). A magunk részéről a Csonkatorony építését a Zsigmond-kor második szakaszának 1. részére tettük,

20 amikor az első erődítési szakasz épült. Csempéink, azaz az előzőkben ismertetett első sorozat csempéiből rakott kályha az első építkezési szakasz: a Ny-i palotaszárny elkészülésével egykorú, még 1408 előtti (a Sárkányrend alapítását megelőző). Több további töredék is a korai időkben lerakódott rétegekben feküdt, de ezeknél a kronológiai adatok nem ilyen pontosak. (így például az 1. típusból a Nagyudvar-borospince 2. r.-ből, 14. sz.-i csempékkel; a 25. t. áttört kivitelben a sziklaárok legalsó rétegéből.) A nyéki királyi villaépületek esetében sajnos nélkülözzük a pontos rétegtani megfigyelések ellenére az itt előkerült leleteknek ezekhez csatlakoztató részletes Rétegrajz és leletek táblája: GEREVICH 1966. 201; 289,292. kép. BuzÁS G.: A budai királyi palota déli nagy csarnoka. In: Gerő L. 85. születésnapjára. Bp. 1994.121. E Zsigmond-csempe töredékeket is bizonyítékul említi keltezésénél (nem utalva arra, hogy csak a réteg legfelső centimétereiben fordultak elő). GEREVICH 1966. 78-90; 97,102-104. kép. (Nagy László ásatási megfigyelése 1951); Ilyen kályhaszemről: HOLL 1990. 22. kép. Érem: HUSZÁR L. BudRég 17 (1956) 229. (69. sz).Verdejegy: POHL 1982. Nr. 117-17. (Nagybánya) HOLL I. BudRég 31 (1997) 84, 93., 25.kép elkülönítését, de Garády Sándor jelentéseiből annyi mégis kiolvasható, hogy a sárgás - barnászöld mázas áttört mérműves töredékek (esetünkben a 7 a-b. típus, valamint ezekkel rokon variációk 25-16. kép) az itteni legkorábbi kályhához tartozhattak. 1939. évi megfigyelése szerint: „...Legmélyebben feküdtek az olajzöld színű, gótikus áttört díszű kályhacsempék töredékei.." (lásd HOLL I. BudRég 19 (1959) 284-285.) - Ez a hely a II. számú kastélyépület alatti rétegekre vonatkozik, ahol egymás fölött több hamuréteget figyelt meg; ezek megelőzték a fölötte felépített Mátyás-Ulászló kori új nyaralókastélyt. (A korszak II, IV és V csoportjába tartozó későbbi kályhák töredékei már feljebb feküdtek.) HERALDIKAI TÁMPONTOK ÉS KÉRDÉSEK A négyeit Zsigmond címer ugyanilyen elrendezésben az aranyforintokon (és dénárokon) már 1381-óta (a cseh oroszlánnal 1402-től) bizonyosan használt. Az 1. típusnál azonban még címerpajzs nélkül szerepelnek a vágások és a brandenburgi sas. Lehet, hogy a faragómester számára az előkép egy varrott kárpit volt négyzetes mezőkre osztva? (Már a késő Anjoukor egyik csempe sorozata: liliomok - kettőskereszt - vágások címerpajzs nélkül is ilyenféle indítékra mutat.) Egy másik címer Eberhard püspök személyére utal (15. típus: 14. kép). Mivel eddig csak töredékeit ismerjük, pontos mérete bizonytalan, de arányai alapján a mérműves csempékéhez hasonló nagyságú lehet és az első kályha felső részének egyik sorában szerepelhetett. Erre mutat sötét zöldesbarna máza is, valamint szép plasztikája: a megdöntött pajzs felett elhelyezett sisak és sisakdísz. E megoldás a késő Anjou-kori egyik nagy csempét követi, itteni alkalmazása után ilyennel később nem találkozunk.

21 Koraiságának jelzője lehet, hogy a palotából csak egy példányt ismerünk, míg a műhely későbbi (1408 utáni) kályháiból nagyon sok maradt. - Eberhard püspök személye (szül. 1347 körül, fl419) már korán Zsigmond támogatói közt tűnik fel: 1397-ben nevezi ki zágrábi püspökké, 1401-ben és 1403-ban fegyveresen küzd a király érdekében a lázadók ellen; 1404-ben jutalmul főkancellár lett,

22 egyben 21 HOLL 1990. 6-8. kép -ENGEL 1987. 412415: életrajzának rövid összefoglalása; MÁLYUSZ 1984. 47:1397 nyarán nevezik ki zágrábi püspökké, egy hónap múlva Ciliéi Hermannal együtt a király legközvetlenebb környezetében találjuk, U. ott 58-59: unokaöccseit már 1399-ben horvátországi várhoz juttatja, majd egyházi javadalmakhoz és püspökséghez (1406), ő maga Rezi várát kapja 1401-ben. Zsigmond 1406-ban oklevelében az új adományok (Tátika vára) indoklásaként sorolja fel E. régebbi szolgálatait. Már mielőtt püspök lett volna, majd a hitetlenek ellen harcolva; később a felkelők ellen zászlaja alatt nagy haddal küzdve; meg is sebesült; „...trónját csak az ő segítségével nyerhetvén vissza" (ZsO I/L k. 5118. sz.) A püspök és Ciliéi Hermann gróf Nápolyi László párthíveinek előrenyomulását akadályozták meg a déli országrészben 1403-ban. 360