Budapest Régiségei 35/2. (2002)

KÖZLEMÉNYEK - Bencze Zoltán: Török rézedények a Hadtörténeti Múzeum udvarán 461-468

BUDAPEST RÉGISÉGEI XXXV 2002. BENCZE ZOLTÁN TÖRÖK RÉZEDÉNYEK A HADTÖRTÉNETI MÚZEUM UDVARÁN A 16-17. században, a török hódoltság idején a keleti ötvösök megjelenésével új fajta technikák honosodtak meg a fémművességben. Magyarországon azonban a törökök által megjelenő keleti típusú rézművesség kiterjedtebb művelésének és fejlődésének nem voltak meg az anyagi és szellemi feltételei. A helyi ipar kis számú iparossal csak a szűkebb igényeket elégítette ki. A rézedények jelentős része balkáni műhelyekben készült.

1 A török fémművesség fővárosunk területén előkerült darabjairól először Horváth Henrik írt.

2 Az 1944-ben megjelent Budapest története III. kötete mellékletében Bárányné Oberschall Magda foglalkozott a török kor iparművességével.

3

E tanulmány részletesen ír az összekötő vasúti híd pesti hídfőjénél 1928-ban előkerült rézedény együttesről, melyből azután 29 darab került múzeumba.

4 A második világháború utáni budai feltárások sok török rézedényt hoztak napvilágra, ezek jelentős része azonban még publikálatlan. Budán a török rézművesek a mai Szentháromság utca környékén éltek, Marsigli térképén 43-as számmal jelöli a Karándsilár jeri dirt, azaz az üstkészítők helyét.

5 Mesterségbeli tudásukról árulkodik az az 1732-es adat, melyben arról olvashatunk, hogy a katolikus rácok közül az öregek a törököktől sajátították el az ötvösséget.

6 A Hadtörténeti Intézet és Múzeum udvarán 1987-1990. között folytatott feltárásaink

7 előzménye az volt, hogy az udvar keleti részére egy É-D-i irányú új épületszárnyat akartak építeni. Az udvar déli részén sikerült feltárni egy olyan középkori lakóház részletét, melyet a török kor végéig használtak. A sziklába vágott pince síkfödémét konzolok tartották. A pince lejárata északi irányból nyílt, a szárkövek közt található küszöbkő 165,25 m mélységben került elő. A pince alja 161,40 m mélységben volt, e fölött 60 cm-rel találtuk meg a padlószintet.

8 A pince padlóján az egykori pincefödém faszenes gerendamaradványai között került elő egy rézedényekből álló háztartási készlet, melynek egy részét vagy talán az egészet zsákban tárolhatták, az egyik bográ1 HATHÁZI-KOVÁCS 1996. 38. 2 HORVÁTH 1936. 210-211. 49-51. kép 3 BÁRÁNYNÉ 1944. 354-381. 4 BÁRÁNYNÉ 1944. 356-364.; 1. még: FEHÉR 1962.155-156. 5 VERESS 1906.145. 6 ILLÉSY 1904. 391 7 BENCZE 1987a.; BENCZE 1987b.; BENCZE 1988.; BENCZE 1989.; BENCZE 1990. 8 BENCZE 1988.183-184. csőn ugyanis égett zsákszövet maradványokat figyeltünk meg.

9 A leletanyagban kanna, bográcsok, kupák, talpas tál és egyéb tálak találhatók. KlÖNTŐCSÖVES ÓNOZOTT VÖRÖSRÉZ KANNA (ibrik, Usz. 97.99.2., 1. kép, 11. kép) Alul két oldalt lapított, teste körte formájú, nyaka hosszú, alsó részén bordával tagolt. Kiöntőcsöve hoszszú, enyhén ívelt. A téglalap alakú, két szélén körkörös bepontozással díszített íves fület alul szegeccsel rögzítették, felső végét bevágással kétfelé nyitották és a perem alatt két rézszegeccsel erősítették fel. A fül felső részén - mielőtt kétfelé nyílik - kis gyűrű található, amelybe szegeccsel csatlakoztatták a félgömb alakú felsőgombos kannafedőt. M: 29 cm, talpátmérő: 12,5 cm. Hasonló darabot ismerünk Budáról,

10 Székesfehérvárról" és Pécsről.

12 BOGRÁCS (bakracs, Itsz. 97.99.1., 2. kép, 12. kép) Domború fenekű, lapított gömbtestű, rövid hengeres nyakú. Nyakán két oldalt 8,5 cm hosszú, egymástól 4 cm távolságra található 2-2 szegeccsel felerősített, felül karikára kovácsolt lapos lemez található. Ezek karikáiba bújtatták a téglalap keresztmetszetű pálcából kovácsolt, ívelt fület, melynek végeit visszapöndörítették. M: 18 cm, perem átmérő: 23 cm. Hasonló darabok kerültek elő egy ismeretlen lelőhelyen,

13 Párkányban,

14 Esztergomban,

15 Dunaföldvár-Alsóréven

16 és Válón.

17 BOGRÁCS (bakracs, Itsz. 97.99.4. 3. kép, 13. kép) Domború fenekű, lapított gömbtestű, rövid hengeres nyakú. Nyakán két-két szegeccsel felerősített felül karikára kovácsolt lapos lemez tartotta a fület, melyből egyik oldalt csak egy szegecs részlete, másik oldalt az egyik szegecs és a karika részlete maradt meg. M: 17 cm, perem átmérő: 18-19 cm. Hasonló darabot ismerünk Esztergomból

18 és Szolnokról.

19 9 BENCZE 1989. 131-134. A leleteket Csépány Ákos restaurálta. 10 VÉCH 1999. 339.12. kép 11 FEHÉR 1962.159. XXVI. 1.1. 12 FEHÉR 1959.121. XI. t. 2. 13 FEHÉR 1959.121. XI. t. 7. 14 FEHÉR 1962.159. XXVI. t. 6. 15 FEHÉR 1968. 280. 40 és 44. kép 16 GAÁL 1991.196. 3. kép 1 17 HATHÁZI-KOVÁCS 1996. 54. 21. kép 5. 18 FEHÉR 1968. 280. 40. kép 19 KOVÁCS 1984. 79.1 kép 2. 461