Budapest Régiségei 35/1. (2002)
Reményi László: A Vatya-kultúra Budatétény-Növény utcai temetője 77-101
REMÉNYI LÁSZLÓ időszakában felerősödik: gyakorivá válnak a sokszor több száz sírós temetők, a nagyrévi téliekre több méter vastag vatyai réteg rakódik. Nem túlzás tehát a Növény utcában is megfigyelt kőpakolások megjelenését a kora bronzkor végén, középső bronzkor elején lezajlott demográfiai, gazdasági és társadalmi változásokkal összefüggésbe hozni. A köveket azonban nemcsak a sírok borítására használták. Több esetben figyelték meg azt, hogy az urna szájába, többször az urna belsejébe is köveket helyeztek. A sírleírásokban, sírrajzokon és fényképeken megörökített kövek túlnyomó részét nem szállították be a múzeumba. A múzeumba került darabok alapján megállapítható, hogy a temetkezésekhez a Budatétény közelében nagy mennyiségben fellelhető, Sóskúton ma is bányászott ún. szarmata kori mészkövet használták fel. A Vatya-kultúra korai időszakába sorolt temetői közül több esetben (pl. Kulcs, Szigetszentmiklós) megfigyelték azt, hogy a sírok ovális csoportokba rendeződnek. 194 Hasonló megfigyeléseket a Növény utcai temetőben is tehetünk (2. kép), bár megfigyelésünket nagyban zavarja a temető sírjainak bolygatottsága. Ha rápillantunk a temető térképére, 195 Budatétényben is megfigyelhetünk sírcsoportokat. Jól látszik a 88, 89, 92, 97, 101, 105. valamint további elpusztult sírokból álló sírcsoport, hasonló csoport a 40, 41, 52, 79, 80, 84, 83, 50, 59. sírok csoportja, 1, 3, 2/e, 12, 15, 16, 8. sírok csoportja, 88, 86, 87, 85, 96, 51,109. sírok csoportja, 75, 77, 49, 48, 76, 46, 72, 36, 37. sírok csoportja. A sírok sorokba rendeződése feltehetőleg a társadalom alapvető egységét képező kiscsaládi keretek meglétére, valamint ezen keresztül a leszármazási ágak, az ősök tiszteletének fontosságára utal. A Vatya-kultúra más temetőiben megszokott képnek megfelelően a Növény utcában is igen ritkák a fémtárgyak, különlegesen gazdag sír pedig itt sem került elő. A fémeket, és az ugyancsak preztizstárgynak számító borostyánt tartalmazó sírok területi eloszlását vizsgálva 196 arra az eredményre jutottunk, hogy ezek a némileg különlegesebbnek számító sírok nagyjából egy csoportba sűrűsödve bukkantak elő. Talán nem lehet véletlen, hogy a preztizstárgyaik alapján előkelőbbeknek tartható egyéneket egymás közelében temették el. 194 VICZE 1992. 195 Mivel az 1987. évben folytatott ásatás távolabb folyt, a 70-es évek ásatásainak és az 1987-es ásatások térképéről nem készítettünk összesítőt, már csak azért sem, mert az 1987-es ásatásokkor olyan keskeny szelvényeket nyitottak, amelyek alapján nem vonhatunk le következtetéseket a sírok elhelyezkedésével kapcsolatban. 196 A 2. táblán kiemelve a fémeket, ületve borostyánt tartalmazó sírok. KRONOLÓGIA A Növény utcai temető minden sírjának pontos időrendi helyzetének meghatározása minden igyekezetünk ellenére lehetetlen. A pontos kronológiai meghatározás nehézségét egyrészt a temető sírjainak bolygatottsága jelenti: sok sír szinte teljesen elpusztult, illetve sok sírból csak olyan töredékek kerültek elő, amelyek alkalmatlanok bármilyen kronológiai besorolásra. A másik nehézség a Vatya-kultúra belső kronológiájának kidolgozatlanságából adódik. 197 További nehézséget jelent az a tény hogy a Vatya-kultúra fejlődése életének teljes időtartama alatt töretlen volt, az anyagi kultúra egyes elemei fokozatosan egyenletesen változtak. így jelenleg csupán arra vállalkozhatunk, hogy a nagyrészt bolygatott Növény utcai temető legkorábbi, illetve késői, (középső-vatyai, ill. későbbi) sírjait meghatározzuk. A Növény utcai temető sírjainak kronológiai besorolásában leginkább az urnák és a tálak vannak segítségünkre. A legkorábbi kronológiai horizontba, korai típusú urnáik alapján a 4/d, 5/e, 11, 29,100,1987/13,1987/14, 1987/23,1987/26 sírok sorolhatók. Az 5/e sír keltezését korai, nagyrévi örökségnek tekinthető profilált aljú tálja is támogatja. Ugyancsak korainak tartható a 10. sír, táljának korai párhuzama alapján. A középső-vatyai időszakban jelennek meg a tölcséres nyakú, kettős csonkakúpos testű urnákon a vállon, vagy a nyak és a test találkozásánál elhelyezett fülek. 198 Ezek alapján a temető középső vatyai sírjainak tekinthetők az l/a, 2/c, 3a, 3/b, 5/c, 5/d, 19, 20, 24, 34, 35, 51, 81. sírjai. Az l/a. sír datálását táljának késői környezetből előkerült párhuzamai is megerősítik. Az 5/c sír datálását viszont a benne talált hüvelyes fejű tűk erősítik meg, amelyek a Vatya II. időszaktól kezdve terjednek el. 199 Ugyancsak a középső-vatyai időszakban jelennek meg az ilyen típusú urnákon a vállon elhelyezett apró bütykök; az ilyen díszítéssel ellátott 2/e sír tehát ugyancsak a későbbi horizontba sorolható. A 2/e sír urnájához hasonlóan fületlen a 4/b. sír urnája. Az urnát díszítése - rövid vízszintes bordából kiinduló függőleges bekarcolás - alapján ugyancsak a késői horizontba sorolhatjuk. 200 A behúzott peremű tálak elsősorban a Vatya-kultúra életének második felében terjednek el. Behúzott peremű táljaik keltezik a középső-, vagy késő-vatyai időszakra 3/b, 46, 102. sírokat. A 3/c sírt viszont késői, alig ívelt testű bögréje keltezi ugyanide, hasonlóan az 5/a sírhoz, melynek keltezését megerősíti mély tálja is, amely ha nem is kizárólagosan, de inkább a késői időszakra jellemző. 197 vö.: KOVÁCS 1984. m KOVÁCS 1974; POROSZLAI 1990. ,99 BÓNA 1975; NOVOTNÁ 1980, Taf. 56. -""'ENDRÖDI-GYULAI 1999. Fig. 8, 3, 8. 86
