Budapest Régiségei 35/1. (2002)
Reményi László: A Vatya-kultúra Budatétény-Növény utcai temetője 77-101
A VATYA-KULTÚRA BUDATÉTÉNY-NÖVÉNY UTCAI TEMETŐJE gyaljuk. A tál alján kereszt alakú dísz látható, a kereszt szárait két bekarcolt vonal között futó apró inkrusztált vonalkákból álló sor alkotja, az omfaloszt apró inkrusztált bekarcolások kerítik körbe. A 104. sír táljának alján ugyancsak kereszt alakú motívum látható, ebben az esetben a kereszt szárait alkotó bekarcolt vonalakat apró beszúr kálás okból álló sorok szegélyezik. Hasonló kereszt alakú bekarcolt minta általános a vatyai kultúra késői időszakában, 82 a dísz megvan a Dunakeszi temető néhány tálján is. 83 A 88. sír két tálján kör alakú, inkrusztált dísz látható a váll alatt. A díszítés párhuzamait a Vatya III. időszaktól kezdve találjuk meg. Megvan például Újhartyán-Vatyán, 84 Lovasberény-Jánoshegyen, 85 Izsákon. 86 A díszítésmód általánosan elterjedt a dunántúli mészbetétes kerámia kultúrájának északi csoportjában {pl. Királyszentistván 87 ), de megvan a Szeremle-csoport keramikáján is (Szeremle 88 ). A budatétényi hasonlóan díszített darabokat a bemutatott párhuzamok alapján a késő vatyai időszakba sorolhatjuk. Formailag a tagolt testű tálak változatának tarthatók a mély fazék alakú tálak. A budatétényi temető l/a (3. kép 10), 2/e, 4/b (5. kép 6), 5/a, 19, 29,105. sírjaiból kerültek elő ilyen darabok. A tálak némelyike díszített: az l/a, 4/b, 5/a, 19, 29. sírok táljain tagolt bordadísz fut körbe a vállon. A 19. sír tálján a körbefutó bordadíszből bekarcolt függőleges vonalkötegek indulnak. A tárgytípus a kultúra kezdete óta általánosan elterjedt, párhuzamainak tételes felsorolása felesleges. 89 A tárgytípus már a nagyrévi kultúrában megvan, 90 használata tehát a középső bronzkort megelőző időszak óta általános. Ugyancsak a tagolt testű tálak egyik változatának tarthatók a svédsisak alakú tálak. A típus valószínűleg a Hatvan-kultúrából, amelyben általánosan elterjedt 91 került a Vatya-kultúrába, de más középső-bronzkori kultúrában is elterjedt: Füzesabony-kultúra, 92 Gyulavarsánd-kultúra, 93 Szeremle-csoport. 94 Temetőnkből a típus az 5/f/l, a 87 (10. kép 4), és a 94. (11. kép 1) sírokból került elő. A 87. sír edényét inkrusztált minta díszíti. A vállon apró beszurkálásokból álló sorok futnak körbe, 81 Gazdag példákkal: BÓNA 1975. Vatya III. korú lelőhelyeiről. 83 KOVÁCS 1989. Abb. 8,1-2, 4. M BÓNA 1975. Taf. 30-31. 85 BÓNA 1975. Taf. 49,10. «"BONA 1975. Taf. 76,5. S? BÓNA 1975. Taf. 215-234. 88 BÓNA 1975. Taf. 253, 6, Taf. 256, 6, Taf. 257, 5, 10; további lelőhelyek és párhuzamok: BÁNDI-KOVÁCS 1969. I-XVI. t. 85 BÓNA 1975. minden kronológiai horizont lelőhelyein általános. 90 pl. BÓNA 1963; KALICZ-SCHREIBER 1995. "KALICZ 1968,1984; Somogyvári 1984; TÁRNOKI 1996. 92 BÓNA 1975. bőséges példákkal. 93 BÓNA 1975. Taf. 141, 2, 8,13. 94 BÁNDI-KOVÁCS 1969. ez alatt két körből álló bekarcolt dísz látható. A díszítés párhuzamai megegyeznek a nem svédsisak alakú tálakon látható inkrusztált körök párhuzamaival: a díszítés a Dunántúli Mészbetétes Kerámia Kultúrájának északi csoportjában (pl. Királyszentistván 95 ), de megvan a Szeremle-csoport keramikáján is. 96 A 87. sír tálját így a Vatya III. időszakba sorolhatjuk. A 94. sír tálját viszont plasztikus minta díszíti: a vállon árkolt bütyköt helyeztek el, az edény szalagfüle ansa lunata jellegű. Hasonló díszítésű tál Adonyból, 97 Cegléd-Öreghegyről, 98 Kelebiáról," Törteiről, kissé hegyesebb bütykökkel 100 ismert. Az ilyen díszű tálak párhuzamai a tellek felső rétegeiből kerültek elő. 101 A párhuzamok alapján a 94. sír tálját a Koszideri időszak első felére datálhatjuk. A budatétényi temető 32. sírjának tálja ugyancsak a tagolt testű tálak közé tartozik. Töredékessége ellenére felismerhető, hogy a tál nem sorolható be a korábban bemutatott altípusokba. A tál legközelebbi párhuzamát, vatyai környezetből Cegléd-Öreghegyen találjuk meg. 102 A budatétényi és ceglédi darabok párhuzamait nagyobb számban a dunántúli mészbetétes kerámia kultúrájának északi csoportjában találjuk meg (Királyszentistván/ 03 Nagylók 104 ), de a típus előfordul a Szeremle csoportban is. 105 A Vatya-kultúrában az ilyen típusú tálak megjelenését mészbetétes, szeremlei kapcsolatokkal magyarázhatjuk, a vatyai területeken felbukkanó darabokat talán importnak is tarthatjuk, ahogyan gazdagon díszített, de formailag hasonló darabot Dunaújvárosból Bóna István is importként mutat be. 106 A 32. sír tálját a párhuzamok alapján a késő-vatyai időszakba sorolhatjuk. A tálak külön típusát alkotják a behúzott peremű tálak. A Növény utcai temetőből sajnos minden példányuk erősen töredékesen került elő. Ilyen töredékek voltak a temető 3/b, 46, 88 (20. kép 6), 102. sírjaiban. A behúzott peremű tálak a Vatya III. időszakban terjednek el, hiányoznak a korai temetőkből (Kulcsról, Ercsiről, Szigetszentmiklósról). Megvannak viszont például Újhartyán-Vatyán, 107 Cegléd-Öreghegyen, 108 95 BÓNA 1975. Taf. 215-234. 96 BÓNA 1975. Taf. 253, 6, Taf. 256, 6, Taf. 257, 5,10; további lelőhelyek és párhuzamok: BÁNDl-KovÁCS 1969. I-XVI. t 97 BÓNA 1975. Taf. 36, 6. 98 BÓNA 1975. Taf. 45, 9. "BÓNA 1975. Taf. 65, 5,11, Taf. 66, 5, 8. 100 KOVÁCS 1974. 2. ábra, 7. 101 KOVÁCS 1974. 102 BÓNA 1975. Taf. 44.15. 103 BÓNA 1975. Taf. 215-241 104 BÓNA 1975. Taf. 242,12. 1(,5 BÁNDI-KOVÁCS 1969; BÓNA 1975. Taf. 252-257. 106 BÓNA 1975. Taf. 244,18. 107 BÓNA 1975. Taf. 31, 2. 108 BÓNA 1975. Taf. 43, 7,13, Taf. 44, 16. 81