Budapest Régiségei 35/1. (2002)

Endrődi Anna: Adatok Békásmegyer őskori településtörténetéhez : a késő rézkori kultúra települései és temetkezései 35-75

BUDAPEST RÉG ISÉGEI XXXV 2002. ENDRŐDI ANNA ADATOK BÉKÁSMEGYER ŐSKORI TELEPÜLÉSTÖRTÉNETÉHEZ: A KÉSŐ RÉZKORI BÁDENI KULTÚRA TELEPÜLÉSEI ÉS TEMETKEZÉSEI A békásmegyeri Duna-part a főváros egyik kiemelt jelentőségű régészeti lelőhelyei közé tartozik, mely közigazgatásilag Budapest III. kerületében, a Budakalász felől érkező Barát-patak torkolatától a Szentendrei-sziget déli csúcsáig, Csillaghegyig, nyugaton Budakalász és Üröm által határolt területen található. A főváros legkorábbi kutatásai a békásmegyeri Duna-parthoz köthetők, melyek keretében számos, az újkőkortól a középkor végéig tartó időszakot reprezentáló jelentős régészeti lelőhelyet tártak fel. (1 kép) Az Országos Tudományos Kutatási Alap támogatásával lehetővé vált többek között a késő rézkori bádeni kultúra leletanyagának összegyűjtése, így a tipológiai sajátosságok meghatározásán túl, a békásmegyeri mikrorégió késő rézkori települései egymáshoz való viszonyának vizsgálatára is sor kerülhetett.

1 A terület geomorfológiai kutatása és feldolgozása Schweitzer Ferenc és Balogh János nevéhez fűződik,

2 ennek során az alábbi megállapításokat tették. A Budapest-békásmegyeri partszakasz felszíne a Vác-Pesti-Duna-völgy kistáji területén a Duna jobb partján 1-3 km szélességben, 8 km hosszan húzódik. Határai az egykori síkon Békásmegyer és Óbuda között Ny-ról a Pilisi hegyek és Budai-hegyek hegylábfelszínei, valamint a Pilisi-medencékhez kapcsolódó patak hordalékkúp felszínek. A régészeti lelőhelyek legidősebb felszíne a Duna II/a teraszanyaga, amely a jelenkort megelőző jeges korszakban (Würm glaciális), a pleisztocén végén halmozódott fel. A Würm végi óholocén időszaki klímaingadozások hatására a folyó sok helyen tarolta a Il/a terasz felszínét, melyben É-D-i irányú teraszszigetek vágódtak ki, köztük futó széles medervonulatokkal, létrehozva az óholocén felszínt. Schweitzer E és Balogh J. megállapításai szerint a régészeti lelőhelyek kronológiailag három jellemző felszíntípushoz kapcsolódnak, egyrészt a Il/a sz. teraszszinthez (26-32 ezer év) és a fiatalabb ármentes óholocén I. számú teraszhoz, amely 10 ezer évesnél idő1 OTKA. A Budapest-békásmegyeri Duna-part településtörténete az őskortól a késő népvándorláskorig. Témavezető: V Vadász Éva. Neolitikum és középső rézkor feldolgozója: M. Virág Zsuzsanna, késő bronzkor-korai vaskor V .Vadász Éva, kelta korszak: Pető Mária, dák, illetve barbár leletek Vékony Gábor, késő-népvándorláskor Tóth Judit. (1997). A régészeti leletanyag a Budapesti Történeti Múzeumban található. 2 SCHWEITZER E - BALOGH J.: A Duna fiatal teraszai és a régészeti leletek. OTKA pályázati zárójelentés T 6799, 1997. sebb, valamint az ártéri formák és a hegy-domblábi formák találkozásánál található magasabb tető-és lankás lejtőszintekhez. (A Il/a sz. teraszfelszínek maradványai 104-105 m B. f. magasságban lepusztult felszínükkel alig emelkednek ki a magas ártéri területből.) A békásmegyeri Duna-part szakasz nyugati peremén húzódó Budai-, és Pilis-hegységekhez tartozó lankás és meredek lejtők anyaga elsősorban oligocén üledékek sorozata. Békásmegyer-Dunaparton 1931-1963-ig folyamatosan végzett leletmentések során 21 régészeti lelőhelyet tártak fel, melyek közül 9 lelőhelyen a késő rézkori bádeni kultúra településnyomai és temetkezései kerültek napvilágra. A korai időszak feltárásainak dokumentálásai általában hiányosak voltak, ásatási alaprajz és feljegyzések az 50 év előtti munkákról számos esetben nem maradtak fenn. A régészeti leletanyag és a ritkább publikációk azonban értékes információkkal szolgáltak a békásmegyeri Duna-part késő rézkori településtörténetéről. A békásmegyeri késő rézkori leletanyag töredékét publikálták, célunk többek között az volt, hogy ezt a hiányt pótoljuk, ugyanakkor a Banner J. és Tompa E által korábban közölt, jelentősebb leletanyagokat - a teljesség érdekében - a lelet együttesek között újra közreadjuk. A régészeti lelőhelyeket és leleteiket Békásmegyer-Pünkösdfürdő területétől, tehát Délről Észak felé haladva a Barát-patakig mutatjuk be, követve az OTKA lelőhelyjegyzék számozásait.

3 1. LELŐHELY, BUDAPEST III. KERÜLET BÉKÁSMEGYER-KOLLÁR FÖLDJE (1-2. kép) A régészeti lelőhely a leltárkönyvi bejegyzésekben és régebbi publikációkban több néven szerepel. Békásmegyer I. „Ember Sándor birtoka előtt", „Békásmegyer-Kollár földje", Békásmegyer I, II (A terület mai helyrajzi száma: 63619). A régészeti lelőhely valójában a mai Pünkösdfürdő területének szomszédságában, attól délre húzódik. 1931-ben Müller György próbaásatása 2, a bádeni kultúra leleteit tartalmazó zsugorított csontvázas sírt (DVK tűzhely fölött) és a bádeni kultúra telep nyomát: lakógödröket eredményezett.

4 (2. kép 3-7) 3 A Budapest-békásmegyeri Duna-part településtörténete az őskortól a késő népvándorláskorig. OTKA témavezető: V Vadász Éva. 1997. 4 MÜLLER-KUALES 1939.167-170. 4. t.; BANNER 1956. 68. 200. Ik; 38. t. 14, 17-18, 21-23, 13,15, 19. Ásatási alaprajz Müller 1939 után. 35