Budapest Régiségei 35/1. (2002)

Szirmai Krisztina: Római kori fémleletek az albertfalvai vicusból : az 1994. és az 1996. évi ásatás 303-339

SZIRMAI KRISZTINA pusok, zablával illetve járomkarikával (Kat. sz. 77, 78). Az előkerült bronztárgyak valamennyi említett csoportot: a személyes felszerelést, a használati eszközöket, a lószerszámokat és díszeket képviselik. b.) Vasleletek Az előkerült leletanyag több, mint 200 tétel, és főleg a telepjelenségekből származik. A legtöbb vaslelet a XI. felületből került elő, - 30 tétel, de meg kell említeni, hogy a VI,X. felület is sok vasleletet adott átl. 11-14 tételt. A mai felszín alatti kövezés felett illetve annak tisztításából egy vaskulcsot tettünk el (Kat. sz. 72). A Jiázak betöltéséből jegyeztük fel a bronz élvédővel ellátott vasjelvényt (Kat. sz. 2), valamint a tokos vésőt (Kat. sz. 76) Az ÉK-DNY-i irányú árokból egy vasszöget szedtünk fel (Kat. sz. 106). A feltehetően egy szűrőberendezés betöltéséből egy vasfül (Kat. sz. 39) került napvilágra. Itt is megemlítjük azokat a vasleleteket, melyek topográfiailag nem értékelhető lelőhelyekről származnak, de mint vasból készült lelettípusokról eddig nem volt szó. Sarokpántok töredékeit is megfigyeltük a pántok között, sőt az említett leletanyagban vasfoglalatok, markolatok töredékeit is számon tartjuk.

47 A további vaskulcsokon kívül még a késekhez tartozó pengetöredékeket is meg kell még említeni,

48 A patkók további példányait is eltettük.

49 A vasanyagban is megfigyeltünk olvadt tárgyakat.

50 A kiemelt 21 vaslelet a katonai jellegű emlékanyagban, a személyes felszerelésben, a használati eszközök között, valamint a lószerszám témában is megtalálhatók. c.) Ólomtárgyak A 7 tétel ólom közül kettőt a XXIV felület adta, a többit különböző felületről szedtük fel. Megfigyeltük, hogy az 1994. évi ásatási terület északnyugati széléről egy („A" felület), a többi ólomtárgy a terület közepéről (VI, XI, XIII. felület)illetve annak déli részéről származik (XXIV, XXVI. felület). Öt ólomlelet az újkori humusz alatti szürke, kevert betöltésből került elő. A mai felszín alatti kövezés felett, illetve annak tisztításából egy szabálytalan alakú ólomlemez (Kat. sz. 136) és egy kör alakú kivágást tartalmazó ólomlemez (Kat. sz. 138) pedig a XI. felület nagy lakógödrének betöltéséből került napvilágra. Az ólomból készült leletanyag a személyes felszereléshez és a használati eszközökhöz, illetve az egyéb csoporthoz sorolható (Kat. sz. 34, 119-120,131,137). 47 Lelt. sz: 95. 1. 1530, 95. 1. 1535 és 95. 1. 1507. 48 A vaskulcsokra Id. még 95. 1. 1252. ,95. 1 1321. ,95. 1. 1381-2, vaskések pengéire ld. 95. 1. 1287. ,95. 1. 1273, 95. 1. 1323, 95. 1. 1325.,95. 1. 1341-3. , 95. 1. 1345, és még Id. a 95. 1. 1600. -lelt. számokat. 49 Lelt. sz: 95. 1. 959. , 95. L 1246, 95. 1. 1356, 95. 1. 1519. 50 Lelt. sz: 95. 1. 1287, 95. 1. 1325. ,95. 1. 1341-3, és 95. 1. 1600. Tehát a topográfiailag értékelhető fémek legnagyobb mennyiségben a házakból (Kat. sz. 2, 10, 13, 16, 26, 71, 76, 91-92, 94, 96, 98,102,110,127) és egy lakógödörből (Kat. sz. 138) származnak. A kövezés tetejéről is több fémleletet is felszedtünk (Kat. sz. 9, 24,47, 58, 70, 72, 111, 124, 126, 136). Három-három fémemlék került elő a vízelvezető csatornából vagy árokból (Kat. sz. 52, 88, 93), és feltehetően egy ipari szűrőberendezés belsejéből (Kat. sz. 39, 63, 65). A hosszú, keskeny tároló két tételt adott (Kat. sz. 81,106) és végül az egyik cölöp betöltéséből egy fémtárgyat (Kat. sz. 116) szedtünk fel. ADATOK A FÉMFELDOLGOZÓ MŰHELYHEZ Az albertfalvi auxiliaris tábort körülövező vicus északnyugati részéről már ismerünk fémfeldolgozásra utaló adatokat.

51 Itt, a vicus délnyugati részén, 1994-ben is előkerültek olyan tárgyak, melyek a helyi fémfeldolgozást igazolják. Egy megolvadt selejtáruként is értelmezhető orvosi szike (Kat. sz. 75), egy keskeny poncolt díszű pánttöredék összecsavart állapotban került napvilágra (Kat. sz. 125), melyet valószínűleg másodlagos felhasználásra tartalékoltak.

52 A hajlított dupla lemezalapra szegecselt bronzpánt is másodlagos felhasználás előkészítésére utal (Kat. sz. 123). Bronzpánt és bronz lemezek jellegtelenebb maradványai is előkerültek (Kat. sz. 126-129), a zömmel alaktalan, kisebb fémfeldolgozáshoz alkalmas ólomlemezekkel együtt . (Kat. sz. 130, 136-138). A leletek között még olyan fémdarabokat is találtunk, melyek részben vasból készült

53 bronzszegekkel ellátott bronzlemezzel fedték be (Kat. sz. 135), részben pedig bronzveretre rárakódott vaslemez maradványok is előfordultak (Kat. sz. 134). Mindezek a fémfeldolgozás, javítás nyomait őrzik. Bronzrögöket, vasrögöket, olvadt vas és ólomleleteket is felismertük a fémanyagban (Kat. sz. 15, 131-133). A műhelyre utaló új fémleletek lelőhelyei az 1994. évi ásatás északi részéről származnak, az albertfalvi vicus nyugati részén, de a fémfeldolgozó műhely közelebbi lokalizálása - megfelelő adatok hiányában - még nem lehetséges.

54 Az előkerült fémleletek a 2-3. századi termékeket képviselik, melyek helyben készültek, de a ritka és az import fémleletek (Kat. sz. 1, 91) Albertfalván 1994-ben is napvilágra kerültek.

55 51 NAGY T. 1973.118. 51 SZIRMAI 1996.199-200. 53 SZIRMAI 1993b. 421-427. 54 A vicusok fémfeldolgozó műhelyeiről ld. KOVÁCS 1999.157-158., A pannóniai bronzműhelyekről ld. SZABÓ 1990. 130-131. 55 A fémtárgyakat K. Búzás Zsuzsanna restaurálta egy kivételével (Kat. sz. 76), mely B. Perjés Judit munkája. A fotókat Bakos Margit, Molnár Ilona és Komjáthy Péter, a rajzokat Czirjákné Malik Éva és Csernus Erzsébet készítették. Az elkészült cikk restaurálási, fotózási, rajzi munkáit itt köszönöm meg. 306