Budapest Régiségei 35/1. (2002)

Havas Zoltán: Újabb monopodiumlapok Aquincumból : ismeretlen vicus feliratos említése 279-292

UJABB MONOPODIUMLAPOK AQUINCUMBÓL - ISMERETLEN VICUS FELIRATOS EMLÍTÉSE tal határolt térben, vagyis triclinium szerű elrendezésben állt.

69 Szintén több tárgynál megfigyelhető az a jelenség, hogy a „hátsó" asztaléi kidolgozatlan, ami arra utal, hogy ezek az asztalok fal mellett álltak. Van egy további tulajdonsága is a farkastorki úti asztallapnak, amely valamennyi általam ismert hasonló alakú asztallapra igaz, ez pedig az asztalfelület szélén körbefutó, az asztal síkjából kiemelkedő perem.

70 Ez a jelenség önmagában nem tűnik túl jelentősnek, azonban a farkastorki úti asztallap pereme a bal első saroknál gondosan át van vágva (5. kép), és ez a kis vájat, mely semmiképpen nem függhet össze a kő másodlagos felhasználásával a sírban,

71 önmagában is a peremnek a puszta díszítésen túli funkciójára enged következtetni. Ráadásul Mischkowski megjegyzi, hogy egyes szent asztalok a libatio azon formájáról árulkodnak, mely közvetlenül az asztalra öntött italból állt, az árulkodó jelek egyikének pedig épp az asztal síkjából kiemelkedő, az asztallap szélén körbefutó peremet látja.

72 Megint csak a libatio fent említett módjára mutat a farkastorki úti monopodiumlap közepe táján a lapon átvezető vékony járat, ha összehasonlítjuk a MNM 50/1904^4 ltsz.-ú (Kat. sz.: 6.) darabnál tapasztalhatókkal. Itt az asztallapon vékony ólomcső vezet keresztül. A cső funkciójának meghatározásakor Nagy Mihály szerintem olyan lehetőséget zár ki a libatio elvetésével és asztalba épített szökőkútként való meghatározással,

73 amit a magam részéről a farkastorki úti kőnél igen valószínűnek tartok. Hangsúlyoznom kell azonban, hogy helytelennek tartanék bárminemű általánosítást, amely a farkastorki úti asztallap kialakításának értelmezését veszi alapul, már csak azért is, mert a tárgycsoport többi tagjának még csak szent asztal mivolta sem biztosan állítható, nem is beszélve egyes lapok átfúratlanságáról. Az eddigieket összefoglalva tehát: a Farkastorki úti monopodiumlap funkcióját és használatának módját viszonylag jól rekonstruálhatónak látom: a tárgy eredetileg egy olyan szent asztal lapja volt melyen az italáldozat azon formáját gyakorolták, amely a feláldozandó ital közvetlenül az asztalra való öntéséből állt; az m A Soprano által összegyűjtött és tipologizált pompejii tricliniumokban (SOPRANO 1950) a téglalap formájú asztalok oldalarányai mindig fordítottak, a köríves kivágással ellátott darabokon is (SOPRANO 1950. No. 3,17,18.) mindig a rövid oldalon található a „fülke". 70 A pannoniaiakhoz hasonlóan íves kivágással ellátott pompeii asztalok esetében a kiálló perem mindig hiányzik, ezek azonban étkezőasztalok voltak szemben a pannoniaiakkal, melyeknél ez a funkció nem tűnik valószínűnek. 71 Nem volt szükség a sírban kivezető csatornára, mivel a sír már csak az íves kivágás miatt sem volt teljesen zárt. 72 MISCHKOWSKI 1917. 33-34. 73 NAGY 1988.137,138, Abb. 3. (Az asztalt tömör falazott alappal rekonstruálja, melyen keresztül vízvezeték vezet az asztallap felszínéig.) asztallap középtájban történő átlyukasztása és a perem átvágása arra szolgált, hogy a feláldozott ital kívánt irányba vezesse el, méghozzá valószínűleg az asztal használatának két egymást követő periódusában. A fenti értelmezéssel jó összhangban van a leletcsoport Nagy Mihály által dionysikusként meghatározott díszítésvilága/

4 továbbá a cikkében idézett ábrázolásokon látható asztalok jelentős részének italospult funkciója.

75 IV KATALÓGUS Részben az eddigi eredmények összegzése céljából, részben pedig a további kutatást megkönnyítendő, a következőkben katalógus formájában adom közre a pannóniai köríves kivágással ellátott monopodiumlapok és külföldi párhuzamaik fontosabb adatait. Az itt következő katalógus jelölései: Lh: lelőhely és lelőkörülmények; Ltsz: leltáriszám; D: a díszítés területe, motívumai, módja; A: anyag; M: jellemző méret adatai, melyek töredékek esetén is a rekonstruálható teljes darabra vonatkoznak. Szám

: mért, normál szám: szerkesztett, zárójeles (szám) becsült adat. sz: szélesség, m: mélység, v: vastagság, r: a kivágás sugara, a: a körív nyílásszöge (lásd 15. kép, 2.); I: irodalom. Aquincum: 1. (3-8,15. kép, 1.) Lh: Bp. III. Farkastorki út, csatornaárok, 1998, másodlagos felhasználásban, késő-római kősírba beépítve Ltsz: - (BTM) D: Tagolt perem, élén, a frontoldalon vésett felirat: I(ovi) O(ptimo) M(aximo) vicus Res(?..) / posuit d(ecurionum) d(ecreto)// Blandius/ Victorinus A: mészkő M: sz: 81 cm, m: 70 cm, v: IL6 cm , r: 10 cm, a: 180° I:2. (1-2, 15. kép, 2.) Lh: Bp. III. Vályog utca 14, 1998, másodlagos felhasználásban, későrómai kősírba beépítve Ltsz: -(BTM) D: Tagolt perem, a perem homorú eleme a sarkokon ovális tagba csatlakozik A: mészkő M: sz: 127 cm, m: 81 cm, v: 9 cm, r: 16,25 cm, a: 122° I: 3. (9-22, 15. kép, 3.) Lh: Ismeretlen („régi gyűjtés") Ltsz: R 917 ( BTM gyarapodási szám), 1953/6/45 (BTM) D: Tagolt perem, lapján a meglévő jobb első sarokban NAGY 1988.137,154-55. NACY 1988. 149, Abb. 18, 150, Abb. 19-21; a funkcióról: DRAGENDORFF-KRÜGER 1924. 73-74. 283