Budapest Régiségei 35/1. (2002)

Hable Tibor: Óbuda-Újlak római kori topográfiájának vázlata 267-278

ÓBUDA - UjLAK RÓMAI KORI TOPOGRÁFIÁJÁNAK VÁZLATA Bécsi út 34-36. (1. kép 19): az itt épült (későbbiekben csak „kék háznak" aposztrofált) üzletház kivitelezője 1992-ben a telket teljes felületen, alapozási mélységig kimarkoltatta, így ásatás helyett, csupán a metszetfalak dokumentálására maradt lehetőség. Kb. 80 cm-re a modern járószint alatt megfigyelték a 38-42. számú tömbön feltárt római út egy részének metszetét, de teljes szélességében nem volt dokumentálható.

57 Szépvölgyi út 15. (1. kép 20): a modern szolgáltató ház keleti oldalán, kb. 20 m-es szakaszon garázs támfalhoz kiásott, alapozási árokban „habarcsba rakott, észak-déli irányú agyagcsöves vízvezetéket" dokumentált Márity Erzsébet 1994-ben.

58 Seregély u. 1. (1. kép 21?): az utca keleti oldalán álló házsor helyén, Budaújlak 1:1000 léptékű, (EOV) összesítő térképén egy kb. 150 m hosszúságú árok van feltüntetve. Ásatásra vonatkozó, hitelt érdemlő információt nem találtam.

59 Kutatóárkok és kisebb ásatási szelvények a Kolosy tér, Csemete utca, Szépvölgyi út és Bécsi út által határolt keskeny sávban (1989-1999) Kobsy tér 6. (1. kép 22): vastag római pusztulási réteg alatt, kisméretű torony (?) déli felét bontatta ki Márity Erzsébet 1993-ban, az ásatási szelvény nyugati harmadában. Tisztázatlan az építmény rendeltetése és kora.

60 Kobsy tér 4., 1999 (1. kép 23): a mintegy 300 m2-es telek nyugati felében középkori útréteg alatt, kb. fél méterrel mélyebben, kelet-nyugati irányú, keskeny fal jelentkezett. Környezetéből jobbára 3. sz. végére és a 4. sz.-ra jellemző kerámiatöredékeket gyűjtöttem. A fal alatti rétegben négy sírt találtunk, 3 hamvasztásos rítusút (ebből 2 bustum) és egy gyermek csontvázát. Utóbbi mellett hagymafejes fibula került elő, a hamvasztásos sírokat edényleletek alapján a 3. sz. vége és 4. sz. közepe közötti időszakra lehet datálni.

61 Csemete u. 2-6., 1989. (1. kép 24): kövezett út rövid szakaszát, opus spicatum falat, egy gazdasági épület cölöpnyomait, valamint 2 sírt dokumentált Márity Erzsébet.

62 A keskeny sávban húzott többi kutatóárokban néhány 2. századi telepjelenségen (falmaradványokon, kúton, cölöplyukakon és gödrökön) kívül jobbára csak a római kori humusz és szórványleletei voltak dokumentálhatóak, (pl.: Bécsi út 47-51., 1988.; Csemete u. 2-4-6.,

a 1988; Kolosy tér /- sic!/,

64 1990.; Csemete utca 8-10-12,1993.

65

) 57 MÁRITY E.-PÖLÖS A. RégFüz Ser. 1. No. 46 (1994) 88-89, 121/11 58 MÁRITY E. RégFüz Ser. 1 No. 48 (1997) 36, 44/9. 59 Mecsi József mélyépítő mérnők Seregély u. 1 sz.-ra vonatkozó talajmechanikai szakvéleményén kívül. BTM Adattár, számítógépes adatbázis (adatközlő: Matuz Edit) 60 MÁRITY E. RégFüz Ser. 1 No. 47 (1996) 35, 49/6. 07 HABLE 2000a. 14-19. 62 MÁRITY E. RégFüz Ser. 1 No. 43 (1991) 24, 47/8. A Csemete u. 1. sz. (1. kép 25) feltárásának végső eredményeiről (1989) hasonló információink vannak.

66 Objektumhoz nem köthető, szórvány leletanyag került elő a Bécsi út 57-61 (1988) és a Lajos u. 44. szám alatt (1988) nyitott kutatóárkokban is (1 kép 26)? és a canabae déli előterének összefüggő képe csak a következő nagyobb parcellán végzett kutatások nyomán bontakozik ki ismét. Nagy felületű feltárások a Bécsi út, Lajos utca, Galagonya utca és Dereglye utca által határolt parcellán (1989 -1993) Ezen a területen (1 kép 27) kizárólag Márity Erzsébet irányította a római kutatásokat a jelzett időszakban (sorrendben: Lajos u. 56-58 /1989/,

68 Lajos u. 48-66 /1990/,

69 Bécsi út 69-71 /1991/,

70 Bécsi út 65-7 és Bécsi út 69-71 /1992/,

71 Bokor u. 1-3-5J

1 Bécsi út 65 /1993/).

73 Topográfiai vonatkozásai miatt ide sorolható még az 1993-ban, a Lajos utca 46. sz. alatt végzet, publikálatlan megelőző feltárás is.

74 A több, mint egyhektáros területet, délkelet északnyugati irányban, nagyjából a Bécsi úttal párhuzamosan, egy 25 m széles, legmélyebb szakaszán (a meder középvonalában) átlagosan 2 m mély a sárga geológiai alaprétegbe vájódott meder (Duna-ág /?/) szelte át. A meder mindkét partján, összefüggő, nagyméretű, többnyire szögletes alaprajzú cölöpnyomok maradtak meg, melyeket az ásató római magtárak (horrea) alapozási sttuktúráinak határozott meg. Jól kivehető, hogy a sorok több nagy mérhető helyen kb. 20 x 40 méteres, többé-kevésbé szabályos, téglalap alaprajzú egységet alkotnak. A nagy árok betöltésének stratigráfiája alapján Füleky György és Márity Erzsébet kísérletért tett az objektum római kori történetének felvázolására. E szerint az i. sz. 1 sz. végén (óriási dunai áradás miatt) beiszapolódott meder felett a 2. század elején mesterséges csatornát ástak, amely a 2. sz. második felének csapadékosabb időszakában ismét beiszapolódott, eltemetve a temetőt és a környék ipari telepeit is (?). A 3. sz. elejére a talajerózió miatt lankásabbá vált domboldalon újra építkeztek (?) és a feltöltődött csatorna felett, más tájolással újjáépítették az épületeket (horrea ?), s a széles mederre merőleges kisebb vízlevezető árkokat ástak. A 3. sz. közepén tovább folytatódó erózió és az ismételt áradások teljesen betemették a csatornarendszert.

75 ö SZIRMAI K. RégFüz Ser. 1 No. 42 (1990) 32, 64/9 64 MÁRITY E. RégFüz Ser. 1 No. 44 (1992) 31, 47/11. 68 GÁDOR J.-MÁRITY E. RégFüz Ser. 1 No. 47 (1996) 62, 90/2. 66 Lsd. a 62. jegyzetet! 67 Lsd. a 63. jegyzetet! 68 RégFüz Ser. 1 No. 43 (1991) 26, 47/16. m RégFüz Ser. 1 No. 44 (1992) 30, 48/66. 70 RégFüz. Ser. 1 No. 45 (1993) 33-34, 94/4. 71 B. NYÉKHELYI D.-PÖLÖS A.-MÁRITY E. RégFüz Ser. 1 No. 46 (1994) 65-66, 91/1 és 92/2. 72 MÁRITY E.-B. NYÉKHELYI D. RégFüz Ser. 1 No. (1994) 35, 50/4. 73 RégFüz Ser. 1 No. 47 (1996) 34, 49/4. 74 AMR 94/140/1/012. számú ásatási dokumentáció. BTM Adattár. 271