Budapest Régiségei 35/1. (2002)

Hable Tibor: Óbuda-Újlak római kori topográfiájának vázlata 267-278

HABLE TIBOR új munkalehetőséget, s a népességnövekedés hatására meginduló építkezési hullám hatással van a régészeti kutatásokra is.

14 ALKALMI LELETMENTÉSEK ÉS ÁSATÁSOK (1912-1942) 1912-ben csatornaépítés közben, téglabélletű hamvasztásos sír került elő a Bécsi út 48 alatt (1 kép 16) ,

15 1925-ben bizonyossá válik Kuzsinszky azon korábbi feltételezése, hogy terület északi szélén lévő Királydomb Aquincum katonai városának amfiteátruma.

16 A hatalmas földmunkával járó feltárások 1935 és 1939 között Szilágyi János, majd 1940-től 1942-ig Nagy Tibor irányításával folynak.

17 A Viador utcában előkerült építési tábla

18 alapján feltételezhető, hogy a Duna-vidék egyik legnagyobb építménye (131,8x108,4 m) Antoninus Pius császár uralkodása alatt készült el (145 körül).

19 A katonaváros déli határán emelt épületkolosszus majd két évszázadon át szolgálta a katonaság és a canabae felnőtt lakosságának szórakoztatását. A 370-es években lépcsős mellékbejáratait elfalazták, s a határvédelem megszűnéséig a késő római erődrendszer részeként funkcionált.

20 1927-ben, a Bécsi út 86 számú telken (1. kép 3.), új városi bérház alpozása közben „égetett sírokból terra sigillata csészék és korsók kerültek elő".

21 Szintén itt és ekkor találták Marcus Egnatius lugdunumi (Lyon) származású katona sírkövét (2. század második fele).

22

Újabb alapozási munkákra 1936-ban került sor a Bécsi út 82 és 84. telken (2. kép 4).

23 Ekkor Nagy Lajos 48 hamvasztásos és 11 csontvázas sírt tárt fel.

24 A nagyjából egy stratigráfiai horizontban, keverten jelentkező, birituális temető kerámialeleteit B. Bónis Éva vizsgálta, megállapítva, hogy a sírok az i. sz. 1. sz. végétől 2. sz. végéig terjedő időszakba tartoznak és többségük a 2. sz első felére datálható.

25 Egy „zsuI RÖMER 1863. 156. " CIL III 3560 5 BudRég 6 (1898) 140, 124; MKÉ 2 (1908) 90, 9 és 91, 22. ábra " MKÉ 2 (1908) 94 és 95, 29. ábra; Kuzsinszky az oroszlánt a Mithras kultusz emlékeinek körébe sorolja, vö: BudRég 5 (1897) 125.; ALFŰLDY 1963. 59 sk. 7 A mithraikus tartalommal szemben Cybele kultuszára utal ERDÉLYI 1974. 105-113. 8 RÖMER 1876. 39. 9 CIL III 10489; FITZ 1994. 1041, Nr. 681 10 NÉMETH 1999. 64,178. Lelt. sz: 63. 10. 65. II RÖMER „MMaker Magdolna asszony házának homlokzatába..'.' volt t.i. befalazva; vö. MOMMSEN - CIL III, 1702. old. jegyzet. 12 KUZSINSZKY 1934. 73, 332. ö KUZSINSZKY 1937. 92, 21. kép.; NÉMETH 1999. 51, 132. Ltsz.: 64.10.23. Lelőhely: az újlaki templom előtt (!) 14 Kaiser A.: Óbuda múltjának építészeti emlékei. ÓBUDA 1995. 321-347. B Kuzsinszky Bálint 1912 október 15-i jelentése. BTM Adattár gorított" csontváz fölött találták Hevodus durvább kivitelű, koszorús sírkövét.

26 Ezen korai kutatások lényege még elsősorban a leletmentés volt, a fotózás szelektív módon történt, pontos rajz vagy felmérés alig készült. A terepi munka színvonala és tekintélye (?) csak fokozatosan emelkedett a 2. világháború után. BUDAÚJLAK REVITAUZÁCIÓJA

27 Rendszeres megfigyelések és megelőző feltárások (1961 - 2001) Óbudán az első átfogó városrendezési terv 1937-ben készült. A 2. világháború után, érthető okokból (rohamos állagromlás, lakáshiány) sorra születtek a jobb-rosszabb tartalmú RRT-k, többnyire megnyugatató műemléki és városvédelmi (régészeti) koncepciók nélkül. A megszüntetve megőrzés ideája, vagyis a városzrész régi hangulatának új tartalommal való megtöltése, ill. a 80-as évek végétől kibontakozó építőipari „vitalitás" komoly feladatok elé állította a Budapesti Történeti Múzeum munkatársait.

28 Míg a 60-as, 70-es évek időszakából csak 2 kisebb leletmentésről van tudomásunk, 1988 és 2001 között 45 alkalommal folyt ásatás. Ezek némelyike néhány napos, kutatóárkos, szondázó jellegű feltárás volt, de előfordult több ütemre bontott, évekig elhúzódó, több ezer négyzetméterre kiterjedő terepi kutatás is. A munkák költségéhez 1989-ig nagyban hozzájárult a III. kerületi Tanács. Manapság, többnyire igen kemény tárgyalásokat követően, ún. „külső finanszírozású" ásatásokat végzünk, ahol a szükséges pénzösszeget annak a régészetileg, vagy műemléki szempotokból védett ingatlannak a tulajdonosa (beruházója) teremti elő, ahol a tervezett átalakítások miatt (alapozások, mélygarázs építés stb.) veszélybe kerülhetnének múltunk emlékei.

29 H 419-83. topográfiai karton; BERTIN, P Aquincumi füzetek 5 (1999) 26. * KUZSINSZKY 1891. 95 sk.; SZILÁGYI 1956. 9. 17 NACY L. 1937. 273; GERÓ 1941. 8; NACY T. 1941. 829; NACY T. 1943. 369-374; HAJNÓCZI Gy: Arch Ért (1971) 186; HAJNÓCZI 1974. 18 KUZSINSZKY 1934.180, 414; ALFÖLDI, A. ArchÉrt 1 (1940) 203. 19 NÉMETH 1999 18, 30 és 19, 30. kép. 20 NACY T. 1942.117. 21 NACY L. 1937. 268. 22 KUZSINSZKY 1934. 174, 415; FITZ 1994. 354, Nr. 273. 23 NACY L. BudRég 13 (1943) 340-341. 24 Dr. Topái Judit 61 sírról tud (?) és alapozási területként említi a Bécsi út 78 sz. telket is, lsd. TOPÁL 1996. 46. 25 BÓNIS 1947. 43-48. 26 BONIS 1947. 44; NÉMETH 1999. 50,129. 27 A témához általában: Szegner L.: Óbuda - Újlak revitauzációja. ÓBUDA 1999. 477-196. 28 ZSIDI P: Bevezető. Aquincumi füzetek 1 (1995) 6-9 és Aquincumi füzetek 2 (1996) - 7 (2001) passim. 268