Budapest Régiségei 35/1. (2002)
Horváth M. Attila: Előzetes jelentés, a Bp. XVII. ker. Rákospalota-Újmajorban előkerült szkíta kori településrészletről 103-123
HORVÁTH M. ATTILA A magyarországi szkíta temetők leletanyagában a kézzel formált, és a korongon készült edények is mindenütt jelen vannak. Ez, az egy-egy temetőn belüli, azonos típusok vonatkozásában is igaz, oly annyira, hogy pl. a korongolt füles csészék és behúzott peremű tálak aránya rendszerint meg is haladja a kézzel formáltakét. Amennyiben a szkíta betelepedés általános vélemény szerinti Kr. e. 550 körüli időpontját elfogadjuk, sokkal kézenfekvőbbnek tűnik, hogy a korongolási technikát a szkíták terjeszthették el a Kárpát-medence K-i felében, a Ponthus vidéki görög műhelyektől átvett tapasztalatok alapján. A szkíta kor másik, jelentős problémát felvető kérdése, a kultúra élettartama, és a kelta foglalás utáni továbbélése. A temetők anyagában elkülöníthető kelta hatás, illetve a kelta eredetű tárgyak, a telepanyagban is megtalálhatók. A Bp. XV ker. Rákospalota-újmajori településrészlet leletei között a szkíta anyaggal keverten kerültek elő a jól iszapolt, kiváló égetésű, szürke, korongolt kelta edények (13. kép 7), behúzott- és kihajló peremű tálak (13. kép 2., 4-5) és grafitos edények (23. kép 1., 3) töredékei. A település időrendjének meghatározásában, döntő szerepet kaphat, az a kisméretű, vörös festésű kelta edénytöredék (13. kép 6), amely a 128-129. objektumszámú épületek feltárása során került elő. A fent jelzett két objektum feletti nyesésből előkerült lelet szórványleletként került a nyilvántartásba, hovatartozása csupán a két objektum között kétséges. A kelta kerámiatöredékek, előkerülése a rákospalotai szkíta kori telepen, a két népcsoport egymáshoz igen közel eső települései miatt sem meglepő, hiszen a Duna pont úgy mint más korszakokban inkább összekötő, mint elválasztó szerepet kaphatott a korai vaskorban is. Az oppidum kerámiák jelenléte, viszont, a telep használatának idejét kitolhatja a Kr. e. 2-1. századig, ami az újabban feltárt a Bp. XVII. Ker. Rákoskeresztúr-Csékút utcai lelőhelyen is megfigyelhető. 20 A települések feldolgozásának legnagyobb problémája, elsősorban a feltárt és publikált lelőhelyek hiányában rejlik. Az M3-as autópálya leletmentései során feltárt, Nyíregyháza-Mandabokor 21 lelőhelyről készült előzetes jelentésen kívül, nincs tudomásom más, a témára vonatkozó publikációról. A most leírt Bp. XV ker. Rákospalota-újmajori két részletben feltárt település teljes értékelésére és időrendjének pontos meghatározására is csak az ott előkerült leletanyag teljes és együttes feldolgozása során kerülhet sor. Kovács Eszter és Horváth M. Attila feltárása. Az alig több mint 500 rrr-nyi területen, az igen kevés, jellegtelen és rossz állapotú őskori kerámia és kőeszköz mellett ugyancsak kevés szarmata és Árpád-kori anyag is előkerült. Hasonló arányban szerepeltek a lelőhely leletei között a szkíta és kelta jellegű leletek is. A korszakra jellemző orsógomb típusok mellett, behúzott peremű tálak, korsók, magas fülű csészék és más edények töredékei, valamint az üveggyártásra utaló salak, üveg olvadék és amphora alakú üveggyöngyök is előkerültek. A 2001 júliusában és augusztusában, elvégzett munka leletei jelenleg még nincsenek értékelhető állapotban. ISTVÁNOVITS 1997. 73-79. 108
