Budapest Régiségei 34. (2001)

KURZREFERATE = JELENTÉSEK - Összegzés = Zusammenfassung 261-263

ÖSSZEGZÉS ZUSAMMENFASSUNG A Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeuma 1999. május 11. és 16. között rendezte meg a provinciális római művészet problémáiról szóló nemzetközi konferenciát. A kollokvium sorozat 6. helyszíneként, Graz, Veszprém, Bonn, Celje, Maastricht után kapta Budapest a rendezés jogát. A kollokviumon 10 ország 60 szakembere vett részt, akiknek csaknem fele előadást is tartott. A kollokvium hivatalos helyszíne a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma volt. Itt került sor az ünnepélyes megnyitóra, melyen Bodó Sándor főigazgató, házigazda köszöntő szavait követően Visy Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára mondott üdvözlő beszédet. A konferencia témájához kapcsolódva, az aquincumi művészeti emlékekről tartott bevezető előadást Póczy Klára. Ezután a rendezvényhez kapcsolódó kiállítás megnyitására került sor, amely a kollokvium sorozat történetében újszerű program elemként jelentkezett. A „Császárkori portrék Aquincumban" című kiállítás témája kapcsolódott a provinciális művészeti emlékekkel foglalkozó kollokviumhoz. A kiállítást Erwin Pochmarski, a grazi Károly Ferenc Egyetem professzorának megnyitó szavait követően - Szirmai Krisztina, a kiállítás rendezője mutatta be a résztvevőknek. A kiállításon látható mintegy 50 kőemlék, - többnyire kerek szobrokhoz tartozó, vagy sírkövekről levált portrék, fejtöredékek - együttesének számos darabját most először tanulmányozhatta a szakmai közönség. A budapesti kollokvium programjában elsősorban a reprezentatív építészet elemeinek problematikája, a síremlékek, a sírplasztika kronológiája és ikonográfiája szerepeltek, de hagyományosan sor került az új leletek bemutatására is. A 25 előadás illetve poszter a provinciális római művészetnek elsősorban a kőfaragással, a kőfaragó műhelyekkel, valamint a művészeti irányzatokkal kapcsolatos kérdéseivel foglalkozott. Az egyedi jelentőségű művészeti alkotások elemzése mellett sor került egy-egy módszeresen összegyűjtött leletcsoport (szarkofágok, sírkertek építészeti elemei, stb.) értékelésére is. Ez utóbbi elemzések nyomán nyílik lehetőség egy-egy régió területén a „művészeti központok" körvonalazására is. A kőfaragás mellett az un. „kistárgyak" művészetének köréből is készültek beszámolók. így többek között a kerámia, illetve terrakotta plasztika, az ékszerek (gagát, gemmák) és a csontfaragványok anyagából szerezhettünk újabb ismereteket. A konferencia zárónapján Ervin Pochmarski zárszavában összegezte az elhangzottakat, megvonva a kollokvium szakmai mérlegét, eredményeit. Ekkor került sor a kollokvium soron következő helyszínének kijelölésére is. Ennek alapján a következő összejövetel rendezésének jogát Köln kapta meg. In der Zeit vom 11. bis 16. Mai 1999 veranstaltete das Aquincumer Museum des Budapester Historischen Museums die Konferenz über Probleme des provinzialrömischen Kunstschaffens. Nach Graz, Veszprém, Bonn, Celje und Maastricht erhielt Budapest als sechster Schauplatz das Veranstaltungsrecht der Kolloquienreihe. Sechzig Fachleute aus zehn Ländern nahmen an dem Kolloquium teil, nahezu die Hälfte von ihnen mit einem Vortrag. Offizieller Schauplatz der Veranstaltung war das Burgmuseum des Budapester Historischen Museums. Hier fand die Eröffnung statt, zu der nach den Begrüßungsworten des Hausherren, Generaldirektor Sándor Bodo, der stellvertretende Staatssekretär im Ministerium für Nationales Kulturerbe, Zsolt Visy, eine Ansprache hielt. In ihrem Einführungsvortrag sprach Klára Póczy, an das Thema der Konferenz anknüpfend, über die Kunstdenkmäler von Aquincum. Im Anschluss daran wurde die in der Geschichte der Kolloquienreihe als neues Programmelement erscheinende Ausstellung eröffnet. Die Präsentation "Kaiserzeitliche Porträts in Aquincum" knüpfte thematisch an das Kolloquium über die provinzialrömischen Kunstdenkmäler an. Nach der Eröffnungsansprache von Erwin Pochmarski, Professor an der Grazer Karl-FranzUniversität, stellte Krisztina Szirmai den Teilnehmern die unter ihrer Regie arrangierte Ausstellung vor. Zahlreiche Stücke des etwa fünfzig Steindenkmäler umfassenden Ensembles - vorwiegend zu Rundplastiken gehörende oder von Grabsteinen abgelöste Porträts bzw. Kopffragmente - konnte das Fachpublikum bei dieser Gelegenheit zum ersten Mal studieren. Auf dem Programm des Budapester Kolloquiums standen in erster Linie die Problematik der Elemente der repräsentativen Baukunst, der Chronologie der Grabmäler bzw. Grabplastik sowie der Ikonographie, aber auch traditionelle Präsentationen neuer Funde. In den 25 Vorträgen bzw. Postern ging es hauptsächlich um Fragen im Zusammenhang mit der Steinbearbeitung, den Steinmetzwerkstätten und den künstlerischen Strömungen des provinzialrömischen Kunstschaffens. Kunstwerke unikaler Bedeutung wurden analysiert und daneben auch einzelne methodisch zusammengestellte Fundgruppen (Sarkophage, Baulelemente von Grabgärten usw.) ausgewertet. Nach den letzteren Analysen

. bietet sich nun eine Möglichkeit, auch die „Kunstzentren" im Gebiet einer jeweiligen Region einzugrenzen. Neben diesen Themen gab es Beiträge aus dem Kreis der sog. Kleinkunstwerke, die neue Erkenntnisse unter anderem über das Material der Keramik- bzw. Terrakottaplastiken, der Schmuckgegenstände (Gagat, Gemmen) und der Beinschnitzereien vorlegten. 261