Budapest Régiségei 33. (1999)

A SZENT ZSIGMOND TEMPLOM ÉS A ZSIGMOND KOR BUDAI SZOBRÁSZATA : KONFERENCIA A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUMBAN, 1996 - Sallay Dóra: A budai Szent Zsigmond prépostság Fájdalmas Krisztus-szobrának ikonográfiája 123-139

selben stund, do engieng ir die anfechtung genczlich." (Idézi STUHR. 246. és - rövidebben - OSTEN, 21., hivatkozik rá SCHILLER, II. 219. Arra, hogy a látomás mikor történt, egyik szerző sem tér ki, de Schiller a XIV-XV. században minden bizonnyal ismert eseményként említi.) 40. RÖMER Flóris: Régi falképek Magyarországon. In: Magyarországi Régészeti emlékek, 3/1. Bp„ 1874, 7-8., I. tábla. Az adatért Tóvízi Ágnesnek tartozom köszönettel. 41. HORSTER, 153., 130. kép. 42. L. a 36. jegyzetben írtakat az itáliai „II Redentore" típusról. 43. A datálásban Dr. Prokopp Mária nyújtott segítséget, amiért szeretném köszönetemet kifejezni. 44. Miséi celebráló Fájdalmas Krisztus-ábrázolást láthatunk a brnói karthauziak antifonáriumának 1460 körüli miniatúráján is. Az oltárasztal előtt álló, karthauzi szerzetest áldoztató Vir dolor um baljával oldalsebére mutat, jobbjával az ostyát nyújtja a térdeplő szerzetesnek (Bécs, Österreichisches Nationalbibliothek, cod. 1775, fol. 43 v.: HOMOLKA, J.-KRÁSA, J.- MENCL, V.-J. PESINA-PETRAN. J.: Pozdné gotické umëni v Cechách [1470-15261. Praha, 1984. 410., reprodukcióval). Hasonló jelenetet ábrázol Quirizio da Murano velencei klarisszák számára festett közel egykorú képe: a díszes ruházatú trónoló Megváltó az oldalsebéből kiemelt ostyát a térdelő apáca felé tartja (HORSTER, 164., 140. kép; BYNUM, 9. kép). Bár a két mondaiszalag a képen a eucharisztia vételére szólít lel. a felfelé tartott ostya és az apáca imára emelt kezei alapján kitűnik, hogy a jelenet szentségimádásra is utal, 45. OSTEN. 81.. 13. jegyzet. 46. OSTEN, 81., 86., 13. jegyzet; SCHULTES, 1988, 1. 142.: „der Kelch barock erneuert," és 290., Kat. sz. 194. 47. Alul peremén lánc vagy csavart kötél fut körbe. A kéz negyedik ujja a perem alá nyúlik. A tárgy alsó síkja durva, nem lehet kizárni azt sem. hogy eredetileg lefelé tovább nyúlt. Lehetett esetleg ostor, leginkább azonban egy kötéllel vagy lánccal összekötött vesszőnyaláb, mint amilyent a sliveneci Vir dolor um tart (12. kép). 48. Kivételt jelenthet talán egy állítólag a XV. század első negyedéből származó francia vagy felsőnémet metszet, amelyen a Fájdalmas Krisztus kezében kelyhet tartva áll sírja és az arma előtt (OSTEN, 81., 13. jegyzet; LEMOISNE, P. A.: Les Xylographies du XIV. et du XV siècle. Párizs, 1930, 72., II. kép.) Szükséges lenne a metszet datálását és eredetét alaposabban megvizsgálni, mert valószínűtlennek tűnik, hogy előzmények nélkül egy új ikonográfiái típus éppen metszet formájában jelenjen meg egy olyan területen, ahol ismereteim szerint - később sem bukkan fel újra. 49. 84 cm. Linz, Oberösterreichisches Landesmuseum, S 404. KASTNER. O.-ULM. B.: Mittelalterliche Bildwerke im Oberösterreichischen Landesmuseum. Linz. 1958. Kat. 36.. 90. kép (itt felsőausztriai eredetűként) és SCHULTES, 1988, 2.; 49. kép. 50. DEMUS. Otto: Wandgemälde aus der Werkstatt Conrad Laibs in der Franziskanerkirche in Salzburg. Österreichische Zeitschrift für Kunst und Denkmalpflege 9. 1955, 89-97., 147-148. kép., SCHULTES. 1988,2.37. 51. Hársfa, 75,5 cm. Ismeretlen helyről. Salzburg, Vanecek Gyűjtemény. (Stabat Mater kiállításkatalógus, i. m. 4. jegyzet, 97., Kat. sz. 76. 43. kép, „dél-cseh?" megjegyzéssel.) 52. Hársfa. 75 cm. Linz, Oberösterreichisches Landesmuseum, S 402. Kaslner-Ulm (i. m. 49. jegyzet), Kat. sz. 134., 89. kép. (A katalógusleírással ellentétben a szobor a jobbjában tartja a kelyhet, s a baljával mutat oldalsebére.) A linzi gyűjtemény egy további szobrát, az „Innviertler Schmerzenmann"-t (Lelt. sz. S 70) KASTNER-ULM (Kat. sz. 30.. 22-23. kép), majd Schuhes is (SCHULTES 1988. 1. 147.. 15. jegyzet) kehely tartó Fájdalmas Krisztusnak határozta meg a szobor kéztartása, a felfelé nyitott jobb tenyér alapján. A felfelé nyitott tenyér azonban elvben ostort és vesszőnyalábol is tarthatott, mint a bolzanói plébániatemplom, Ambrosius Wirsing (11513) epitáfiumának Vir dolonmm (OSTEN, 102. kép). A gyakorlatban viszont a körplasztikai alkotásnál egybefaragás vagy csapolás nélkül aligha helyezhető bármi a szobor kezébe, erre utaló nyom a jobb kézen pedig nincs. A valóban kehelytartó Vir dolorumok között ez a gesztus szinte nem is fordul elő (kivétel az erfurti Wigbertikirche Vir doloruma., amely alulról tartja a kezével egybefaragott kelyhet), csak táblaképen és freskón, ahol a rögzítés nyilvánvalóan nem okozott technikai nehézséget (pl. az említett salzburgi freskón és prágai festményen, 33. kép). Számomra legvalószínűbbnek ezért az tűnik, hogy az „Innviertler Schmerzensmann" esetében a sebmutatás egyik variációjáról van csak szó, s a szobor eredetileg egyáltalán nem tartott semmit. 53. Terrakotta, XV. század közepe, a Krisztus-alak kb. 80 cm (OSTEN, 157., 167. kép). 54. Die Kunstdenkmäler von Bayern. Regierungsbezirk Niederbayern. Hrsg. von Felix Mader. Bd. 14. (Bezirksamt Vilshofen), 107., 75. kép; OSTEN, 103.; SCHILLER IL, 289., 700. kép. 55. Faszobrok, Osten datálása szerint a landaui 1465-1470, a schönaui 1480 körül készült (OSTEN, 80-81., képek nélkül. A 80. old. 11. jegyzetben az oldalszám helyesen 105.). Reprodukciókat 1.: Die Kunstdenkmäler von Bayern. Regierungsbezirk Niederbayern. Herausgegeben von Felix Mader. Bd. 13. (Bezirksamt Landau an derlsar) 105., 71. kép (Landau) és Bd. 15. (Bezirksamt Viechtach), 67., 53. kép (Schönau). 56. HALM, P. M: Studien zur süddeutschen Plastik. Bd. 2. Augsburg, 1926, 27., 39. kép. A XV század utolsó harmadából van egy felsőbajorországi példa is, egy kevéssé ismert faszobor a Rosenheim melletti Umratshausen zarándoktemplomában. 57. Az első fennmaradt ábrázolások a dóm két 1400 körüli üvegablakán találhatók (1. 30. jegyzet és 14. kép), a XV. század második felében készült a három kehelytartó Vir dolorum. A dóm 1580 körüli szentségházépítményén angyal tartja a Krisztus sebéből patakzó vér alá a kelyhet (OVERMANN, A.: Die ältesten Kunstdenkmäler der Plastik, der Malerei und des Kunstgewerbes des Stadt Erfurt. Erfurt, 1911, XLVI.. 26. kép). Az oldalsebhez kelyhet tartó angyal már egy 1360 körüli erfurti Pietà-szoborcsoport Krisztusa mellett is megjelenik (Erfurt, Städtisches Museum). 58. OSTEN, 87., 88-89. kép. 59. OSTEN, 106. és 125. kép. 60. Ma Güssing, Draskovich Gyűjtemény. FREY, D.: Das Burgenland, seine Bauten und Kunstschätze. Wien, 1929, 76., 152. kép; Die Ritter. Burg Güssing. Kiáll. Kat. 1990, 328-329., Kat. sz.. 26.: Ezúton mondok köszönetet Tóth Sándornak, aki erre az emlékre és az 1440 körüli linzi faszoborra felhívta a figyelmemet. 61. Prága, a Szent György-kolostor (Národní Galerie) kiállításán. (Stare Ceské Urneni. Szerk. VOTOCEK, O.-SLAVÍCEK, L. Prága, 1988, 66. kép). 62. Festett terrakotta, 1944 februárjában a náci csapatok elhurcolták. (L'opera da ritrovare. Repertorio del patrimonio artistico italiano disperso all'epoca délia seconda guerra mondiale. Róma, 1995. 55., Kat. sz. 62.) 63. YRIARTE, Charles: Matteo Civitali. Paris, 1886. 42-46.. reprodukcióval; HORSTER, 162., 23. jegyzet, kép nélkül. 64. FAR AND A, Franco: Il restauro dell'altare di Giovambattista Bregno nel Duomo di Cesena. In: Scritti in onore di Alessandro Marabottini. Róma, 1997, 77-88., 1. és 3. kép. LELLA, Carlo: Guida della Basilica di S. Maria in Vado - Ferrara. Ferrara, 1971. 65. L. 36. jegyzet. 66. PI. Heiligenblut (Alsó-Ausztria), Leonhardskapelle déli oldal 1460 k. üvegablakán ostyatartó Vir dolorum (KIESLINGER, Franz: Gotische Glasmalerei in Österreich bis 1450. Zürich-Leipzig-Wien, é. n., 49., és 90. tábla); Piacenza, dóm, XV századi freskó a szentélytől délre, amelyen a Fájdalmas Krisztus vérző sebeiből ostyák hullanak. L. 44. jegyzet is. 67. PI. Friedrich Herlin műhelye: Paul Strauss epitáfiuma, 1469, Nördlingen, Stadtmuseum. A venyigével és kalásszal átfúrt tenyerű Vir dolorum lábánál itt a kehely is látható (BYNUM, 399-439., 44. jegyzet, 13. kép); Meister Bolfangus tanítványa: Eucharisztikus Krisztus, szentségfülkefreskó, Bled, Filialkirche Maria Himmelfahrt auf der Insel, 1470 körül (Gotik in Slowenien, 276-277., Kat. sz. 158.). 68. Pl. az említett két, oltárszekrényben álló kehelytartó faszobor (Landau és Schönau); számos oltárkülső táblakép (a 36. jegyzőiben felsorolt példák). Az esztergomi Keresztény Múzeum Telkibányáról származó két táblaképe hordozóinak vizsgálata is azt mutatja, hogy a két festmény egyazon oltárszárny (töredék?) kettéfűrészelt és körbevágott két oldala. A Vir dolorum a szárny külső oldalán lehetett. 69. Pl. az említett három kehelytartó szobor (Bachling és Civitali két 138