Budapest Régiségei 33. (1999)

A SZENT ZSIGMOND TEMPLOM ÉS A ZSIGMOND KOR BUDAI SZOBRÁSZATA : KONFERENCIA A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUMBAN, 1996 - Bodor Imre: Az 1974-ben feltárt budavári szoborleletet kísérő pénzleletek 89-92

BODOR IMRE AZ 1974-BEN FELTÁRT BUDAVÁRI SZOBORLELETET KÍSÉRŐ PÉNZLELETEK Az 1974 februárjában felfedezett és a következő hetekben feltárt páratlan értékű budavári szoborlelet máig rejtélyes és még sokáig az marad. Pontosan mikor készültek egyes darabjai, kinek a megbízásából és milyen célra? Egységes-e az együttes, vagy különböző szobrászali alkotások kerültek közös helyre eltemetésükkor. egy szobrászműhely felszámolásánál? Kezdettől fogva bizonyosak lehetünk azonban két dologban: a szobrok dr. Boda Jenő vizsgálatainak egyértelmű eredménye szerint dél-budai (budatétényi) mészkőből készültek. A másik biztos támpont a leletegyüttes eltemetésének időpontja. Erre - a kísérő pénzleletek tanúsága szerint - 1440-4l-ben vagy nem sokkal azután került sor. Az ásatás vezetője, dr. Zolnay László e sorok íróját bízta meg a szoborleletekkel együtt előkerült pénzleletanyag feldolgozásával. Az éremleletek szokatlanul nagy száma ezen a helyen azzal magyarázható, hogy a rendkívül mostoha körülmények között folytatott leletmentés, amelyet a múzeum akkori vezetése sem méltatott, a szoborleletek előkerülésével kiemelt fontosságúvá vált. E naptól a múzeum megteremtette a gondos és minden tekintetben szakszerű ásatás feltételeit. így a szoborleletekkel kapcsolatos hat lelőhelyről összesen 77 db érem kerüli a múzeum gyűjteményébe. A szoborleletek többségét őrző 74/4. számú szelvényből 48 db, a 74/2. számúból 9 db, a 74/3-as ún. súlyhárítós helyiségből 3 db, a 74/30. számúból 2 db, a IV., más néven konzolos helyiségből 12 db, a S1/2. számú ciszternából (ötvösműhely leletanyaga) 3 db. A leletek keltezése szempontjából legfontosabb a 74/4. számú szelvény. E szelvényből nemcsak a szobrok túlnyomó része került elő, hanem a vizsgált éremleletek kb. kétharmada is, összesen 48 db. A 48 érem időrendi megoszlása a következő: I. Lajos 1371-82 között 2 db Mária 1383 1 db Zsigmond 1387-1427 között 3 db Zsigmond 1430-37 között 17 db 1. Ulászló 1440-41 13 db V. László 1440-41 5 db V. László hamis Idb Meghatározhatat lan 3 db bécsi dénár 1 db I. Mátyás 1458-60 között 1 db Jagelló Kázmér 1447-90 között 1 db } 6 db 40 db Azaz a leletben található 3 db erősen kopott, tehát sokáig használt, jó ezüstből vert Anjou-pénz, Zsigmond 3 db korai vereté, Zsigmond 1430-37 között vert 17 érme. I. Ulászló és V. László érmei 1440-4l-ben ugyanabban a verdében készültek, tulajdonképpen csak a név W betűje (WLADISLAUS - LAD1SLAUS) különbözteti meg őket. Ezek a pénzek - noha dénárok - tulajdonképpen rézből készült silány anyagú veretek. Nem is voltak sokáig forgalomban, felületük nemigen kopott meg, veretük éles maradt. Éppen ez a tény biztosítja kiváló korhatározó szerepüket. Kibocsátásuk után igen rövid idővel kerültek a földbe. Azok az érmek, amelyek az ásató megjegyzése szerint közvetlenül a szobrok közeléből vagy éppen rájuk tapadva kerültek elő (pl.: a táblázatban a 26., 28., 29., 36., 41. számmal jelzett érem), kivétel nélkül ilyen 1440-4l-ben vert darabok. A leletegyüttes kél későbbi darabot is tartalmaz, ezek azonban réteglani szempontból vizsgáihatatlanok. Az I. Mátyás-dénárt az egyik kolléganő fedezte fel a már kidobott földtömegben. A Jagelló Kázmér-veret is hasonlóképpen került elő az előbb említett mostoha leletmentési körülmények miatt, amelyek csak a szenzációs lelet hatására váltak normálisakká. Fentiek alapján határozottan leszögezhető, hogy a szobrok zömét befogadó 74/4. számú szelvény betemetése 1440-4l-ben vagy alig valamivel később történhetett. A szoborlelet eltemetésének időpontja, azaz a „terminus ante quem" az eddigiekből is egyértelmű, de érdemes vázlatosan áttekinteni a többi kapcsolódó lelőhely éremanyagát is. A mellékelt táblázatból kiderül, hogy a többi szelvény vizsgált pénzleleteivel is hasonló a helyzet. A 74/2., más néven 1. számú ciszterna feltárása 9 db érmet hozott a felszínre. Ez a hely a szobrok lelőhelyének közvetlen szomszédságában van, a szoboranyag egyes töredékeinek lelőhelye. A 9 db érem közül 1 db Mária-denár 1383-ból, 1 db korai Zsigmond az 1427 előtti időből, 6 db 1430-37 közötti Zsigmond-veret, 1 db pedig nem azonosítható. A 74/3-as ún. súlyhárítós helyiségbeli 3 db érme közül 1 késői Zsigmond, kettő pedig Albert (utóbbiakat még 1440-ben is verték). A 74/30-as lelőhely 1 db korai Zsigmond és egy vele egykorú bajor érmet eredményezett. A

IV., más néven konzolos helyiség a Madonna-fej és egyéb szobortöredékek lelőhelye. 12 érem került itt elő. Közülük 7 db korai, 1427 előtti Zsigmond-veret, 3 db 1430-37 közötti érem, 1 db II. Lajos-obulus és 1 db meghatározhatatlan. Az 1973 nyarán előkerült II. Lajos-érem - szemben a később lelt 10 db Zsigmond-pénzzel - itt sem jelent mást, mint hogy 1973-ban még a folyamatban lévő építkezésekkel erősen bolygatott felszín közelében végezték a leletmentést. A Madonna-fej egyébként a 74/4es lelőhelyről előkerült Madonna-szobor tartozéka, így földbe kerülése nyilván a 74/4-es lelőhely betemetéséhez kapcsolódik. 89