Budapest Régiségei 33. (1999)
A SZENT ZSIGMOND TEMPLOM ÉS A ZSIGMOND KOR BUDAI SZOBRÁSZATA : KONFERENCIA A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUMBAN, 1996 - Buzás Gergely: A budai Szent Zsigmond templom kőfaragványai 51-65
26. kép. Souvigny, „Chapelle vieille" mentálisabbak Bourbonnais-ban, Souvigny priorátusában, a II. Lajos Bourbon herceg és felesége, Anne d'Auvergne, Jean de Cambrainak attributált síremléke körül, 1410 előtt kialakított „Chapelle vieille" (26. kép), valamint az I. Károly herceg és felesége, Agnes de Bourgogne 1448-1456 között Jean Poncelet által emelt, „Chapelle neuve"-nak nevezett sírkápolnájának rekesztőfalai. 21 A XVI. század első feléből már számos késő gótikus és reneszánsz példát is ismerünk. Kiragadott példaként megemlíthetjük a rodezi székesegyház Szent Sír-kápolnájának késő gótikus rekesztőjét 1523-ból. 22 A szentélykörüljárók kőrácsos rekesztői közül formailag némileg rokonítható a budaival a Toulouse-i székesegyházé. Gazdagabban tagolt az eui prépostsági templomé. 23 A roueni Saint-Maclou-temploménak már csak csonkjai maradtak fenn. Sajátos megoldású Albi székesegyházának 1500 körül készült kóruskerítése: e templom egyhajós teremtér, de nagy méretei miatt a kórus körül a rekesztőfal segítségével kialakíthattak egy körüljárót. 24 Szentélyrekesztőként, vagyis a szentélyt nyugatról lezáró falként inkább bonyolultabb szerkezetű, járható tetejű jubékkel kombinálva fordultak elő többhajós szentélyű templomokban. Itt a kórust jubé zárta le, a mellékhajók szentélyszakaszát pedig egyszerűbb rekesztőfal. Ilyen készült 1400 körül a nomiandiai Fécamp, La Trinité apátsági templomában. 2 ' Hasonlóképpen oldották meg az északi mellékhajó lerekesztését a németországi Malbronn ciszterci templomában, ahol a román kori szentélyrekesztőt toldották meg 1424 körül egy kőrácsos fallal. 26 Bretagne-ban fennmaradt több XV. század végi fából faragott jubé, amelyek teteje ugyan járható, de maga a rekesztő csak egyrétegű, mérműves ablakokkal és ajtóval áttört fal (pl. Fauet, Lambader 27 ). Ez a megoldás feltehetően Angliából terjedt el. Ilyen típusú a devoni Cullompton plébániatemplomának 1450 körül készített szentélyrekesztője (27. kép), 2 * illetve a hozzá hasonló, szintén devoni, Plymtree plébániatemplomában álló. 2 " E típus egyszerűbb változata készült Cirencester plébániatemplomában. 30 A budaihoz még közelebb álló, a széles koronázópárkány nélküli típust képviselte a londoni régi Szent Pálszékesegyház Mária-kápolnáját a szentélytől leválasztó, a háromhajós tér teljes szélességében végigfutó rekesztője 31 (28. kép). Ezen emlékek többnyire fából készültek. Lehetséges, hogy hasonló farekesztők a kontinensen is előfordultak, mára azonban nyomuk veszett. Angliában többféle funkcióban megtaláljuk a kőrácsos rekesztőfálakat is: mellékkápolnák lerekesztésére alkalmazták például a Cambridge-i King's College 1443-ban megkezdett épületén. 32 Templomkórusok oldalsó rekesztőjeként mind a fából, mind a kőből készült változatuk általánosnak mondható, kiragadott példaként megemlíthető a yorkshire-i Hull Szentháromság-temploma. 33 Ezt a szerkezetet alkalmazták a hatalmas mennyiségben fennmaradt „chantry"nek nevezett, templombelsőben álló sírkápolnáknál, például: William of Wykeham 1404 körül készült kápolnáján a winchesteri katedrálisban. 34 A példák száma a szigetországban e rekesztőtípus minden változatára szinte korlátlanul növelhető, és ez nem is csoda, hiszen az angol perpendicular stílusnak a lényegéhez tartozik a mérműrácsos térelhatárolás elve. Nem lehet kizárni tehát, hogy a budai rekesztő mintaképe talán éppen Angliából származott, ahol maga Zsigmond is megfordult 1416-ban. 35 Tudjuk, hogy Zsigmond utazásai során tudatosan törekedett építészeti mintaképek gyűjtésére, 36 és számos művészt, mesterembert is felfogadott, hogy magyarországi udvarában foglalkoztassa őket. 37 Mindenesetre a nyugat-európai, esetleg angliai eredet elsősorban a szerkezet típusára, legfeljebb tervére vonatkozhat, a kivitelezésben a helyi mestereknek nagyobb szerep juthatott: a budai rekesztő részletformái jól beleillenek a Zsigmond-kori magyarországi udvari építészet formakincsébe. Az árkádívek sajátos éltaggal díszített mérműprofilja a tatai vár néhány Zsigmond-kori ablakkeretéről ismert. Az ajtókonzolok mindkét torzfejtípusa ismert a budai palota anyagából. 38 A lánykafej összefüggésbe hozható az 1974-es budai szoborlelet 49. számú fejtöredékeivel, 39 a férfifej pedig, végén megvastagodó bajszával, a 2. számú gyámkő szobrának fejére 40 (29. kép) emlékeztet. SZOBROK Nem csak a szentélyrekesztő néhány figurális faragványa, hanem a lelet többi szobra is szoros kapcsolatban áll az 1974-es budai szoborlelettel. A hosszú nyakú női fej szinte pontos tükörképe az 1974-es 50. számú fejnek (30. kép).* { A kisebb méretű drapériás alsótest nem csak méretrendjében, de drapériájának formáiban és jellegzetes fo6/
