Budapest Régiségei 33. (1999)

A SZENT ZSIGMOND TEMPLOM ÉS A ZSIGMOND KOR BUDAI SZOBRÁSZATA : KONFERENCIA A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUMBAN, 1996 - Buzás Gergely: A budai Szent Zsigmond templom kőfaragványai 51-65

26. kép. Souvigny, „Chapelle vieille" mentálisabbak Bourbonnais-ban, Souvigny priorátusában, a II. Lajos Bourbon herceg és felesége, Anne d'Auvergne, Jean de Cambrainak attributált síremléke körül, 1410 előtt kialakított „Chapelle vieille" (26. kép), valamint az I. Ká­roly herceg és felesége, Agnes de Bourgogne 1448-1456 között Jean Poncelet által emelt, „Chapelle neuve"-nak nevezett sírkápolnájának rekesztőfalai. 21 A XVI. század első feléből már számos késő gótikus és reneszánsz példát is ismerünk. Kiragadott példaként megemlíthetjük a rodezi székesegyház Szent Sír-kápolná­jának késő gótikus rekesztőjét 1523-ból. 22 A szentélykörüljárók kőrácsos rekesztői közül formai­lag némileg rokonítható a budaival a Toulouse-i székesegy­házé. Gazdagabban tagolt az eui prépostsági templomé. 23 A roueni Saint-Maclou-temploménak már csak csonkjai maradtak fenn. Sajátos megoldású Albi székesegyházának 1500 körül készült kóruskerítése: e templom egyhajós te­remtér, de nagy méretei miatt a kórus körül a rekesztőfal segítségével kialakíthattak egy körüljárót. 24 Szentélyrekesztőként, vagyis a szentélyt nyugatról le­záró falként inkább bonyolultabb szerkezetű, járható tete­jű jubékkel kombinálva fordultak elő többhajós szentélyű templomokban. Itt a kórust jubé zárta le, a mellékhajók szentélyszakaszát pedig egyszerűbb rekesztőfal. Ilyen ké­szült 1400 körül a nomiandiai Fécamp, La Trinité apátsá­gi templomában. 2 ' Hasonlóképpen oldották meg az északi mellékhajó lerekesztését a németországi Malbronn cisz­terci templomában, ahol a román kori szentélyrekesztőt toldották meg 1424 körül egy kőrácsos fallal. 26 Bretagne-ban fennmaradt több XV. század végi fából faragott jubé, amelyek teteje ugyan járható, de maga a re­kesztő csak egyrétegű, mérműves ablakokkal és ajtóval át­tört fal (pl. Fauet, Lambader 27 ). Ez a megoldás feltehetően Angliából terjedt el. Ilyen típusú a devoni Cullompton plébániatemplomának 1450 körül készített szentélyre­kesztője (27. kép), 2 * illetve a hozzá hasonló, szintén devo­ni, Plymtree plébániatemplomában álló. 2 " E típus egysze­rűbb változata készült Cirencester plébániatemplomá­ban. 30 A budaihoz még közelebb álló, a széles koronázó­párkány nélküli típust képviselte a londoni régi Szent Pál­székesegyház Mária-kápolnáját a szentélytől leválasztó, a háromhajós tér teljes szélességében végigfutó rekesztője 31 (28. kép). Ezen emlékek többnyire fából készültek. Lehet­séges, hogy hasonló farekesztők a kontinensen is előfor­dultak, mára azonban nyomuk veszett. Angliában többfé­le funkcióban megtaláljuk a kőrácsos rekesztőfálakat is: mellékkápolnák lerekesztésére alkalmazták például a Cambridge-i King's College 1443-ban megkezdett épüle­tén. 32 Templomkórusok oldalsó rekesztőjeként mind a fá­ból, mind a kőből készült változatuk általánosnak mond­ható, kiragadott példaként megemlíthető a yorkshire-i Hull Szentháromság-temploma. 33 Ezt a szerkezetet alkal­mazták a hatalmas mennyiségben fennmaradt „chantry"­nek nevezett, templombelsőben álló sírkápolnáknál, pél­dául: William of Wykeham 1404 körül készült kápolnáján a winchesteri katedrálisban. 34 A példák száma a szigetor­szágban e rekesztőtípus minden változatára szinte korlát­lanul növelhető, és ez nem is csoda, hiszen az angol per­pendicular stílusnak a lényegéhez tartozik a mérműrácsos térelhatárolás elve. Nem lehet kizárni tehát, hogy a budai rekesztő mintaképe talán éppen Angliából származott, ahol maga Zsigmond is megfordult 1416-ban. 35 Tudjuk, hogy Zsigmond utazásai során tudatosan törekedett építé­szeti mintaképek gyűjtésére, 36 és számos művészt, mester­embert is felfogadott, hogy magyarországi udvarában fog­lalkoztassa őket. 37 Mindenesetre a nyugat-európai, esetleg angliai eredet elsősorban a szerkezet típusára, legfeljebb tervére vonatkozhat, a kivitelezésben a helyi mestereknek nagyobb szerep juthatott: a budai rekesztő részletformái jól beleillenek a Zsigmond-kori magyarországi udvari épí­tészet formakincsébe. Az árkádívek sajátos éltaggal díszí­tett mérműprofilja a tatai vár néhány Zsigmond-kori ab­lakkeretéről ismert. Az ajtókonzolok mindkét torzfejtípu­sa ismert a budai palota anyagából. 38 A lánykafej összefüg­gésbe hozható az 1974-es budai szoborlelet 49. számú fej­töredékeivel, 39 a férfifej pedig, végén megvastagodó baj­szával, a 2. számú gyámkő szobrának fejére 40 (29. kép) emlékeztet. SZOBROK Nem csak a szentélyrekesztő néhány figurális faragványa, hanem a lelet többi szobra is szoros kapcsolatban áll az 1974-es budai szoborlelettel. A hosszú nyakú női fej szin­te pontos tükörképe az 1974-es 50. számú fejnek (30. kép).* { A kisebb méretű drapériás alsótest nem csak méret­rendjében, de drapériájának formáiban és jellegzetes fo­6/

Next

/
Thumbnails
Contents