Budapest Régiségei 33. (1999)
A SZENT ZSIGMOND TEMPLOM ÉS A ZSIGMOND KOR BUDAI SZOBRÁSZATA : KONFERENCIA A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUMBAN, 1996 - Feld István: Beszámoló az egykori budai Szent Zsigmond templom és környéke feltárásáról 35-50
e „korai" maradványok nem feltétlenül egyetlen periódus emlékei - inkább az tűnik valószínűnek, hogy a legtöbb feltárt építmény, így az ismertetett nyugati, alápincézett házak is, eredetileg egyszerű lakóépületek voltak. A budai középkori lakóház-építészet kutatása azonban ma még igen távol van attól, hogy tipológiai vagy más ismérvek alapján az építmények pontosabb besorolására vállalkozzon. 18 Hangsúlyoznunk kell tehát, hogy nem annyira a településtörténeti előzmények, mint inkább a terület topográfiai helyzete - mint említettük, a templom a Várhegy déli felének legmagasabb pontján állt — dönthette el, hogy hol alapította meg Luxemburgi Zsigmond a XV. század első negyedében kialakuló, fővárosi királyi rezidencia fontos tartozékát, a palotája közelében, de mégis a városban emelkedő új, reprezentatív királyi kápolnát. Mint aiTÓl szó esett, az utóbb ismertetett házak pincéit legkésőbb a török hódoltság korában részben feltöltötték, de maguk az épületek még általában használatban maradtak. Erre utalnak a visszafoglalás után készített térképek és jegyzékek, amelyek ugyanakkor a minden bizonnyal dzsámivá alakított Szent Zsigmond templom emlékét is megőrizték. A legpontosabb ábrázolás valószínűleg az 1680 körüli, Marsigli-féle ún. török térképen található 19 , de hozzávetőlegesen helyesen ábrázolja a területet és építményeit Haüy 1686. évi rajza is. 20 Ekkor már megkezdődött a későbbi Szent György tér kialakulása, melynek egy következő szakaszát figyelhetjük meg az 1715. évi erődítési térképen. 21 Ekkor már elbontották a legutoljára ismertetett déli, háromosztatú lakóházat - pincéit az ásatási megfigyelések szerint az 1700-as évek gazdag háztartási hulladékával töltötték fel. Viszont úgy tűnik, még állt - legalább romjaiban - az egész templom, sőt a délről szomszédos házba hamarosan a visszaállított prépostság vezetője költözött. Egy újabb, 1763. évi térképen 22 azonban mintha már csak a templom szentélye állna, mellette külön kerítés övezi a „préposti házat". Mindkét utóbbi térkép feltünteti északkeletre a vízművet, amely a templom 1767 utáni bontását 23 követően a legnagyobb kiterjedését elért új tér legkiemelkedőbb épülete volt - amíg a Honvédelmi Minisztérium egyik keleti pincéje építésének áldozatul nem esett. Összefoglalásképpen meg kell állapítanom, hogy az egykori budai Szent Zsigmond templom feltárása csak azt bizonyíthatta egyértelműen, hogy az itt állt szobrok szorosan kötődnek az 1974. évi szoborlelethez, készítésükre nem kerülhetett sor 1410 előtt, s végül földbe kerülésük az 1520as évekre tehető. így a korábban előkerült szobrok eredeti (vagy tervezett) helyének meghatározásához nem szolgáltathatott közvetlen bizonyítékokat. A „szobros gödör" rétegviszonyai és leletanyaga alapján azonban korábbi feltevésemet látom megerősítve, miszerint az 1974. évi szoborlelet feltehetően ugyancsak a XVI. században került földbe, nem függetlenül a palota polgárváros felőli új védővonala kiépítésétől, melynek kezdete épp a Szent Zsigmond-kápolnát ért pusztulás utáni évekre helyezhető. 24 JEGYZETEK 1. Lásd erre legutóbb HOLL, 79. - A Szent Zsigmond templom délnyugati sarkánál először 1958-ban Nagy Emese végzett kisebb feltárást: GERŐ, 217., KUMOROVITZ, 47. lj„ NAGY, 140. A közelben ezután csak a ferences templom részleges kutatására került sor: ALTMANN, 82-87. 2. Az ásatást ekkor mint a Budapesti Történeti Múzeum Középkori Osztályának vezetője irányítottam, munkatársaim Gyuricza Anna, Hanny Erzsébet, Pölös Andrea és Végh András voltak. Utóbbi munkája a Szent Zsigmond templom alaprajzának első rekonstrukciója: VÉGH, 302., 6. ábra., illetve ugyanez színesben: MEDIUM REGNI, 182., 6. ábra - Az eredmények rövid összefoglalása: Feld István-Gyuricza Anna-Hanny Erzsébet-Pölös Andrea-Végh András: I., Szent György tér. A Középkori Osztály munkatársainak ásatásai és leletmentései 1981-1991 között. BudRég 29. 1992, 242-244. 3. A kutatást 1994 május-júniusában még mint a Budapesti Történeti Múzeum munkatársa irányítottam, majd ezt követően dr. Vukov Konstantin miniszteri biztos megbízásából szakértőként vettem benne részt. 1995 júliusától már mint a Miskolci Egyetem adjunktusa az Állami Műemlék-helyreállítási és Restaurálási Központ megbízásából vezettem a munkát s végül 1996-ban a Budapesti Történeti Múzeum volt a megbízóm. Munkatársaim Fülöp András, Gere László, Mester Edit és Simon Zoltán régészek, továbbá Bodó Balázs, Kárpáti Zoltán, Koppány András, Simonyi Erika, Tolnai Gergely, Tomka Gábor és Veres Szilvia régészhallgatók voltak, a műszaki vezetői feladatokat Paál József építészmérnök látta el. Lelkes munkájukért mindegyiküknek köszönettel tartozom, s hasonlóan Szamkó Katalinnak, aki mint a Szent György tér helyreállítása Ideiglenes Titkársága vezetője elévülhetetlen érdemeket szerzett a kutatás körüli bonyodalmak levezénylésében. 4. Az ásatás során előkerült szoborleletek és épületfaragványok feldolgozására Búzás Gergelyt kértem fel. 0 írta le az elsőként előkerült és kiállított női fejtöredéket a Magyar Nemzeti Galéria katalógusában: BÚZÁS, 1994, 281., IV-55. Munkájának első átfogó eredményei a Budapesti Történeti Múzeum Budapesten kívül Debrecenben, Szegeden és Győrött is bemutatott kiállításához készített kis katalógusban voltak olvashatók, ahol a feltárás eredményeit is összefoglalták a szerzők: A budavári Szent Zsigmond templom és gótikus szobrai. Kiállítási katalógus. Szerk. Búzás Gergely és Feld István, h. n. 1996. (A kiállítás és a katalógus kritikája: Mikó Árpád: A budavári Szent Zsigmond templom és gótikus szobrai. Kiállítás a Budapesti Történeti Múzeumban, 1996. szeptember 11-november 8. MSZ 1996/2. 63-70. Itt kell megjegyeznem, hogy a recenzens helyesen érzékelte, a katalógus valóban túlságosan sietve készült - mégpedig az ásatok saját pénzéből -, hogy az 1996. őszi tudományos konferencián már hozzáférhető legyen.) A faragványanyag részletes feldolgozása a jelen kötetben olvasható, hasonlóan Veres Szilvia és Mester Edit tanulmányaihoz, akik a szobortöredékek kisérőleletei közül a cserépedények és az üvegleletek feldolgozására vállalkoztak. A fémleletek értékelését - a restaurálás és az anyagvizsgálatok lezárulása után - Gere-László és Fülöp András végzik el. Az ásatási terület középkori településtörténetét és további középkori leletanyagát Kárpáti Zoltán, a leletek többségét alkotó török anyagot Gerelyes Ibolya, Koppány András, Pölös Andrea, Tomka Gábor és Világos Gábor dolgozza fel. Az őskori emlékanyaggal Hanny Erzsébet foglalkozik. A Szent Zsigmond templom alaprajzi és tömegrekonstrukciójának néhány lehetséges változatát felkérésemre Szekér György készítette el, 1. e cikk 14-16. képét. Ugyanő a maradványok bemutatása kapcsán röviden összefoglalta az építésztervező számára a rekonstrukcióval kapcsolatos álláspontját. Szakvéleményét szives hozzájárulásával az alábbiakban közlöm: „Az 1988-96 között végzett régészeti feltárások nyomán napvilágra kerültek az egykori Szent Zsigmond templom maradványai. A terület XIX. század elején történt rendezése során a két egykori utca közé eső s a Várhegy természetes gerincét képező magasabb középrészen szintsüllyesztést végeztek. A kialakított új térszint mindenütt a középkori járószintek alatt húzódik, a még megmaradt felmenő falakat is mindenütt visszabontották, 48
