Budapest Régiségei 33. (1999)

ADATKÖZLÉS - Pető Mária: Újabb adatok a Pesti-síkság kelta kori történetéhez 381-387

az innen származó cserepek ma már nem lelhetők fel a BTM gyűjteményeiben. A régi, szórványként előkerült Rákos-Vasútállomás, Rákoskeresztúr, Rákospalota lelőhelyül darabok,

19 valamint az újabb terepjárási és gyűjtési eredmények arra mutatnak, hogy a pesti oldal legjelentősebb kelta kori leletei e patak partján sűrűsödnek. A Dél-Pesti-síkság kis számú leletanyaga, a már említett soroksári sírlelet és az 1959ben C. Elischer Brigitta által a Gyáli-patak menti Szivattyúház közelében végzett leletmentés

20 egy kevésbé jelentős déli csoportot rajzolnak ki. Ez utóbbi helyről előkerült LT D kori leletek - melyek ma már nem lelhetők fel múzeumunkban és a helyszínen végzett hitelesítő ásatásunk 1988-ban nem hozott eredményt - a Csepel-sziget keleti és nyugati partjának lelőhelyeivel állhatnak kapcsolatban. Az MO-s ásatások során a Soroksári-Duna-ág közelében, Szigetszentmiklós határában Hanny Erzsébet tárt fel két LT D telepmaradványt, s publikációjában megállapította, hogy az innen származó leletanyag a Gellérthegy-Tabán késő kelta anyagával mutat rokonságot.

21 A sziget keleti és nyugati oldalán Schreiber Rózsa kutatásai, valamint Cs. Soós Ágnes leletmentése

22 szintén ezt a budai oldallal rokon anyagot mutatják. Az MO-s autópálya északi szektorában végzett 1997-es leletmentések során kelta kori leletanyag nem került elő. Az ugyancsak észak-pesti terület, Káposztasmegyer, Lakótelep II/A ütem megnevezéssel végzett leletmentés kelta anyag előkerüléséről tudósít

23

, de a feltárás még publikálatlan, így erről nincsenek adataink. A késő kelta eraviscus törzs bevándorlásának útvonala és annak iránya már hosszú évtizedek óta foglalkoztatja kutatóinkat. A pesti oldal eddig ismert, gyér számú késő kelta leletanyaga alapján a kelet-nyugati irányú beköltözés nehezen képzelhető el. A kérdés megválaszolásához talán közelebb visz bennünket a békásmegyeri kelta telepek anyagának feldolgozása, mely munka folyamatban van - s talán nem zárható ki egy, a Duna-könyök irányából történő bevándorlás útvonala sem. FÜGGELÉK Pest és Csepel kelta lelőhelyei 1. Duna, Dunából Pestnél, La Téne, köpűs vas lándzsahegy. MNM RO 16, őskori gyűjtemény VIII. 25. 1. 1957, ajándék. 2. IV, Káposztasmegyer, Lakótelep: II/A ütem területén 1528-87, kelta. Nagy Margit és Topái Judit ásatása, 1986, publikálatlan. 17. 3. IV., Újpest, kelta ezüstérem, MNM Éremtár, 28/1913. 4. V.. Szent István körút, 4 db eraviscus érem. Gohi Ödön Numizmati- 18. kai Közlöny II. 1903,74. 5. X.. Rákos, vasútállomás, váltótoronytól Hatvan felé, 1894. Bronz karperecek, borostyán-, üveg- és pasztagyöngyök. MNM 37/1894. 19. Bp. /Tört. I. 1942, Tompa F. Őskor, 1-134. 6. XIV, Paskal utca-Cinkotai út, homokbánya, kelta. König Antal 20. 1962. BTM Őleltk. VI. 63. 14. I., 63.14.4-24. 7. XV, Rákospalota, Mogyoródi u. 42. Nagy Tibor 1959. évi ásatása 21. szkíta - LT C. Nagy Tibor: La Téne kori szkíta jellegű sírlelet Rákospalotáról. BudRég XIX. 1959, 123-138. BTM Ő. 58.7.1-7. 22. 8. XV, Rákospalota 1883, bronzkarperecek, MNM 14. 1883, bronzsarkantyú, bronzfibula. Nagy Géza: Budapest az őskorban. BudRég 23. 1904,85-157. 9. XVII.. Csabai út 26. mellett, 680-78, kelta, König Antal terepbejá- 24. rási naplója, 10. old. 1965, táltöredék. 10. XVII., Szárny u. 5/b, Epres Rezső kertje, kelta edénytöredékek. 25. BTM Őleltk. VII.62.32.1-I7. 1

1. XVII., Szárny u. 1/b, homokozóból, a háztól északra, bronzkori és 26. kelta edénytöredékek, állatcsont. BTM Ő leltk. VII.62.32.18-32. 12. XVII., Rákoskeresztúr, kelta hólyagos bronz karperec, MNM 25/1895. 27. 13. XVII., Rákoskeresztúr, Holt Rákos partjáról, 1961, kelta edénytöredékek, vas dárdahegy. BTM Ő leltk. VII.62.31.1-8. Epres Rezső 28. gyűjtése. 14. XVII., Rákoskeresztúr, régi malomárok helyén, 684-78, kelta, König Antal 1969, terepbejárási napló 7. old., cserepek. 15. XVII., Rákoskeresztúr, régi malomárok helyén, 685-78. König Antal 1970, terepbejárási napló 10. old., cserepek. XVII., Rákoskeresztúr, Dózsa Tsz homokbányája, 680-78. König Antal 1965, terepbejárási napló 10. old., cserepek kelta edénytöredék BTM KO IX. leltk. (kislelet) 65.

114.5. XVII., Rákoskeresztúr, Dózsa Tsz homokbányája, kelta edénytöredék BTM KO IX. leltk. (kislelet) 65.114.5. XIX., Kispest határa, homokbánya, kelta cserepek, MNM 1900. Hampel J.: A Nemzeti Múzeum régiségosztályának gyarapodása. Arch Ért XXI. 1901, 186-192., Bp. Tört. I. 1942, Tompa F.: Őskor 1-134. 27. j. XX., Teremszeg u. 4. LT C ezüstfibula és bronz karperec, 1874, MNM, Tompa F. Bp. az őskorban. Bp. Tört. I., 1942. 132. XX., Nagyszöllős u. 6. LT C urna, Tokodi András ajándéka, BTM Kelta gyűjt. 99.4.1. XXI., Csepel-Háros, bronzkor és kelta. Schreiber Rózsa ásatása 1960, BTM Őleltk. VII. 62.33.1-10. 34.12-44, 35.1-129. publikálatlan. XXI., Csepel, Cementárugyár, LT D kerámia, Cs. Soós Ágnes leletmentése 1957. XXI., Csepel-Háros, LT D telepanyag, Schreiber Rózsa terepjárása, 1972, publikálatlan. XXI., Sügér utca, 1058-79, kelta, Schreiber Rózsa leletmentése, 1958, kerámia, publikálatlan. XXL, Csepel-sziget, kelta, 2 db összehajtogatott vaskard, vásárlás 1940,

1. 25., BTM őskori gyűjteménye. XXIII. A Gyáli-patak menti szivattyúház mellett LT D kerámia, C. Elischer Brigitta leletmentése 1959, BudRég XXI. 1963, 429. XXIII. MO-Gyáli-patak mente, Pető Mária 1988, leletmentés, LT C sír, edény, lsz. 88.2.2. Szigetszentmiklós határa, Üdülősor és Vízművek területe. H. Hanny Erzsébet: Kelta település nyomai az M0 autópálya nyomvonalán (Szigetszentmiklós-Üdülősor, Vízművek). BTM Műhely 5. 1992,241-276. Az összeállítás a BTM Adattára anyaga alapján készült. JEGYZETEK 1. TOMPA, 90-134. 2. NAGY, 1973,73-74. 3. NAGY, 1959, 123-138. 4. SZABÓ, 20-21. 5. HELLEBRANDT, 1992,33. 6. König Antal terepbejárási naplói a BTM Adattárában. 7. PETŐ. 8. HUNYADY, XV 10. 9. HANNY, 254. 10. HELLEBRANDT, 1971, 176-185. 386