Budapest Régiségei 33. (1999)

TANULMÁNYOK - Holl Imre: Középkori kályhacsempék Magyarországon : 7. közlemény, A lovagalakos kályha címertartó sarokcsempéjének új példánya – műhelykérdések 313-323

jor fejedelem ismét egyesítette Regensburgot Bajorországgal.) - A bajor szövetség Mátyás számára a császár hátában már régtől fogva fontos volt; ugyanaz a helyzet alakult ki itt is, mint a salzburgi érsek, a passaui püspök, most pedig az augsburgi püspök esetében - de ugyanígy a regensburgi püspök támogatásánál Frigyessel szemben.

26 Mátyás hadjáratai mellett a politikai támogatások, szövetségesek keresése ugyanilyen súlyt, lehetőségeket képviselt. - Johann von Werdenberg (1469-1486: augsburgi 1. HOLL, 1958. 89. kép; HOLL, 1971. 162. kép, valamint a palotában felállított rekonstruált kályhamásolat. 2. A megoldás Csehországban már a 15. sz. elején ismert. A század végén: HALZBAUER, 419. A 16. sz. elején egy budai reneszánsz kályhán az osztrák címer a Habsburg-Jagelló házasságra utal; Krakkóban pedig a királyi ház címere díszíti a színes mázas kályha sarkait. 3. DUMA. 457-461. - A hőkezelés 840 fokon történt, evvel a habarcsanyag elválasztása lehetővé vált, és a mázas felületek is visszanyerték eredeti színüket. 4. HOLL. 1987. 188., 9. kép táblázata. - E rétegsorok megbízható keltezőértékére - számos éremlelettel és jól elkülönülő, egymás után következő korszakok miatt - többször hivatkoztam. Sajnos a csempék esetében a kutatás rendszeresen figyelmen kívül hagyja. - A továbbiakban is erre hivatkozom. 5. SZATMÁRI, XXVII.

t.: sarokrész, a letört applikáció nyomaival. A kis oroszlánokat nem említi, ezek képe: SCHALLABURG, Katalog, Kat.Nr.370

, kályhapárkánydísz megjelöléssel. (A tatai Mátyás kori felállítás érveit: P. Ransanus szavaira alapozva - uo. 82. -. ami jellegzetes humanista túlzás: a majdnem földdel egyenlővé vált vár, melyet „az isteni Mátyás néhány év alatt csodálatos munka val felépített". Az előzőben említett cikkben ezt már cáfoltam; ráadásul a várat birtokló Rozgonyi testvérek V. László kitartó hívei voltak.) Erről részletesen a 9. jegyzetben idézett tanulmányban. 6. Az alkalmazott címerek keltezését vitatta FELD, 279.; felvetve, hogy III. Fiigyesre is vonatkozhatnak. Ezt már korábban is cáfoltam; részletesebben pedig új tanulmányomban, bizonyítva, hogy a Habsburg-hercegek és László is használta a különböző tartományok címereit és címét. 7. A rétegben 18 db éremlelet volt, a legkésőbbiek 2 db 1468-1471 között, 1 db 1471-1481 között (C.II.234 dénár). HUSZÁR, 223. 8. BUZÁS-LŐVEI, 207. 7. kép. 9. HOLL, 1998, 141-216. 10. HOLL-BALLA, 381-404.; HOLL, 1995. 257-294. (Itt a negatívok átvételéről és kopott negatívok használatáról is.) 11. Éles és kopott negatívokból készült csempék képe, előbbi cikk Abb. 1-3.. 16-17. 12. BUZÁS-LŐVEI, 196., 202.; 3. kép. -TAMÁSI Abb. 58.: „Original Produkt der Werkstatt des Ofens mit Rittergestalten". - KOCSIS-S ABJÁN, 136. kép. - Fel kell hívnom a figyelmet arra a különös helyzetre, hogy a csempetípus eredeti, első megfogalmazásai még nem kerültek elő sehol sem; hogy milyen volt, azt a kőszegi másolatpéldányok (redukált égetésű) mutatják: az eredeti plasztikus csavarodó levélsorral keretezve, mint a griffnél, ez az igazi 2. típus. A sziklás talajon fekvő a 2/a típus. A 2. típust később új, sematikusabb kerettel látták el (2/c t.), csak ebből maradt Budán példány (HOLL, 1971, 141. kép.). Ez utóbbi már későbbi munkafázisban készült a cserépelemzés szerint (28. minta.). 2/a típus közepének modelljét használták fel Kőszegen (vörös cserép) később. Visegrádon is a 2/a típus középrészét használták új csempékhez később. 13. KOCSIS-SABJÁN, 36. „monogramszerű jel"; 146. kép. -A töredékek tanulmányozásának lehetőségét Kocsis Editnek köszönöm. 14. KOCSIS-SABJÁN, 145. kép. püspök) családi címere: fehér zászló („dreilatzigen" Gerichtsfahne) vörös mezőben; ez a Tübingeni ház különböző ágainál több változatban szerepel.

27 Alkalmazásával itt is Mátyás konkrét szándékát, szövetségeinek bemutatását képviselte. (Mint Regensburg esetében, történetírásunk ezt az esetet is szem elől tévesztette, pedig jellemző adat.) A Mátyás-féle címerreprezentáció e két esetben is valós eseményeket jelez. (6. kép 3-4) - A kályhák tehát 1485-től, az utolsó címerrel 1488-ban készülhettek. 15. Lásd az idézett rétegsorelemzésnél: 7-6. rétegbe kidobott töredékek több típusból - nem elkopott negatívból: ezeket pótolni kellett. 16. A pozsonyi vár kiállításán látható. Több új típus rajzi rekonstrukciója is szerepel; sajnos nem jelölve, mennyi ezekből az eredeti töredék. Előkerült egy negatív is, amelyet oroszlánfigura készítéséhez használtak (a kályha legfelső részén rekonstruálják.) Az EGYHÁZY-JUROVSKÁ katalógus, is említ egyeseket, kép nélkül. - A régebbről ismert típusokról a várban: 1., 4., 5., 15. számúakat láttam; ezeken kívül több vakmérműves ismeretlen megoldást. 17. 1452: A magyar és osztrák rendek szövetséglevele szerint, ha László kiszabadul, Pozsonyban fog nevelkedni. - László király 1452. szeptember-1453. július, 1455-ben a bécsi várban tartja udvarát; 1453. január végén-február elején, majd augusztus végétől szeptember közepéig Pozsonyban tartózkodik az országgyűlésen. 1455 októberében ismét Pozsonyban volt. (A Rozgonyi grófok januárban adják át a pozsonyi várat a királynak.) TELEKI, 1852, 205-387. Meggondolandó, hogy a pozsonyi vár kiépítése Zsigmond halálával megszakadt; belsejének kialakítása nem történt meg; díszesebb kivitelű kályhák anyaga csak a fentebb említett és még későbbi időből került elő. - EGYHÁZY-JUROVSKÁ szerint a vár déli szárnyában 12, kályhákkal fűtött helyiség volt. Ezért feltételezzük, hogy 1453-ban már szükségét látták egy reprezentatív kályha megrendelésének. (A király itteni rövid tartózkodásai nem cáfolják ezt - nem tudhatták, hogy uralkodása rövid lesz.) 18. Részletesen HOLL, 1971, 184-186. Lipnice várának tulajdonosa Trcka Burján I. lovag, aki tagja volt a király menyasszonyáért utazó főurak követségének 1457-ben. (11480) 19. BUZÁS-LŐVEI, 196-197., 203. (Itt megismétlik a korábbi elképzelést, hogy eredetileg III. Frigyes számára készült a lovagalakos kályha; modelljei később kerültek, 1485 után Magyarországra. De akkor miért nem hagyták el Felső-Ausztria, Tirol címerét? A negatívrészletek cserélhetők voltak.) 20. BUZÁS-LŐVEI, 197. szerint a kétfajta tetőcsempe „pontosan azonos méretű". - KOCSIS-SABJÁN, 35-36., (katalógus 1.14: m.: 67 cm, sz.: 28,5 cm - a Mátyás-kályha műhelye; II.9.: m: 71,5 cm, sz: 28 cm - a lovagalakos típusa). Magam is eltérő méretűeknek mértem (fotójuk egymás mellett, a stíluskülönbségek és egyben a hatás kimutatására: HOLL-BALLA, Abb. 5. - nem mérethű kép). 21. A nyírbátori kastély kályháját készítő mester is felhasznált két kis szobrocskát (itt is különböző korábbi kályha hatására készült egy újabb, másféle: HOLL, 1980,4L, 21. kép) 1488-1493 között? A 9. jegyzetben idézett feldolgozásban részletesen tárgyalom a szobrocskák kérdését: ezek Rajna-vidéki, kereskedelmi és más úton elterjedt fehércserép szobrocskák lenyomatával készültek (az eredetiekből Magyarországra is kerültek.) Hosszabb felhasználásukat az elmosódottabb csempék mutatják. Több példányukat már a kályhásmester szerezte be. (Akár utóbbi eset is elképzelhető a Mátyás-kályhánál?) 22. BUZÁS-LŐVEI, 204-206.; 8-9. kép. - KOCSIS-SABJÁN, 125. kép. 23. HORVÁTH, 3. k. 172., 201. (1478, 1484)-TEKE, 264. (1485. év) - Pordenone Velencétől 45 km-re északra fekszik, az egyedüli város, amelyet ekkor még a velenceiek nem tudtak bekebelezni. Friaul őrgrófsága már 1420-tól a velenceieké, Portenau csak 1508-tól. JEGYZETEK 321