Budapest Régiségei 33. (1999)

A SZENT ZSIGMOND TEMPLOM ÉS A ZSIGMOND KOR BUDAI SZOBRÁSZATA : KONFERENCIA A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUMBAN, 1996 - Székely György: A budai Szent Zsigmond templom kutatástörténetéhez 15-17

A kiállítás azonban nemcsak az újabb ásatásnak az intézmény építészeti kifejlődésére vonatkozó eredményeit tárja fel, hanem a pusztulás újragondolására is késztet. Szakembereken kívül nem sokan olvashatták Gerevich László azon fejtegetéseit, amelyeket a Zsigmond-kiállítás katalógusába írt. Feltételezése szerint az 1529. szeptember 8-án lezajló török ostromban kezdődött meg a budai Vár pusztulása. Miután a törökök behatoltak a városba, a Szent Zsigmond templom melletti utcából jó közelről lőtték a palotát. Mivel keresztény király vette át az uralmat, elmaradt a törökök szoborarccsonkítása. S zápolyai János igyekezett eltávolíttatni a palota oldalán lehullott díszítéseket, szobrokat. Gerevich úgy látta, hogy a szobrokat bizonyos kegyelettel temették egy nagyobb gödörbe. Ez tehát kimondatlanul is a Zolnay-féle leletegyüttes magyarázata volt, a palota építészeti tartozékaiként, mégiscsak a Szent Zsigmond utca közelében. Ettől tehát el kell különítenünk az 1988 és 1996 közötti ásatások eredményét, az egykori préposti ház udvarán felfedezett, 1530 körül megszüntetett pincegödröt, amelynek betöltéséből a Szent Zsigmond templom gótikus szobordíszének, építészeti tagozatainak és egykori berendezésének jelentős töredékei kerültek elő. A Zolnay László és a Feld István feltárta maradványok, a Gerevich László és Búzás Gergely általi értelmezések az elrejtés tekintetében nagyjából egybeesnek, ám ez nem jelenti az egyházi intézmény megszűntét. Buda város tanácsa 1533-ban is számolt a kettős nevű, a budai Vár előtti egyház kanonokjaival. Mindezeket igazolja, hogy az ásatási terepen I. Ferdinánd király pénzének hamisítványai is előkerültek. Mindezek fényében kiemelhetjük, hogy évtizedeken át a Budapesti Történeti Múzeumhoz szervesen kapcsolódó topográfiai, diplomatikai, régészeti munka a palotával szomszédos térség feltárására törekedett. Az utókor talán meg1. KUMOROVITZ, 110., 113-114., 120-121., 123-124., 128., 131-133., 135., 140., 143., 146.; SZÉKELY, 365.; KUBINYI, 16., 76-77.; MDC 3. (1382-1439), 553., 943. szám. 2. RADÓ, 37., 39., 69., 70., 74., 75., 79., 81., 89., 90., 100., 116. 127., 128.; GYÖNGYÖSI, 351-353., 359-360. 3. KUMOROVITZ, 113., 120., 135.; SCHWARZENBERG, 14; KAVKA, 53.. 159.. 169., 178.; RADÓ, 173.; SZÉKELY, 365.; MDC 3. ,943. szám. 4. Budapest története 2. Bp., 1973, 269-288.; ZOLNAY, 346., 354., 362..; KUMOROVITZ, 110., 133.; VáralljaiCsocsán Jenő: Mátyás király és a magyar renaissance. In: Gesta Hungarorum 1. TörténelBUZÁS-FELD=BUZÁS Gergely-FELD István: A budai Szent Zsigmond templom és gótikus szobrai (kiállítási katalógus). Bp., 1996. GEREVICH=GEREVICH László: A budai vár Zsigmond korában. In: Művészet Zsigmond király korában 2. Katalógus. Bp., 1987, 148-180. GYÖNGYÖSI=GYÖNGYÖSI Gergely: Arcok a magyar középkorból. Gyomaendrőd, 1983. KAVKA=KAVKA, Frantisek: Am Hofe Karls IV. Leipzig, 1989. KUBINYI=KUBINY1 András: Budapest története a későbbi középkorban Buda elestéig (1541-ig). In: Budapest története 2. Bp., 1973,7-233. KUMOROVITZ=KUMOROVITZ L. Bernát: A budai várkápolna és a Szt. Zsigmond-prépostságtörténetéhez. TB M 15., 1963, 109-152. lepő jelenségnek tekinti majd, hogy a múzeum más ásatási szerveződésnek engedte át a megelőző években a feltárás" érdemét csakúgy, mint az ásató régészt. A jelen kiállítással viszont egy új harmónia állott helyre a múzeum újabb kötelezettségérzete jeleként. Ha az új feltárások miatt mind a topográfiai ismeretek módosulnak, mind a gótikus szobrok fogalomköre és feltehetően állandó kiállítása is átalakul, ez mit sem von le Gerevich, Zolnay, Marosi érdemeibői, sőt az egymásraépülés gazdagodását jelzi a névsort tovább gyarapítva. Számomra külön öröm, hogy valamennyiükkel együtt dolgozhattam. A kutatás jelen pillanatban felvetődő problémáit érzékelteti a kiállítási forgatókönyv figyelemre méltó megállapítása: Feltűnő az a hasonlóság, amely a Szent Zsigmond templom szobrait az 1974-ben, Zolnay László által feltárt gótikus szoborlelethez köti; a korábbi lelet szinte minden csoportjának képviselőjét megtaláljuk itt is. Lényegében biztosra vehetjük, hogy a Szent Zsigmond templom szobrait ugyanaz a műhely készítette, amelynek többi, a kutatók egy részének álláspontja szerint soha fel nem állított és egyenesen a műhelyből szemétre került művét Zolnay László egy közeli középkori ház pincéjében találta meg. Joggal vetődik fel a kérdés, vajon az 1974-es lelet szobrai is nem a Szent Zsigmond templom számára készültek-e. A bátor kérdésfeltevés is a kiállítás nagy erénye. A kiállítás nyomán újrainduló gondolkozás, tisztázó vita minden bizonnyal érinti a budavári gótikus szobroknak nevezett leletegyüttes fogalmát és eredetét, befolyásolhatja a lelőhely térbeépítése és bemutatásra fenntartása kompromisszumkeresését. Nagy lehetőséget nyújt az egyazon épületben összekerült kiállítások anyagának stílusegybevetése, a kvalitásos töredékek kőzettani összehasonlítása, a két leletegyüttes érmeleleteinek újabb kritikai egybevetése. Ez viszi előre a tudományt, ez gazdagítja az I. kerületet és az egész országot.

6 műnk a Honfoglalástól Mohácsig. Tanulmányok. Zürich, 1984, 179.; MAROSI, 254-255.; ZOLNAY-MAROSI (passim). 5. KUMOROVITZ, 116., 120., 128-129., 139., 146.; Vármúzeum, Mályusz-féle regeszták, kézirat, 657. szám; KUBINYI, 150-151., 157.. 159.; FEKETE NAGY Antonius-KENÉZ Victor-SOLYMOSI Ladislaus-ÉRSZEGI Geisa: Monumenta a rusticorum in Hungária rebellium anno MDXIV. Bp., 1979, 113. szám; GEREVICH, 174. 6. GEREVICH, 169-170.; BUZÁS-FELD; KUMOROVITZ, 129., 147.; Feld István tájékoztató feljegyzése a Szent Zsigmond templom ásatási körének érmeleleteiről, 1996. szeptember 11. MAROSI=MAROSI Ernő: Buda, a vár Zsigmond-kori szobrai. In: Művészet Zsigmond király korában 2. Katalógus. Bp., 1987,254-255. RADÓ=RADO, Polycarpus (recensuit): Libri liturgici manu scripti bibliothecarum Hungáriáé. Bp. ,1947. SCHWARZENBERG=SCHWARZENBERG, Karl: Zur Geschichte Böhmens im Zeitealter der Gotik (Gotik in Böhmen Hrsg. von Karl M. Svoboda.) München, 1969. SZÉKELY=SZÉKELY György: A huszitizmus és a magyar nép I. Századok 3. 1956, 331-367. ZOLNAY=ZOLNAY László: Az elátkozott Buda-Buda aranykora. Bp., 1982. ZOLNAY-MAROSI=ZOLNAY László-MAROSI Ernő: A budavári szoborlelet. Bp., 1989. JEGYZETEK IRODALOMJEGYZÉK 17