Budapest Régiségei 33. (1999)

A SZENT ZSIGMOND TEMPLOM ÉS A ZSIGMOND KOR BUDAI SZOBRÁSZATA : KONFERENCIA A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUMBAN, 1996 - Székely György: A budai Szent Zsigmond templom kutatástörténetéhez 15-17

SZÉKELY GYÖRGY A BUDAI SZENT ZSIGMOND TEMPLOM KUTATÁSTÖRTÉNETÉHEZ A Budapesti Történeti Múzeumban helyet kapott A budai Szent Zsigmond templom és szobrai című kiállítás lehetőséget ad és feladatot jelöl az eltűnt középkori egyház történetének újragondolására. Szinte jelképesnek tekinthető, hogy a kiállítást előkészítő töredékes anyagban egy olyan renaissance vörösmárvány, feliratos szenteltvíztartóra figyeltem fel, amelynek szövege széttöredezett, s csak az „ora pro (n) o (b) i (s)" szavak maradtak olvashatók. Kik és kit kértek érettük való fohászkodásra? Ez újra felélénkítheti az érdeklődést egy évtizedek óta kutatott, s most a régészeti és restauráló munka nyomán új tárgyi anyaggal gyarapított kérdéskör iránt. Azt bizton állíthatjuk, hogy a feltárt egyházra vonatkozó okleveles és elbeszélő forrásanyagot hiánytalanul ismerte már a múzeumhoz elszakíthatatlan kötelékekkel kapcsolódó Kumorovitz L. Bernát. Az ő vállalt feladata elsősorban az volt, hogy szétválassza a palotabeli és a váron kívüli királyi kápolnára vonatkozó forrásokat, de eredménye ezen messze túlnőtt. Zsigmond király kérelmét egy új alapítás jóváhagyására 1410 augusztusában Ozorai Pipo nemes férfiú, temesi ispán vitte XXIII. Jánoshoz mint pápához. A ma ellenpápának tekintett egyházfő megadta az engedélyt, és Kumorovitz szerint mint kápolna 1414-ben még építés alatt állt, első kanonokjai csak 1417-1418-ban tűnnek fel, amikorra az építkezés csak nyersen fejeződhetett be, a kápolna teljes felszerelése és művészi kiképzése pedig 1424 táján. Erre az időpontra utal Eberhard Windecke emlékezése a budai Zsidó utcában Zsigmond király által alapított fél káptalanról Isten és egyben Szent Zsigmond tiszteletére. Ennek alapján helyeztem magam a Zsigmond templom alapítását a budai Vár elé, a Zsidó utcába. Kumorovitz L. Bernát azt a felfogást, hogy a kápolna a volt honvédelmi minisztérium romos épületének délnyugati sarkán állott, már Nagy Emese próbaásatásával bizonyítottnak minősítette. Egészen precízen Kubinyi András határozta meg, hogy a budai Zsidó utca (utóbb Szent Zsigmond utca) és a Szent János utca déli végénél építtette Zsigmond a templomot, s ott a teret ugyancsak Szent Zsigmondról nevezték el. Az ellenpápa a tervezett társaskáptalant Szűz Mária nevével hagyta jóvá (sub vocabulo beaté virginis Marie... collegiatam ecclesiam), így szerepel 1429-ben is egy ott történt kihirdetés kapcsán (in capella... s.dei genitricis virg. Marie) és 1434-ben helyrajzi eligazító adatként (ad capellam B.M.V.spectans). Windecke ettől eltért, pedig ő nem a hivatalos, hanem az élő említésekben használt kettős név második elemét jól tudhatta. Az ellentmondást Kumorovitz alapos egyházjogi ismeretei alapján feloldotta: egy kápolnának vagy templomnak több védőszentje is lehetett, a titulus használatában pedig idővel eltolódás (csere) is lehetséges. Önálló káptalani életének és külön kanonoki karának kialakítását az oklevéladó kápolnaispánság megszűnése (1435 körül) utánra tette a diplomatika kitűnő tudósa.' Szent Zsigmond kultusza nem volt ismeretlen Magyarországon, de csak egy szent volt a sok ünnepnappal rendelkező között. Már a XII. század végi Pray-kódexben szerepel május l-jén Zsigmond király (Sigismundi regis) ünnepe, s ugyanez található a szepesi káptalan XIV. századi missaléjában, a XIV. századi és a XV. századi pozsonyi missaléban. Egy nap eltéréssel is több misekönyvbe bekerült. Május 2-án szerepel a király és vértanú (Sigismundi regis et mr.) ünnepe egy XIV. századi magyar egyházi missaléban. Ugyanazon a napon a király emlékezete szerepel (Sigismundi regis) egy másik XIV századi pozsonyi missaléban. Ebben az utóbbi kódexben még egy ünnepe bukkan fel az október 15-i napon mint királyé és vértanúé (Sigismundi regis mr.). Ezt az ünnepet közelebbről segít meghatározni a bizonytalan időpontú, de közelebbről megadott ünnep egy XIV századi felső-magyarországi missaléban (alia de allacione sei zygismundi) szeptember 27. utánra helyezve. Ez tehát az ereklyék elhelyezésének napja volt. így van ez már a Pray-kódexben is október 16-án (Sigismundi regis... Translacio S. Sigismundi) és a XIV századi magyarországi, a XIV és a XV. századi pozsonyi missalékban (Sigismundi regis). Érdekes, hogy a szerzetesi kultusz nem volt ennyire sem kiterjedt. Az 1394. évi garamszentbenedeki missale nem adja a májusi ünnepet, csak az október 16-it (Sigismundi regis), és ugyanez megvan kettős jelzővel a XIV századi töredékes magyarországi pálos rendi missaléban is aznapra (Sigismundi regis et mr. com.), de mert a május hiányzik belőle, eldönthetetlen, hogy a pálosok hogyan viszonyultak a májusi ünnepnaphoz. De hogy kultusza mélyebb nyomot hagyott a pálosokban, azt jelzi, hogy a Baranya megyei Gercsen pálos monostora (kisbátéi monostor) kettős paü-ocíniummal (Szent László és Szent Zsigmond) szerepel Gyöngyösi Gergely történeti müvében, ez 1355-1363 között már létezett.

2 Mégis valószínűbb, hogy Zsigmond magyar király nem ezekből a magyarországi egyházi előzményekből indult ki, amikor nevet választott a tervezett prépostságnak. Már Kumorovitz L. Bernát rámutatott, hogy nem lehetetlen, miszerint Zsigmondot prágai emlékei ihlették a Szűz Mária-, illetve Szent Zsigmond-társaskáptalan alapításában. Prágai várkápolnáját IV. Károly már 1344-ben társaskáptalanná fejlesztette, préposttal és 24 kanonokkal bővítve ki annak személyzetét. A cseh szakirodalom mutat rá a mélyebb összefüggésekre. IV (Csehországban I.) Károly a prágai székesegyházi építkezéssel nemcsak a honi szenteket dicsőítette, hanem Burgundia királyság védőszentjét, Szent Zsigmondot, akinek földi maradványait Arelatból elhozat15