Budapest Régiségei 33. (1999)

A SZENT ZSIGMOND TEMPLOM ÉS A ZSIGMOND KOR BUDAI SZOBRÁSZATA : KONFERENCIA A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUMBAN, 1996 - Marosi Ernő: A budavári Zsigmond-kori szobrok kérdései huszonkét év (és a Szent Zsigmond templom feltárásai) után 93-101

1995/2 233-241.). Ugyancsak útmutatónak bizonyult a stíluskritikai kutatás irányának meghatározásában: RADOCSAY, Dénes: Die Schönen Madonnen und die Plastik in Ungarn. Zeitschrift des Deutschen Vereins für Kunstwissenschaft XXII. (1969). 49. skk. 20. Az alkalmi javaslatoktól, felismerési kísérletektől eltekintve, önállóan: EISLÈR, János: Zu den Fragen des Programms und der Ikonographie des „Dombildes" zu Köln. Acta Históriáé Artium XXIV. (1978) 140.; 45-46. jegyzet. 21. Vö.: terrakottatöredékek a Szent Zsigmond templomból: A budavári Szent Zsigmond templom és gótikus szobrai. Kiállítási katalógus. Szerk. BÚZÁS Gergely. FELD István. BTM h. n. 1996. 15-18. sz.. 15.sk

. 22. Magyarországi művészet 1300-1470 körül. 579-584. (Szerk.: MAROSI Ernő), A magyarországi művészet története 2, Budapest 1987, 579-584 (MAROSI Ernő) valamint alapvető uo. 239-241 KOVÁCS Éva: Viselettörténeti megfigyelések, Zsigmond kora: a budai szoboregyüttes; MAROSI. Ernő: Die Skulpturen der Sigismundszeit in Buda und die Anschaulichkeit der Kunst des frühen 15. Jahrhunderts. Internationale Gotik in Mitteleuropa. Hrsg. Götz POCHAT. Brigitte WAGNER. Kunsthistorisches Jahrbuch Graz XXIV (1990).! 82- 195. (magyarul is: MAROSI Ernő: Kép és hasonmás. Művészet és valóság a 14-15. századi Magyarországon. Művészettörténeti Füzetek 23. 1995. 124-134.); MAROSI, Ernő: Zu „Werkstatt" und „Künstler" in der Skulpturenreihe der Sigismundszeit von Buda. Beobachtungen en der Figur des Apostels Bartholomäus. Der Meister von Großlobming (mint 1. jegyzet) 1994. 56-63.; MAROSI Ernő: Zsigmond kori szobrok a budai várból. Pannónia Regia Művészet a Dunántúlon 1000-1541, kiállítási katalógus, szerk.: M1KÓ Árpád. TAKÁCS Imre, Magyar Nemzeti Galéria Budapest 1994, 282-289. 23. Rekonstrukciójához: LŐVEI Pál: Síremlékszobrászat. In: Művészet Zsigmond kirak korában 1387-1437. 1987, II. Katalógus. 277,; LOVEI Pál: A tömött vörös mészkő - „vörös márvány" - a középkori magyarországi művészetben. Ars Hungarica 199272 11.; VARGA Lívia-LŐVEl Pál: Funerary Art in Medieval Hungary. Acta Históriáé Artium XXXV (1990-92), 3-4., 135. sk.; LŐVEI Pál: A középkori Magyarország síremlékei - kutatási helyzetkép. Ars Hungarica 1995. 248. 24. MAROSI Ernő: Buda, a Vár Zsigmond-kori szobrai. In: Művészet Zsigmond király korában 1387-1437. Budapest, 1987, II. Katalógus' 251-268, ' 25. Gótikus szobrok a budai királyi palotából. Összeáll.: VÉGH András. BTM. Vármúzeum, é. n. h. n. (Budapest, 1992.) 26. ZOLNAY László-MAROSI Ernő: .4 budavári szoborlelet. Budapest. 1989. képek ( 1-99.). 27. L. 22. jegyzet. 28. TÖRÖK, Gyöngyi: Einige unbeachtete Holzskulpturen des weichen Stils in Ungarn und ihre Beziehungen zu dem Skulpturenfund in der Burg von Buda. Acta Históriáé Artium XXVII. (1981) 209-224,: vö. Pannónia Regia (mint 22. jegyzet) Kat. X-4. sz., 490. (MAROSIÉ.) 29. A Magyar Nemzeti Galéria régi gyűjteményei. Szerk. MOJZER Miklós.'

Budapest 1984. 18. (TOROK Gyöngyi) 30. MAROSI Ernő: Gótikus magyarországi Madonna-faszobor a párizsi Louvre-ban. In: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. Sopron. 1996.89-93. 3 I. SZAKÁL Ernő: A budavári gótikus szoborlelet sérüléseinek és eltemetésének jelképrendszere. BudRég XXVI. (1984) 271-321; hozzászólásokkal: ENTZ Géza: uo. 323. sk.. MAROSI Ernő: uo. 327.sk

.. TÓTH Sándor: uo. 331. 32. MAROSI Ernő: Zsigmond király Avignonban. Ars Hungarica 1984/1. 11-17., és MAROSI Ernő: Kön^ Sigismund von Ungarn in Avignon. Orient und Okzident im Spiegel der Kunst. Festschrift Heinrich Gerhard Franz zum 70. Geburtstag. Graz, 1986. 229-249. 33. HORVÁTH IstvánVUKOV Konstantin: Vitéz János esztergomi palotája. Komárom megyei múzeumi szervezet. Tudományos füzetek 2-3. Tata, 1986.; VUKOV Konstantin: Kételyek a vajdahunyadi vár lovagtermének helyreállításáról (Gondolatok a XV. századi magyarországi nagytermekről). Műemlékvédelem XXXII (1988)1-7. 34. BÚZÁS Gergely-VÉGH András: Adalékok a budai királyi várban álló Zsigmond-palota homlokzatrekonstrukciójához. Várak a későközépkorban, Castrum Bene 2/1990. szerk.: Juan CABELLO, 102-123. 35. Vö.: KUBINY1 András: Palota - terem. Terminológiai kérdések. Várak a későközépkorban, Castrum Bene 2/1990, szerk.: Juan CABELLO, 57-61., különösen: 57. 36. FELD István-SZEKÉR György: Újabb adalékok a budai királyi vár Zsigmond-palotájának és északi főbejáratának rekonstrukciójához. Műemlékvédelem XXXV (1991) 248-257.; BÚZÁS Gergely: Hozzászólás a budai királyi vár északi előudvarának. főbejáratának és a Zsigmond-palota rekonstrukciójának kérdéseihez. Műemlékvédelem XXXVI (1992) 160-170.; BÚZÁS Gergely: A . budai gótikus szoborleletről. Valóság 1993/4. 89-97. 37. SCHWARZ, Michael Viktor: Höfische Skulptur im 14. Jahrhundert. Entwicklungsphasen und Vermittlungswege im Vorfeld des Weichen Stils. Manuskripte für Kunstwissenschaft in der Wernerschen Verlagsgesellschaft. 6. Bd., Worms, 1986. 444-468. (vö. MAROSI Ernő recenziója: Acta Históriáé Artium XXXIV (1989) 61. skk.) 38. SCHULTES, Lothar: Der Meister von Großlobming und die Wiener Plastik des Schönen Stils. Wiener Jahrbuch für Kunstgeschichte XXXIX (1986) 1-40., az 1992-es kéziratos bécsi disszertáció alapján. 39. SCHWARZ, Michael Viktor: Das Budaer Ritteratelier und der Anfang des Weichen Stils in der venezianischen Skulptur. Internationale Gotik in Mitteleuropa. 1990 (mint 22. jegyzet) 269-280: SCHULTES, Lothar: Der Meister von Großlobming und Hans von Judenburg -Zeit- und Individualstil um 1400. uo. 253. skk.; MAROSI 1. 22. jegyzet - Sigismund von Luxemburg. Kaiser und König in Mitteleuropa, lásd: 2. jegyzet - SCHWARZ, Michael Viktor: Die Schöne Madonna als komplexe Bildform: Prolegomena. Künstlerischer Austausch - Artistic Exchange. Akten des XXV

111. Internationalen Kongresses für Kunstgeschichte Berlin, 15. - 20. Juli 1992, Hrsg. Thomas W. Gaehtgens. Berlin, 1993 Bd. 2. 89-97. A Schultes által a großlobmingi műhelynek tulajdonított velencei, S. Marco-beli szobrok a vitában kulcsszerepet kaptak, már csak késői keletkezésük miatt is. E kérdéskörhöz járult hozzá új érvekkel újabban OBERHAIDACHER, Jörg: Eine Skulptur in Rimini aus dem Umkreis des Meisters von Grosslobming. Österreichische Zeitschrift für Kunst und Denkmalpflege 1996, 178-186. 40. Sigismund von Luxemburg. Kaiser und König in Mitteleuropa, mint 2. jegyzet, 324. 41. G IN H ART, Karl: Die Fürstenstatuen von St. Stephan in Wien und die Bildwerke aus Grosslobming. Klagenfurt, 1972. 41. skk. 42. Különösen: SALIGER, Arthur: Der Meister von Großlobming in monographischer Sicht. Der Meister von Großlobming. (mint I. jegyz.) 44-55. - a kiállítás alkalmából rendezett kollokvium anyaga kiadatlan. 43. SCHMIDTGerhard: Gotische Bildwerke und ihre Meister. 1992 (mint 15. jegyz.), 301. skk. 44. Utalások ez irányban: MAROSI, 1995. (mint 19. jegyz.) 238 , valamint MAROSI Ernő: Itinerarien mittelalterlicher Künstler. In: Gótika v Sloveniji - Gotik in Slowenien - II gotico in Slovenia Vom Werden des Kulturraums zwischen Alpen, Pannonién und Adria. Vorträge des internationalen Symposiums Ljubljana. Narodna galerija, 20.-22. Oktober 1994. Hrsg. Janez HÖFLER. Ljubljana, 1995. 23. 45. HEINRICHS-SCHREIBER, Ulrike: Die Bedeutung der französisch-höfischen Bildhauerkunst für den Meister von Großlobming. Der Meister von Großlobming. (mint I. jegyz.) 1994. 9-30. - a disszertáció: Freiburg, 1992. 46. Végh András lekötelező szívességéből. 47. GEREVICH László: A budai vár feltárása. Budapest. 1966. 168. 48. i. m. 207. 49. i. m. 278. 50. NAGY Emese: Buda, a királyi vár. In: Művészet Zsigmond király korában 1387-1437. Budapest, 1987, II. Katalógus. 120., ugyanígy: Kat. Sz. 13. sz., 258. 51. HOLL Imre: A budai palota középkori építéstörténetének kérdései. BudRég XXXI. (1997) 88. jegyzet a 97. oldalon. - Ugyanitt a törzsű