Budapest Régiségei 32. (1998)

NAGY LAJOS EMLÉKEZETE, 1897-1997 : KONFERENCIA ÉS KIÁLLÍTÁS - Zsidi Paula: Az aquincumi tőzoltók kollégiuma és a tűzoltószékház 91-97

orgonának. A tűzoltótestület társadalmi rangját, gazdasági súlyát mutatja a 228-ban történt adományozás, mely jól illeszkedik a korszakból fennmaradt más, kollégiumokkal kapcsolatos adományozási emlékek sorába. Például Brigetióban a municipium egyik augustalisa, aki egyúttal a kollégium praefectusa, székházat építtet a kollégium számára mintegy 10 évvel az aquincumi felajánlás előtt.

36 Az, hogy éppen orgonát kapott az aquincumi collegium centonariorum, nem biztos, hogy véletlen, mert mint azt Brelich megfogalmazza: „a zene az antik ember szemében érzéki-halálos dolog volt".

37 Ezért szerepel szimbólumként szarkofágokon, ezért formálják meg sírterrakották számára

38

, ezért volt jelen halotti lakomákon s az amfiteátrumi jelenetek ábrázolásain.

39 Éppen az orgona mutat rá arra, hogy a testület mindvégig teljesíthette a rá háruló temetkezési s a halottkultusz ápolásával kapcsolatos kötelességét is. Természetesen a vigília tartását is segíthette az orgona, s nyilván rendszeresen használták az ünnepi felvonulásokkor, lakomák alkalmával is.

40 1. A jelen cikk angol nyelvű változatát 1. ZSIDI Paula: An Unusual Archaeological Excavation at the Schola Collegii Centonariorum. In: International Symposium „Organ of Classical Antiquity: the Aquincum Organ A. D. 228." Report at the Colloquium of the Institute for Musicology of the Hungarian Academy of Sciences September lst-4th, 1994 in Budapest.- Kleinblittersdorf, 1997. p. 45-57. 2. NAGY L. 1937. 264.; NAGY L. 1941. 183. 3. NAGY Lajos előírja az építkezés számára a további feltárásokat: NAGY L. 1941. 183. 4. Vö. 2. j., illetve NAGY L. 1933, valamint a BTM Régészeti Adattárának Nagy Lajos-hagyatéka, továbbá a BTM Aquincumi Múzeumának leltárkönyvei, fotó- és rajzgyűjteménye alapján. 5. Kutatások a polgárváros délkeleti negyedében 1938-1942 között NAGY T 375-390. 6. PÓCZY Klára és ZSIDI Paula előzetes jelentése: A Budapesti Történeti Múzeum ásatásai és leletmentései 1976-1982 között. BudRég 25.1984. p. 473-474. 7. ZSIDI Paula előzetes ásatási jelentése: RégFüz Ser. 1. No. 38. 1985. 39. 8. A Nagy Lajos által ezzel a számmal jelzett, egy észak-déli és egy kelet- nyugati falszakasszal körülzárt terület nem tartozhatott egy és ugyanahhoz a helyiséghez. 9. Az észak-déli szennyvízelvezető csatorna korábban előkerült részét publikálta: NAGYT 383. 24. kép 10. A csatorna éppen a feltételezett korai, 75x105 m-es rendszer egyik insulájának észak-déli felezővonalában halad. A korai insularendszer feltételezett sémáját 1. ZSIDI 1997. 4. kép, illetve a későbbi telekosztás elvi rekonstrukciója szerint ue. 1. MÁRITY 3. kép, amely esetben a szóban forgó csatorna éppen az 5. sáv J és K parcellái találkozásának vonalában halad. 11. Az ásatás előzetes jelentését 1.6. j. 12. A modellről NAGYL. 1942. 368. 13. Az itt előkerült oszlopfőről 1. NAGY L. i. m. 186; GOSZTONYI244-264.; KISS 35., Taf.10., 13., 57.3. 14. NAGYL. 1941.187. A

III. század közepe után nem találkozunk már a feliratos emlékekben az egyesület nevével. Tevékenysége azonban feltehetőleg, ha módosult formában is, de magmaradt. Valószínűleg sorsa a birodalom többi kézművestestületének sorsával közel azonos volt. A - feltételezésünk szerint - a H. század első felétől folyamatosan birtokolt székház a III. századot követően is a testületé maradt. Ezt ma - egyéb bizonyíték híján - csak a nagyjából változatlan alaprajzzal tudjuk magyarázni. Kétségtelen, hogy a IV. századi jellegzetes mázas edények hiánya alapján - mind a korábbi feltárások, mind pedig az 1984. évi feltárás anyagában

42 - az épület használatának utolsó korszakát a IV. század második harmadánál nem tehetjük későbbre. A collegium centonariorum székháza még nincs teljesen feltárva. Északi és keleti épületrészei még a föld alatt vannak, s talán a következő feltárás további válaszokkal szolgálhat zenei emlékünk sorsával és környezetével kapcsolatban. 15. NAGYL. i.m. 184.; 189.; 190. 16. NAGYL. i.m. 191. 17. NAGYL. i. m. 186.; ZSIDI 186., 188-189., 190. 18. A leletek a BTM Római Gyűjteményében a 88.7.1-1346. ltsz. alatt vannak nyilvántartva. 19. A szerző maga írja a „vezérleletek" közlését követően: „Ezeken kívül nagyon sok konyhaedény-töredék került elő, amelyek csonkaságuknál fogva rendes formát nem adtak, s így felsorolásuknak semmi jelentősége nem volna." NAGY L. i. m. 218. 20. Meghatározását Lányi Verának köszönöm. 21. Nagy Lajos egyébként nem talált az általa feltárt anyagban ilyen jellegű kerámiát: NAGY L. i. m. 214-215. 22. Az 1984. évi feltárásból származó dörzstálak nagy részét anyagvizsgálatnak vetettük alá (neutronaktivációs vizsgálat), amelynek eredményeképpen egyértelművé vált, hogy a mintegy 40 db elővizsgált töredék közül csupán néhányról feltételezhető, hogy a gázgyári (Pacatus-féle) műhelyben készülhetett. A neutronaktivációs vizsgálatot az OTKA támogatásával Ballá Márta végezte el: BALLÁ Márta-ZSIDI Paula: Spread of Mortaria Types in Municipium Aquincum (Óbuda, Hungary) International Symposium on Archaeometry, USA Univ. Illinois. Urbana, 1966. (sajtó alatt) 23. Az 1984. évi feltárásból származó állatcsontanyagot Alice Choyke dolgozta fel. 24. NAGYL. 1944.192-194. 25. SZILÁGYI 31. 26. SZILÁGYI 76-77. 27. BURGER 9. 28. ALFÖLDI A. 290. 29. SZILÁGYI 79. 30. NAGYL. 193. 31. ALFÖLDI 290. 32. pl. vexillarii: KUZSINSZKY 101-102. 33. CIL III 3580. 34. SZILÁGYI 79. 35. ALFÖLDY G. 143-144. JEGYZETEK 93