Budapest Régiségei 32. (1998)

NAGY LAJOS EMLÉKEZETE, 1897-1997 : KONFERENCIA ÉS KIÁLLÍTÁS - Póczy Klára: A pannóniai késő császárkori múmiatemetkezések néhány tanulsága 59-75

dónak vagy feleségének, a hemesai főpap lányának voltak honfitársai, több ízben rokonai. A Severus-dinasztia fél évszázadon át hálás maradt a három pannóniai légiónak, amit a lakosság szír és afrikai rétege fokozottan érezhetett.

10 Az afrikai és a gyakrabban szír eredetű helytartók és kíséretük „otthon" érezték magukat a felsorolt városokban, s ezt építkezésekkel, főként pedig az orientális istenek kultuszának ápolásával fejeztek ki.

11 A MUMMKÁLÁS TECHNOLÓGIÁJÁRÓL A felsorolt sírok szembetűnő hasonlósága mindenekelőtt a mumifikálásnál és a konzerválási eljárásnál mutatkozik. Ez nagy vonalakban egyezik a Hérodotosz (II. 70., 86.) leírásában fennmaradt módszerrel. De - mint Bartucz Lajos antropológus megjegyezte

12 - „a mumifikálás ... sokkal tökéletlenebb volt, mint aminő az egyiptomi múmiákon tapasztalható...", s azonos a Róma városi katakombákban örök nyugalomra helyezett mumifikált tetemekével. Ez a vélemény a kutatókban a régészeti vizsgálatok eredményei nyomán alakult ki, ugyanis a több hétig tartó eljárásnál azonos vegyszereket, valamint a kristályos sóoldatot és a gyantát mind a Róma városi, mind a pannóniai múmiáknál ugyanolyan arányban alkalmazták.

13 A textilvizsgálatokból kitűnt, hogy ugyanazokat a fajtájú kelméket használták a bandázs készítéséhez mind Aquincumban, mind Brigetióban (ahol ilyen irányú vizsgálatok folytak). A már konzervált tetemet négy vagy öt rétegbe burkolták, amit előzőleg gyantás oldatban hosszan áztattak, majd kétrétegű, ugyancsak impregnált textilcsíkokkal, az ún. bandázzsal szorosan lekötözték. A textíliák sorából kiemelendő a selyemszállal átszőtt lepel. Különböző minőségben, vékonyabb és vastagabb kelmék változatában mind Aquincumban, mind Brigetióban megfigyelték az alkalmazását. Legfelül a halotti köpeny posztó vastagságú kelméből készült, amelyet a tetem jobb oldalán nagy keresztöltésekkel varrtak össze. A felsorolt textilek többsége Pannóniában importanyag.

14 A mumifikált vázat a koporsó aljára helyezett gyékényre fektették, néhol ez alatt fűrészport vagy mészréteget figyeltek meg.

15 A halott válla fölé erős illatú sáfránycsokrot helyeztek, bizonyára a konzerválószerek erős szagának az ellensúlyozására."

1 A preparálást szakavatott orvos irányításával papi testület végezte az előírások szerint.

17 (2. kép) A RÍTUS NÉHÁNY SAJÁTOSSÁGA Az eltemetés módjával kapcsolatban két sajátosságot emelünk ki. A halottat nyújtott helyzetben, háton fekve mumifikálták, bal karját nyújtva a testtel együtt pólyázták be, a jobb kart könyökben behajlítva külön bandázzsal látták el, így a jobb kezet a mellkasra (talán a szívre?) helyezték. Ez a szokás mindegyik sírnál megfigyelhető volt, kivéve, ahol a bolygatás már korábban megbontotta a múmiát.

18 A másik jellegzetesség a halotti cipő sírba helyezése. A szarkofágok többségében megtalálták a lábbeli bőrmaradványait jobb vagy rosszabb, de még felismerhető állapotban.

19 Nagy Lajos részletesen foglalkozott a „parafabetétek"-kel, amelyek mind a táborhegyi, mind a szemlőhegyi múmia lábánál feküdtek.

20 A Jablonkai úti, vagyis a harmadik aquincumi múmiánál a kiértékelés során tűnt fel, hogy nem cipőbetétekről, hanem magáról a halotti cipő parafából kivágott talpáról van szó Ezt a cipőfajtát sohasem viselték, csupán a túlvilági útra szánták.

21 Ez is bőrből készült, mérete valamivel kisebb a normál lábfejnél. Döntő, hogy a kétrétegű talp külső rétegét finom lombfurészmunkával díszítették: a Jablonkai úti múmia halotti cipőit hátranéző madár ékesíti, az áttört mintázat szerint a madár ágon ül, amelyből szív alakú levelek hajtanak ki.

22 Itt szükséges kiemelnünk, hogy ezt az egész mintázatot a parafára ragasztott aranylapokkal, ún. aranyfüsttel borították, kiemelve, hangsúlyozva ezzel is a madár szimbolikus jelentőségét: a lélek túlvilági röptét. Még a bőrmaradványokon is megőrződött némi aranyflitter. Mind az aranyozás, mind maga a parafa természetesen importból származott Pannóniában. (3. kép) Talán érdemes még azt is említenünk, hogy a finom művű madaras minta analógiáit a kopt textíliáknál találtuk meg, többnyire arannyal átszőtt kelmén visszatérő motívum ugyanebben az időben az észak-afrikai múmiáknál.

23 A HALOTT MELLÉ HEL YEZETT KÍSÉRŐ LELETEK, SÍRMELLÉKLETEK Talán a véletlen műve, hogy az eddig felszínre hozott aquincumi múmiák - és az intercisai is - a női nemhez tartoznak, a brigetióiak férfiak. Viseletükből, a bepólyázásból következően, csupán az ékszerek kerültek elő, ezek is a rítusra utalóan. A már preparált női tetemekre fűzött ékszerek a halott társadalmi helyzetét, a férfiaknál a hivatali rangot dokumentálták. A felnőtt nők sírjába faládikát helyeztek a halott lába mellé. I. Aquincum-Táborhegy, kőkoporsó női vázzal (NAGY L. 1935.12-17.) 1. Alexander Severus (222-235) középbronza jó fenntartású, fej alatt feküdt (Nagy L. 7. kép 1.) 2. Egy gombban végződő csont hajtű (7. kép) 3. Vékony bronz hajtű 4-5. Két fülbevaló: aranyozott ezüst, gömbben végződik, kis zöld kővel (7. kép) 6. Két parafa cipőbetét, „a halott bal oldalán", a csípő magasságában és köztük bőrmaradványok, valamint bőrszíj. (8. kép) 7. Fadoboz, kerek, kőrisfából esztergályozott (9. kép), töredékek. 8. Szivacsdarab és kendőzőszerek a dobozban, festék, rizspor. 9. Csont hajtű (a halott lábánál) 10. Üvegpohár vastag anyagból, átlátszatlan, töredékes. 11. Két parafatalp (a lábfejeknél), töredékes (10. ábra) 12. Vékony fadarabkák, a dobozhoz tartozhattak (10. ábra) 13. Bronz varrótű (jobboldalt, a térd magasságában) 14. Ezüsttel bevont csont hajtű 15. 82 darab csontgyöngy, vékony ezüst bevonással, nyakláncból 16. Üvegpohár, vékony falú, szétesett részek 17. Textíliák, különféle minőségű kelmékből 60