Budapest Régiségei 32. (1998)

TANULMÁNYOK - Végh András: Előzetes jelentés a budai Szentpétermártír külváros területén 1991-1995 között folytatott régészeti kutatásokról 329-340

JEGYZETEK 1. KUBINYI András: Budapest története a későbbi középkorban Buda elestéig (1541-ig). In: Budapest története 2. Bp. 1973. 7-240.; Kubinyi András: Topographie growth of Buda up to 1541. In: Nouvelles études historiques publiées l'occasion du Xlle Congres International des Sciences Historiques par la Comission Nationale des Historiens Hongrois. 1. 1965. 133-157. 2. GARÁDY Sándor: Budapest székesfőváros területén végzett középkori ásatások összefoglaló ismertetése (1931-1941). I. Egyházi célú maradványok és temetők feltárása. BudRég 13. 1943. 206-233.; Jelentés az 1936—42. évben végzett ásatásokról. BudRég 13.1943.417-418.436^138. Valamint Garády Sándor jelentései és ásatási naplói a BTM Adattárában. 3. GERŐ Győző: A törökkori Király fürdő. BudRég 18. 1958. 587-599. 4. A terület újkori pincékkel sűrűn beépített. Ezért a markológépek kanala sokszor egyszerre bontja el a középkori és újkori falakat, amelyeket a gép mellett állva megkülönböztetni szinte lehetetlen. 5. H. GYÜRKY Katalin: Középkori építőáldozat Buda egykori külvárosában. ArchÉrt 94.1967. 80-83.; Adatok a budai Szent Péter külváros topográfiájához. BudRég 22. 1971. 223-244. 6. Az 1970-es évek kiterjedt óbudai régészeti feltárásainak köszönhetően az építkezéseket megelőző régészeti kutatás lassan ismertté vált ekkorra a kerületi tanácsok építési osztályainak engedélyezési gyakorlatában. 7. A feltárásokat Feld István osztályvezető vezetése mellett végeztem: A Középkori Osztály munkatársainak ásatásai és leletmentései 1981-1991 között. BudRég 29.1992.239-240. 8. Ld. Wellisch Márta jelentését a BTM Adattárában. 9. H. GYÜRKY Katalin: A középkori Buda Szent István külvárosa a régészeti kutatások tükrében. ArchÉrt 94.-95. 1987-88. 62-80. 10. Magyarország régészeti topográfiája 9. Pest megye régészeti topográfiája 2. Szobi és váci járás. Bp. 1993. 432-438. MIKLÓS Zsuzsa: XV. századi telepnyomok Vácott a Széchenyi utcában. ArchÉrt 93.1986. 237-254.; Leletmentés a középkori Vác területén. (Széchenyi u. 3-7.) In: Váci könyvek 5. Vác, 1991.7-108. 11. A kályha rekonstrukcióját Sabján Tibor végezte el. Az épületet és a kályhát közös tanulmányban kívánjuk ismertetni. The suburbs and other minor settlements surrounding the Castle area, i.e. the Mediaeval Castrum, are blank pages of archaeological research of mediaeval Buda. Despite the fact that some major objects and buildings have already been excavated, researchers are far from being able to trace back a complete set of streets, the arrangement of buildings or building types. The above statement is especially true of the suburb named Szentpétermártír, the northern part of today's Watertown, which, according to the names of the streets there, is suppoused to have been inhabited mainly by crafts12. A telken az építési munkákat még éppen a régészeti védettség hatálybalépése előtt kezdték meg a múzeum előzetes értesítése nélkül. Határozott fellépésünk eredményeként is csupán arra nyílt módunk, hogy egyes területeket gépi szintsüllyesztés után rövid időre átvizsgálhassunk a régészeti munkára igen alkalmatlan téli hónapokban. 13. NAGY Lajos: A Víziváros XVII. század végi topográfiája. TBM 14. 1964. 181-249. Az 1695-ös vizivárosi Zaiger (házösszeírás) 243. számú telke. 14. Ld. előző jegyzetet. A szomszédos 244. és 246. számú telkek az 1695-ös Zaigerben. 15. Pannónia Regia. Művészet a Dunántúlon (1000-1541). Katalógus. Bp. 1994.308-310. 16. A feltárásokat a Bp. II. kerületi Önkormányzat finanszírozta. 17. Ugyanilyen alapozása volt a szigetvári Ali pasa dzsáminak, a siklósi Malkocs bej dzsáminak. GERŐ Győző: A siklósi Malkocs bej dzsámi. Építés- és Építészettudomány 1983.117. 18. FEKETE Lajos: Budapest a törökkorban. Budapest története 3. Bp. 1944. A Marsigli-féle török térkép feltünteti és nevét is megadja. (Bologna, Biblioteca deli'

Universitá. Marsigli iratok 8. köt., VERESS Endre: A bolognai Marsigli-iratok magyar vonatkozásai. Bp. 1906. 103-170.) A de la Vigne hadmérnök által 1686-ban készített térkép ábrázolja pontos helyét a vizivárosi utcahálózatban. (BTM Metszettár, RÓZSA György: Budapest régi látképei. Bp. 1963. Kat. 21.); Látképét a FontanaNessenthaler metszet (1686) tartalmazza. (BTM Metszettár, Rózsa i.m. 1963. Kat. 27.); 19. Fontosabb ábrázolásai: Ismeretlen festő vízfestménye, 1600 körül (BTM Metszettár, Rózsa i.m. 1963. Kat. 146.); FontanaNessenthaler metszete, 1686 (BTM Metszettár, Rózsa i.m. 1963. Kat. 27.); Matthey térképe, 1743. (Wien Kriegsarchiv G.I.h.67.); 20. „Hanc civitatem (i.e. inferiorem) antiquitus absque moenibus fuisse satis constat, sed postquam Solymanus urbem cepisset ab Arslano purpurato, eius jussu, muro circumdatam, non magnopere munito.

... Mox ipse (Kr. e. archidux Matthias) perlustratis locis oportunibus, propugnaculum inferioiris urbis, quos Danubio alluitur, ac attiguos ei muros, eodem die tribus ex aggeribus, quibus vicena quina tormenta inerant, verberari jussit." (ISTVÁNFFY 1724.450.) 21. Székesfőváros kataszteri térképe, 1898. men in mediaeval times. In this area up to the 1940's years there had been mainly small, one-floor housej340 nd there have hardly been any buildings from the 18-19th centuries either that should have been rated as art-historical monument. In the 1940's a reconstruction of this area was started. Sándor Garády, an archaeologist investigating the mediaeval remains of Buda took note of the building site and followed with careful attention the archaeological objects and finds coming from the foundation ANDRÁS VEGH NEW ARCHAEOLOGICAL EXCA VATIONS IN THE AREA OF SZENTPÉTERMÁRTÍR - A MEDIAEVAL SUBURB OF BUDA 333