Budapest Régiségei 32. (1998)

TANULMÁNYOK - Holl Imre: Középkori kályhacsempék Magyarországon : 6. közlemény, A szürke, redukált égetésű kályhacsempék kérdéséhez 291-308

szép vakmérmű minta szerepel - de nagyobb méretben - a Mátyás címer-sorozatos kályhák egyik csempetípusaként. Ezeknél azonban a csempe középső részén egy magas plasztikája címerpajzs van. Visegrád palotájából a régi és az új ásatások során kerültek elő barnamázas példányai: KOCSIS 148.; 1. típus 31x30,5 cm mérettel. A budai palotában mázatlan vörös cserépből fordul elő, az egyik példány 45°-os szögben átlósan elvágva! E csempetípusoknak nincsen hátsó fiókrésze, nem is kormosak, tehát valamiféle burkolólapokként alkalmazták őket. Régebben is hangsúlyoztuk, hogy ez a Mátyás-kori műhely másoktól átvett mintakinccsel gazdagította saját anyagát: HOLL 1994,392-393. 9. POLLA 82. kép 3 és 80. kép 1. HOLCIK 36. kép. (A karéjoscímeres csempe mérete 23x23.5 cm Polla szerint.) 10. Nováki Gy. ásatása az Orsolyita zárda kertjében, 1963., közöletlen. 11. A melki városi múzeum régebbi kiállításán szereplő szürke kályhacsempék lelőhely adatát sajnos nem tudtam megkapni. Fotóikat a kiállítás rendezése alkalmával, 1959-ben küldték meg. 12. MNM 10/1907. 3. ltsz. Említi: MÉRI 194. - Castellum Bodola 1424 óta a Maróthiaké. 1481-ben B.mezőváros erősségének már nincs adata. CSÁNKI Dezső: Magyarország történeti földrajza. 2. k. 461. 13. Szekszárd, Múzeum 5.936.1. ltsz. A háború alatt elpusztult. M: 18x18 cm(?). Említi MÉRI uo. Höllrigl J. vázlata alapján. 14. A töredék más csempedarabokkal együtt, azóta elkallódott. 15. A Niederösterreichisches Landesmuseum leltározatlan anyagában láttam 1956-ban. A töredék szélessége 13 cm a lovas alakjával, felül az ív mentén tört el. Lelőhely: Reith(?). 16. A visegrádi palotából az új feldolgozás során meghatározott csempék sorában szerepel az a töredék, melyen a kompozíció jellegzetes részlete: a vadász lába és két kutyája látható. KOCSIS 47. kép. A csempe mérete: 27.8x28 cm 17. Képe: Die Kuenringer. Zwettl, 1981. Katalógus Nr. 803., JARITZ-ENGLISCH alapján. M: 22.5 cm (Melk, Stadtmuseum Inv. 1068.) Kisebb mérete szerint ez a szürke csempe már lenyomat útján készült másolat lehet. 18. STRAUSS K.: Die Kachelkunst des 15. und 16. Jahrhunderts. 2. Teil. Basel, 1972. Tf 148:6. Wien, Museum für Angewandte Kunst. Későbbi elmosódott másolat, amelyen az egyik kutya már hiányzik. Strauss tévesen éjjeliőr alakjának tartotta. 19. Araurisi csempekör meghatározásáról: HOLL 1983. 217-225. 20. Lásd például a vadembert ábrázoló csempén, az Aristoteles és Phillis alakon, az alsó-ausztriai és a bajor címeren: HOLL 1983. 32,34-37. kép 21. HOLL 1983. 39. kép 22. WALCHER 311, Abb. 77. M: 20 cm 23. Egy további feldolgozásban szeretnénk ezeket bemutatni, ha már rendelkezünk a neutronaktivációs cserépelemzések eredményeivel. 24. BORS K. FÖ. 30.1991. 331-332. Abb. 1185. Az elpusztult falu területéről XIV-XV. századi leletek, köztük redukált égetésű szürke kályhacsempe töredékek kerültek elő. A lelőhely mintegy 9 km távolságra van Melktől. 25. A keret kis rozettája viszont nem olyan szép rajzú, mint a mázas példányokon. 26. HOLL 1974.129-150., Kat. Nr. 13, Tafel 50:1. - BOLDIZSÁR 104106., Abb. 21-22. A szerző itt már utalt arra, hogy az e területen gyakori szürke kályhacsempék készítői ausztriai műhelyekkel állhattak kapcsolatban. 27. GYÜRKY Tafel 13:6., 9. 28. HOLL 1963. 377, 75. kép 4. (Anjou-kori kályhacsempékkel, 14. sz. végi betöltés.) - A másik bélyeg: HOLL 1955. 184, a 38/1. számú bélyeg, 14. sz-i rétegből, 1329-39 közötti éremmel. (A kereszt a XIII. sz. végétől Bécs város címere, ekkor már éremképként is használt.) 29. GARÁDI Sándor: BudRég 15.1950.437^148. Itt azonban nem ír az 1930. évi ásatásának leleteiről; ezek első említése kép nélkül: NAGY L.: BudRég 12.1937. 274. A csempék képe: HORVÁTH 35. tábla alján. - Az egyik szürke csempén kun lovasnak értelmezett kép látható, ez stílusával eltér a másik három példánytól. Utóbbiak rajza nem egyformán éles, a második és harmadik példány a közepén látható vonal szerint már az eltört negatívból készült, a harmadik pedig egészen elmosódott és utólag grafitos bevonattal fedték. A szürke cserép fiókrésze szürkésbarnára égett. U. itt egyszerű tálalakú kályhaszemek is előkerültek. 30. GYÜRKY Taf. 12:4. 31. A vaskalap általában a gyalogos harcosok felszerelése volt, de ritkábban lovasok is viselték. Egy frankföldi példányát a 15. sz. harmadik negyedére keltezik: ESSENWEIN A.: Die Helme. Nürnberg, 1892. Fig. 33., de egy 1441-re keltezett kódex rajzain is ábrázolják már. 32. Prágai kályhacsempéken a XV. század közepén: RICHTEROVÁ J.: Stredoveké kachle. Praha, 1982. T. 55. Alsó-ausztriai szürke csempék Tulln és Eggenburg múzeumaiban: CECH 1989. T. 39-40. CECH 1987. T. 92. - Sziléziai csempe a Múzeum Narodowe, Warszava gyűjteményében. Vörös cserép. (Képét K. Michalowski igazgató szívességének köszönöm. E csempe azonos lehet a Boroszlóban talált példánnyal: GÜNDEL Ch.: Altschlesien 4.1934. 289, T. 23:3. A század harmadik negyedére keltezve.) 33. FRANZ A.: Alte Ofenkacheln. Mitteilungen aus den kunsthistorischen Sammlungen des Franzenmuseums. - Zeitschrift des Mährischen Landesmuseums. 3. 1903. Brunn. - Ebben az alig ismert feldolgozásban a Brno városi gazdag leletanyag máig egyetlen alapos közlését találjuk. Már a XIV. századból is ismert itt redukált égetésű és grafitos angóbbal bevont csempe. A brnoi csempék között azonban nem találunk olyan hátul zárt és csak az oldalán kivágott csempéket, mint amilyenekre a most közölt darabok utalnak. Stílusuk a csehországiakkal rokon. 34. Cech idézett feldolgozásai. A Kamp-völgy esetében az öt lelőhelyről 32 csempetöredék mind redukált égetésű. - Felső-ausztriai műhelyre (Wels, Pfargasse 9, Hafnerhaus) bizonyíték tálalakú szemek kíséretében egy jobbralépő párduc alakjával díszített, kvalitásos plasztikájú grafitos agyagú csempe (rontott töredékekkel): WIESINGER F.: in: Jahrbuch des oberösterreichischen Museal Vereins 87. 1937. 152-153. Itt bélyeges grafitos fazekak töredékei is. 35. HOLL 1958.21-22. kép, 28-29. kép; HOLL Imre: Neutronenaktivierungsanalyse II. ActaArchHung 47. 1995. 281-282. A 15. sz. közepén működő, eredetileg talán Bécsben majd Pozsonyban is dolgozó, végül Budára jövő műhely is készített redukált égetésű csempét kályhái tetejére: HOLL I. BudRég 22. 1971. 151, 161. kép; HOLL I.: Középkori kályhacsempék Egy közép-európai kályhásműhely alkotásai. Kézirat. Bp. 1996. 36. Újabb leletek: SZŐKE Béla M. és KVASSAY Judit: In: Antae295