Budapest Régiségei 32. (1998)

TANULMÁNYOK - H. Gyürky Katalin: Az ablakok üvegezéséről és az ablaküvegfestményekről a középkori Magyarországon 267-290

A XV. század végéről azonban van egy adat egy bizonyos Nicolaus pictorról, aki a városi plébániatemplom számára üvegfestményen dolgozott.

98 Ebben a városban és más városokban, többek között Budán is, laktak polgárok, kiknek a neve mellé a számadáskönyvek vagy más városi okiratok az „üveges" jelzőt illesztették, de nem szóltak arról, milyen munkákat végeztek. Nem tudni, ablakok üvegezésével, ablakfestmények készítésével foglalkoztak-e, avagy olyan mesterek voltak, kiknek a város közelében hutájuk volt, és az év bizonyos szakában előállították azt a sokféle üvegárut, melyek ásatásaink során kerültek felszínre. Előző példáinkból látható, hogy a középkori mesterek igen sokoldalúak voltak, ugyanakkor ennek ellenkezőjére is van példa, ti. egyfajta áru előállítását többen végezték. Velencei okmányokból értesülhetünk arról, hogy alkalmanként az üveg anyagának az előállítása és az üvegfúvás külön-külön mesterség volt, miként az üvegpoharak festését is más végezte, mint az üvegfúvást. Mátyás király kancelláriájának 1476. évi irataiból kitűnik, hogy az üvegablakot készítők a festőkkel és a gemmakészítőkkel közös céhben tömörültek." Entz Gézának az erdélyi mesterekről gyűjtött adataiban pedig 1520-ban a szebeni festőcéhről olvasható a következő: a festőlegénynek el kellett készíteni egy Mária-képet és egy üvegképet. Ugyanitt olvasható 1523-ból, hogy a brassói festőcéhbe tartoztak még az asztalosok, az üvegesek és a képfaragók is.

100 Németországban, Franciaországban, Svájcban, Ausztriában, Csehországban annyi középkori üvegfestmény maradt fenn, hogy közös elhatározással elkezdték a „Corpus vitrearum Medii Aevii" vaskos köteteinek kiadását, amelyekből 1. MESTER 193-194. és 124-126.; ZOLNAY 42., 81. és a 125-ös jegyzet említi az ún konzolos pince lelőhelyet. A leletek részletes tárgyalása helyett azonban csak arról ír, hogy a palota előudvarán lévő házakat Zsigmond korában, a palota északi bővítésével és az erődrendszer északra tolásával kapcsolatban bontották le és töltötték fel szeméttel. A leletanyag későbbi, részletes feldolgozásai során azonban a feltöltés sokkal későbbinek bizonyult. Magam is 66 lelőhely üveganyagát vizsgáltam meg, és azt tapasztaltam, hogy a legalsó, XIII. századi és eredeti kultúrréteg kivételével minden árok feltöltésében XIII-XVI. századig terjedő leletanyag volt, ami azt jelenti, hogy a házak lebontására és a terület feltöltésére a XVI. század eleje előtt nem kerülhetett sor. GYÜRKY1987.47-68. 2. GYÜRKY 1986; GYÜRKY 1991a 3. A legnagyobb méretű ablaküvegek töredékeinek leltári száma: BTM 74.58.1-100. 4. GEREVICH 389. ábra a XII. gödör teljes leletanyagát ábrázolja5. Miklós Zsuzsának ezúttal köszönöm, hogy megismertette velem a leletét. 6. GYÜRKY 1987. Göttingentől délre, Bramwaldban feltártak egy 1200-1240 között működő üveghutát, amelyből hasonló, 4 mm vastagságú, legömbölyített és megvastagított peremmel rendelke 7. WOLTMANN-WOERMANN Abb. 13/a-b. 8. ÉBER L.: Művészettörténeti tanulmányok. Bp., 1909 eddig már jó néhány jelent meg. Bizonyára ezekben az országokban is sok alkotás pusztult el, de még mindig érdemleges mennyiség maradt meg. Okleveleinkből - mint láttuk - kiderül, hogy Magyarország egyházi épületeiben is szép számmal lehetett üvegfestmény. Ezekből mégsem maradt meg semmi, kivéve néhány töredéket Visegrádon és azokat, amelyeket itt, Budán hozott felszínre a régészeti kutatás. Városaink szinte valamennyi gótikus templománál előfordultak nagy tűzvészek, és gyakoriak voltak a katolikusok és a protestánsok közötti villongások a törökök által meg nem szállt területeken. Utóbbi esetekben feljegyezték a templomi berendezések pusztítását, de üvegfestmények pusztulásáról sehol sem tettek említést, pedig mindkét esetben elég ok volt arra, hogy az üvegablakok is elpusztuljanak. Bemutatott leleteink korát nem minden esetben tudjuk meghatározni. Leginkább a korai darabok esetében lehetett a korukat megközelíteni. Tág határok között a figurális ábrázoláshoz tartozó töredékek is meghatározhatók. Ezeknél a többrétegű festés azzal magyarázható, hogy ezek a részletek egymást fedő alakos kompozíciókhoz tartoztak. A technológiák minden korszakban analógiákat nélkülöző helyi szokásokra utalnak. Az irodalmi emlékekből az olvasható ki, hogy voltak „festők" és voltak „üvegesek" (vitripar, Glaser), vagyis mesterek. Jóllehet a festők is sokoldalúak voltak, hiszem, hogy képességeiket megkülönböztették már a maguk korában is. Úgy vélem továbbá, hogy a kerek ablakszemekből álló ablaktáblák díszítéseiről e csekély maradványok is sokkal többet elárulnak, mint amennyit ezekről tudtunk. Datálásuk azért is nehéz, mivel nincsenek analógiák. 9. SALCH Ch. L.: La clef des chateau forte d'Alsace. Dictionnaire. Lichtenberg, 1995 10. BTM 1952.41. A XL. sz. gödör többi üvegleletének felsorolását 1. GYÜRKY 1986.117. 11. FRENZEL-FRODL-KRAFT 93-114. 12. GOETZ 19. 13. GANZ Abb. 160. 14. WENZEL H.: i. m. (1949) 53. Abb. 15. 15. BALKASS-BUCHOWIECKI-FEUCHTMÜLLERAbb. 160. 16. Polskié szklo. Wroclaw 1987. II. színes tábla. 17. FRODL-KRAFTAbb.4. 18. Königsfelden, kolostortemplom, Szent Ferenc-ablak (1325-1330). Az egymás fölé helyezett keretekbe foglalt jelenetek mindegyikén a háttérminta. GANZ Abb. 161.; BURGER-SCHMITZ-BETH Abb. 195. 397.403. 19. 2000 Jahre Christentum. Hg. Stemberger. G. Salzburg 1983.29. 20. FISCHER Abb. 24. 30. 21. KARLINGER Taf. 20. 22. Kunst des Mittelalters im Sachsen, i. m. 1967. 300. 23. Polskié szklo i. m. 1987 Abb. 142-143.145. 24. RADOCSAY XLVI. tábla. 25. DRACHENBERG-MAERKER- RICHTER Abb. 28-29. 26. MAERKER 200. Abb. 2-3. 27. SOUCHAL 82. 28. OETTINGER K.: Österreich. Kunst und Kunstschätze. JEGYZETEK 275